Egy több mint kétezer éve elsüllyedt hajó maradványai közt olyan gyógyhatású tablettákat találtak a kutatók, amelyek alapján úgy tűnik, hogy az ókori civilizációk sokkal kifinomultabb gyógyszerekkel rendelkeztek, mint azt eddig sejtettük.

Időszámításunk előtt 130 tájékán egy kereskedelmi hajó süllyedt el Toszkána partjainak közelében. A maradványokra 1974-ben akadtak rá a Relitto del Pozzino nevű partszakasz mentén. Az 1989-90-ben végrehajtott régészeti feltárás során üvegtálak, borral teli amforák, lámpások, illetve bádog- és bronzedények kerültek elő a feltehetően a Földközi-tenger keleti vidékeiről származó hajó rakományából.

Néhány lelet, amelyeket eredetileg egy azóta elrohadt fadobozban tároltak, úgy nézett ki, mintha egy ókori gyógyító felszereléséhez tartozna: fából készült fiolákat, egy valószínűsíthetőn vér felfogására használt edényt, illetve egy fémből készült szelencét tartalmazott, amelyben hat darab 4 centiméter átmérőjű „pirula” kapott helyet. Az ókori tabletták jól záró tárolóedényüknek köszönhetően kiváló állapotban őrződtek meg az utókor számára, így a szakértők nemrégiben elemezni tudták ezek egyikének összetételét is. A pirula két cinkben gazdag vegyületet (bázisos cink(II)-karbonátot és cink-karbonátot), illetve különféle állati és növényi eredetű anyagokat, pollenszemcséket, méhviaszt és fenyőgyantát tartalmazott.

Az analízist végző kutatók a római Idősebb Plinius és a görög Pedaniosz Dioszkoridész gyógyászati témájú írásait alapul véve úgy vélik, hogy a cink vegyületeit a szem és a bőr megbetegedéseinek gyógyítására használták ebben a korszakban. Korábban úgy gondolták, hogy a tabletták valamiféle vitaminkészítményként szolgáltak a hajósok hosszú útjai során, a mostani felfedezés alapján azonban valószínűbbnek tűnik, hogy a gyógyszert külsőleg, a szemre helyezve alkalmazták, mondta el Erika Ribechini, a Pisai Egyetem vegyésze, a kutatás egyik résztvevője.

Akárhogyan is használták azonban a pirulákat, egy dolog biztos: őseink magas szintű tudással rendelkeztek a természetben található gyógyhatású szerekkel kapcsolatban, ismerték ezen anyagok feldolgozásának optimális módját, és tudták, hogyan készíthetnek koncentráltabban ható gyógyszereket ezekből.