A kezdetek, Office 95

Amikor a Microsoft cégre gondolunk, a Windows operációs rendszerek után általában az emberek többségének az Office termékcsalád ugrik be másodikként. Ugyanakkor, a Windows 7-et kísérő felfokozott érdeklődés, már-már rajongás az Office 2010 megjelenése kapcsán nem nagyon volt érezhető, annak ellenére, hogy a világon a legtöbbet használt irodai csomagról van szó. Cikkünkben áttekintjük az Office termékcsalád történetét a kezdetektől, majd a legfrissebb verzió legfontosabb újdonságait vesszük górcső alá. Megpróbálunk arra is választ keresni, mi az oka a kevésbé lelkes fogadtatásnak, és milyen konkurensekkel kell a Microsoftnak felvennie a versenyt az Office sikere érdekében.

Office: a kezdetek

A Windows 3.1-es időkben a 16 bites Office alkalmazások tulajdonképpen csak közösen telepítendő, de egymással szoros kapcsolatban nem álló programok voltak. Még az egyes komponensek verziószáma sem volt egyforma. Például az Office 4.3-as verzióban a teljesség igénye nélkül az alábbi alkalmazások kaptak helyet: Word 6.0, Excel 5.0, PowerPoint 4.0, Access 2.0. Látható tehát, hogy akkoriban az „irodai csomag” megnevezés még nem igazán állta meg a helyét.

Office 95 (7.0)

A Windows 95 megjelenése hozta el az első 32 bites irodai csomagot: az Office 95 már egyforma verziószámmal rendelkező, hasonló megjelenésű programokból állt. A közös verziószám úgy lett 7.0, hogy a Word 6.0 verziószámát növelték meg eggyel, és ehhez igazították a többit.

A Standard verzió a Word, Excel, PowerPoint és az azóta már elfeledett Schedule+ programokat tartalmazta. A Professional kiadásba bekerült az Access is. Voltak ezen kívül a csomagnak különálló „toldalékai”, például a ma már integráltan szereplő Publisher, vagy a rossz emlékű FrontPage. A „csomagolás” tehát még nem volt teljes, csak elindult az integráció felé vezető úton.

A Windows 95 kompatibilitás mellett számos újítást tartalmaztak a programok: ekkor jelent meg a későbbi Office Segéd kezdeménye, és a helyesírás-ellenőrzés a szavak aláhúzásával

Office 97, 2000 és XP

Office 97 (8.0)

Az 1996 végén megjelent Office 97 számos ponton továbbfejlesztette az Office 95 lehetőségeit. A felhasználói felület megújult, a menük és az eszköztárak egységesebben kezelhetők és testre szabhatók lettek, nem is beszélve arról, hogy egyes negyedik generációs fejlesztőkörnyezetekben (például Delphi) hamarosan lehetőség nyílt hasonló menük és eszköztárak használatára, így nagyon sok program átvette ezeket.

Látványos változás volt az Office Segéd bevezetése is. Bár arra szánták, hogy a felhasználókat segítse különféle tippekkel és javaslatokkal, a legtöbb embert csak idegesítették a szertelenül izgő-mozgó kis figurák. Ennek ellenére ez a jellegzetes összetevő az Office 2003-ig a csomag része maradt.

Fontos változás volt, hogy a magyar ékezetes karakterek az Office 97-től csak az Unicode szabványnak megfelelő betűkészletek esetén voltak használhatók, ez igen sok bosszúságot okozott az innen-onnan összevadászott fontok használóinak.

Ebben a csomagban debütált az Outlook, amely mind a mai napig az Office csomagok legtöbbet kritizált komponense nehézkes kezelhetősége, bonyolultsága miatt. Ennek ellenére nagyon sok cégnél használják a vállalati levelezés lebonyolítására, találkozók ütemezésére.

Az Office 97 már jóval több változatban volt elérhető (Standard, Professional, Small Business, valamint Developer Edition), és Office 98 Macintosh Edition néven megjelent Macintosh-kompatibilis változata is.

Office 2000 (9.0)

Mint azt már az Office 95-nél is láttuk, a Microsoft szerette az éppen aktuális Windows-verzióhoz igazítani az Office nevét, így történt ez az Office 2000-rel is, amelyet a Windows 2000-hez igazítottak, mind nevében, mind megjelenésében. Az ott debütált újdonságokat is átvették: például csak azok a menüpontok látszottak, amiket a leggyakrabban használtunk. Az új verzióban az addigi többdokumentumos (MDI) felületet egydokumentumosra (SDI) cserélték. Az Office Segéd „kiszabadult a börtönéből”, már nem kis ablakban volt, hanem szabadon, és korlát nélkül folytathatta áldásos tevékenységét. Az Office csomag tartalmazott egy új, PhotoDraw nevű rajzolóprogramot is, ám az lassúsága és körülményessége miatt be sem került a későbbi verziókba.

Office XP (10.0)

Folytatódott a sor a rossz emlékű Office XP-vel: a Windows XP egyes dizájnelemeit és termékaktiválási eljárását öröklő termék sokak szerint nem éppen a legjobban sikerült Office-verziónak tekinthető, elsősorban különféle stabilitási problémák miatt.

Ezzel együtt azonban számos, azóta is örömmel használt újítást tartalmaz a csomag: az írás közben felbukkanó „intelligens címkék” azóta más Microsoft termékekben (például Visual Studio) is megtalálhatók, az oldalt elhelyezkedő munkaablakok a legújabb verzióban is fontos szerepet játszanak. Ekkor jelent meg a beszéd- és kézírásfelismerés, az megint más kérdés, hogy mi magyarok, ezekből vajmi keveset tudtunk hasznosítani. A Vágólap is megújult: ettől a verziótól kezdve már 24 elemet tudott tárolni (ennek a fejlesztésnek a Windowsra történő kiterjesztését azóta kérik a felhasználók a Microsofttól, eredménytelenül).

Office 2003 és 2007

Office 2003 (11.0)

Valószínűleg amit az XP jelent sokak számára a Windowsok között, azt jelenti a 2003-as verzió az Office-ok népes családjában. Stabil, gyors, megbízható (legalábbis a legújabb frissítések telepítése után), és széles körben használatos, elsősorban olyan helyeken, ahol még mindig Windows XP-t használnak.

Az Office 2003-at elsősorban apróbb finomítások, optimalizálások jellemzik, egyedül az Outlook 2003-as verziója esett át komolyabb ráncfelvarráson, illetve megjelent két új alkalmazás, a OneNote és az InfoPath. Ez a verzió illeszkedik a legjobban a Windows XP látványvilágához, sok helyen a mai napig együtt használják a két terméket.

Azt látjuk tehát, hogy egészen idáig az Office újabb és újabb verziói kisebb-nagyobb funkcióbeli újítások mellett apróbb dizájnbeli változásokat hoztak, drámai átalakításokat abszolút nem. Tehették ezt azért, mert nem nagyon volt akkoriban még erős konkurenciájuk, és tenniük kellett azért, mert a rengeteg felhasználó között sok olyan akadt, aki ódzkodott mindenfajta forradalmi változástól.

A Microsoft azonban a Windows Vistával nagyjából egy időben úgy döntött, hogy a következő változatban az eddigi evolúciós lépések helyett igazi revolúciót, forradalmi újításokat valósít meg, és így született meg az Office 2007.

Office 2007 (12.0) – egy új korszak kezdete

Az Office 2007-es verziója több szempontból is mérföldkő az Office termékek történetében. Először is ekkor szakítottak a programokat mindeddig jellemző menü-eszköztár alapú felülettel és vezették be a Szalagot (Ribbon). Ez egy fülekre osztott kezelői felület, amelyeken olyan jellegű gombok sokasága szerepel, mint amik régen az eszköztárakon voltak. A füleken a parancsok különféle csoportokba vannak beosztva, és bizonyos fülek csak akkor látszanak, amikor egy adott műveletet végzünk (például Wordben táblázatot készítünk).

Ráadásul jó pár művelet hatását „élőben” meg tudjuk tekinteni, mielőtt azt ténylegesen alkalmaznánk. Létrejöttek az úgynevezett galériák, ahová rengeteg, szebbnél szebb sablont gyűjtöttek össze a Microsoft mérnökei (a stílusoktól kezdve a diagramokon át egészen a táblázatok automatikus formázásáig).

A felhasználói felület tehát drasztikusan megváltozott, és bár megszokás után valóban kiválóan használható, és élményt jelent vele a munka, sokan mind a mai napig nem tudtak vele megbarátkozni. Még a rutinosabb Office-felhasználókat is elfogja az az érzés, hogy fogalma sincs, merre kéne keresni egy adott funkciót, amit a 2003-asban még becsukott szemmel is megtalált. Ráadásul „csak” az Office fő programjai kapták meg az új kezelői felületet, az Outlook, Publisher, OneNote például nem. A Microsofttól szokatlan módon, a Szalag nem opcionális, a Word, Excel, PowerPoint és Access csak ezzel érhető el, és nincsen lehetőség visszatérni a korábbi menükhöz, eszköztárakhoz. További hátrány, hogy a Szalag parancsai nem testre szabhatóak, mindössze a Gyorselérési eszköztáron levő elemeket választhatjuk meg.

A másik drasztikus változás a fájltípusokat érintette: új XML-alapú tömörített állományokat készítenek az Office 2007 programjai, amellett, hogy természetesen a régebbi formátumokat is kezelik. Az új típusok ugyan rugalmasabbak, és a tömörítés miatt sokkal kevesebb helyet foglalnak el, viszont a régebbi verziók csak egy kiegészítő telepítésével tudják kezelni őket, és ebben az esetben is le kell mondanunk a szép új effektek, vagy éppen a megszépült pasztellszínű diagramok használatáról.

Az Office 2007 viszont ezen apróságok ellenére is a leginnovatívabb verzió volt az Office termékek történetében, és lényegesen nagyobb siker lett, mint a vele egy időben megjelent Windows Vista. Természetesen tovább kellett lépni, úgyhogy ami a Vistának a Windows 7 volt, az lett az Office 2007-nek a 2010-es verzió. Elérkeztünk tehát cikkünk fő témájához.

Office 2010 - termékváltozatok és újdonságok

Office 2010 (14.0) – termékváltozatok

Az előbbi Vista – Windows 7 párhuzam nem volt véletlen az Office 2007 – 2010 között. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy az Office 2010 nem más, mint a 2007-es verzió, javított, finomított, valamint a Windows 7-hez igazított változata. Érdekesség, hogy a 13-as szám szerencsétlen mivolta miatt a verziószám rögtön kettőt ugrott, és 14.0 lett.

A Windows 7-hez hasonlóan a Microsoft némileg egyszerűsített az idők folyamán egyre szövevényesebbé váló kiadásokon, az alábbiak vásárolhatók meg:

[list type="unordered"]

[*]Starter: hasonlóan a Windows 7 ugyanilyen nevű kiadásához, ez egy gyengébb gépekre szánt, jelentősen csökkentett funkcionalitású Office-verzió, gyakorlatilag a szép emlékű Microsoft Works utódja. Felhasználói felülete megegyezik a „nagy” kiadáséval, csak lényegesen kevesebbet tud (például nincs benne SmartArt, egyenletszerkesztő, makró).

[*]Home and Student: csak a Word, Excel, PowerPoint, és OneNote programokat tartalmazza, ugyanakkor három gépre telepíthető változat, amit három ember használhat (egy időben). A nevéből is kiderül, hogy otthonra, valamint tanulóknak ajánlja a Microsoft, kár, hogy aki adatbázis-kezelést tanul, annak az Access némileg hiányzik ebből a csomagból.

[*]Home and Business: a fentiekhez képest még az Outlook megújult verziója is benne van. Csak két gépre telepíthető, de csak ugyanannak a felhasználónak két gépére (például asztali gép és laptop).

[*]Standard: mennyiségi licencben értékesített csomag, amely a Word, Excel, PowerPoint, Outlook, OneNote, és Publisher programokból áll.

[*]Professional: dobozos termék, amely az előbbieken túl még az Accesst is tartalmazza.

[*]Professional Plus: mennyiségi licencben elérhető, a Professional változathoz képest a csoportmunkához szükséges eszközök is rendelkezésre állnak (InfoPath, Communicator, SharePoint Workspace).

[/list]

Az Office történetében először, a programcsomag 32 és 64 bites változatban is elérhető. Akkor érdemes a 64 bites változatban gondolkodnunk, ha 2 Gbyte-nál nagyobb állományokkal dolgozunk például Excelben. Minden más esetben bőven elég a 32 biteset telepíteni.

Office 2010 (14.0) – általános újdonságok

Az újdonságok ismertetését az általánosságokkal kezdjük. A legfontosabb, hogy az Office 2007-tel elkezdett revolúció teljessé válik: mindegyik alkalmazás megkapta a Szalagot, tehát mostantól az Outlook, a Publisher, a OneNote, valamint a korábban Groove néven ismertté vált SharePoint Workspace is az új kezelőfelülettel érkezik. Ez a tendencia egyébként általános a Microsoft többi programcsomagjában is: a Windows Live Essentials 2011 összetevői is megkapták a Ribbont. Bár a vélemények továbbra is nagyon szélsőségesen megoszlanak ezzel kapcsolatban, az új Office használóinak nincs más választása, mint beletörődni ebbe. Meggyőződésem szerint ez a döntés legalább annyi új felhasználót hoz majd a csomagnak, mint amennyit eltántorít a használatától.

Ehhez kapcsolódik egy olyan változás, amely talán segíthet az átállásban: a felhasználók panaszai, visszajelzései alapján az Office 2007-hez képest megújult, letisztult Szalag mostantól teljesen testre szabható. Az új verzióban ugyanis a fülek sorrendje átrendezhető, új füleket lehet létrehozni, a füleken belül az egyes csoportokat átrendezhetjük, elrejthetjük kedvünk szerint, és a csoportokhoz is adhatunk új elemet, illetve elvehetünk (számunkra) szükségtelen parancsokat. Ezzel tulajdonképpen majdnem visszakaptuk azt a rugalmasságot, amit az eszköztárak kapcsán már megszokhattunk, és remélhetőleg ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a felhasználók elfogadják ezt az új kezelőfelületet.

Az új Office másik nagy változása, hogy eltűnt az alkalmazások bal sarkából a nagy kerek Office gomb, ami az előző verzióban a megszűnt Fájl menü szerepét vette át. Ez most egy színes füllé alakult, amely a Fájl nevet viseli, így a korábbiakhoz szokott felhasználók is azonnal tudják, mire szolgál. A fül színe az adott alkalmazástól függ: a Wordé kék, az Excelé zöld, és így tovább. Rá kattintva azonban feltárul a következő látványos újdonság: a Backstage nézet.

A Fájl menü helyett bevezetett Backstage nézet egy teljes képernyős irányítópult, ahonnan a klasszikus műveletek (megnyitás, mentés, nyomtatási kép, nyomtatás, webre küldés) egy átlátható, egyszerű felületről intézhetők. Annak ellenére, hogy például a nyomtatási kép és a nyomtatás valóban jóval áttekinthetőbbé vált, a Backstage „úgy járt”, mint a Ribbon az Office 2007-ben. Radikális változtatás, amely a jelenlegi verzióban kicsit befejezetlennek hat: például a klasszikus Beállítások panel nem integrálódott az ábrán látható oldalba, hanem még mindig külön ablakban jelenik meg. Tehát itt még erőteljes fejlesztésekre van lehetőség, és információink szerint a következő Office-ban a Backstage nézetet is kiegészítik, átdolgozzák a felhasználói visszajelzéseknek megfelelően.

Minden Office programban megújult a Vágólap kezelése: mostantól az „élő” előnézet beillesztéskor is működik, úgyhogy előre megtekinthetjük, hogy ha a kívánt paranccsal illesztjük be a tartalmat, annak milyen hatása lesz a dokumentumunkra.

Az Office 2010 az elődöknél sokkal jobban segíti a multimédiás dokumentumok létrehozását: a programokba beépített alapszintű fotószerkesztő segít egyszerűbb effekteket, kereteket rakni a beillesztett képekre, eltávolítani a képek hátterét, és különféle korrekciókat végezni rajtuk (például lágyítani a vonalakat, színtónusokat, telítettséget, kontrasztot változtatni).

Végül egy nem túlságosan jelentős változtatás: minden Office program dinamikus, animált indítóképernyőt kapott.

Az egyes programok újításai

Office 2010 (14.0) – az egyes programok újításai

Az Office csomag minden elemét érintő újítások után most röviden sorra vesszük a legfontosabb alkalmazásokat és azok legfőbb újításait.

Az új Wordben a szövegeket és a képeket ugyanazokkal a művészi effektusokkal (például vetett árnyék) lehet együtt formázni, a harmonikusabb megjelenést szem előtt tartva. Az új formázási beállítások, például a ligatúra (betűk elkötése, összevont betűk) olyan tipográfiai lehetőségeket jelent, amelyek eddig csak kiadványszerkesztőkben voltak jelen. Az egyik legfontosabb újítás, hogy megszűnt a Keresés párbeszédablak, helyette egy Navigáció nevezetű panel van, amely segít eligazodni a több száz oldalas dokumentumokban, és a keresést is lényegesen leegyszerűsíti (ahelyett, hogy egyesével ugrálna a találatok között, színnel kiemeli azokat az egész dokumentumban, hasonlóan a Windows 7 integrált funkciójához).

Az Excelben mostantól értékgörbék (cellába illesztett kis diagramok) segítségével lehet egyszerűbben szemléltetni a trendeket. Megújult a kimutatás készítés is, amely immár több szálon működik, kihasználva a többmagos processzorok előnyeit. Kibővült a feltételes formázás, több téma áll rendelkezésre, továbbfejlesztették a szűrési és keresési lehetőségeket. Igyekeztek javítani a program teljesítményén, és a 64 bites változatban egészen extrém méretű táblázatokkal is könnyen lehet dolgozni.

A PowerPoint megújult verziójában az eddig említettekhez képest jelentősebb újítás, hogy a beillesztett videókat már a programon belül szerkeszthetjük, vághatjuk, így nem kell az egyszerűbb műveletekhez más programot keresnünk. A SmartArt ábrákba már képeket is beilleszthetünk, így sokkal látványosabb illusztrációkat készíthetünk. Amennyiben több számítógépre szeretnénk a bemutatónkat „közvetíteni”, ezt most már megtehetjük, és a fogadó oldalon csupán egy számítógépes böngészőre vagy egy okostelefonra van szükségünk ehhez, a PowerPointnak ezeken az eszközökön nem kell telepítve lennie.

Az Accessben a kifejezések szerkesztésekor a más Microsoft programokban régóta használt IntelliSense technológiának köszönhetően gépelés közben is kapunk segítséget, illetve a program az adott helyen használható lehetőségeket mutatja meg. Rengeteg új adatbázissablon és űrlap minta áll rendelkezésre az új verzióban.

Talán a legtöbb újítás az Outlookot érintette. A teljes felhasználói felület átalakult a Szalagnak köszönhetően, így a rutinos felhasználók egy darabig biztosan nehezebben tudnak majd eligazodni a programban. Jellemző az Outlook-hívek konzervativizmusára, hogy az új verzió bétájában az azonos helyről érkezett, illetve oda küldött levelek alapból „beszélgetéssé” csoportosítva jelentek meg, csak úgy, mint például a Gmailben. Ez az apró változtatás akkora felzúdulást okozott a bétatesztelők és felhasználók körében, hogy a végleges verzióban ez a lehetőség alapból kikapcsolt, de választható. Ugyanez az újítás egyébként a Windows Live Mail 2011-ben is megtalálható, a menüszalaggal együtt.

Webes és mobil alkalmazások, konklúzió

Office 2010 (14.0) – webes és mobil alkalmazások

Látható tehát, hogy a sok apró fejlesztés ellenére most is inkább csak evolúcióról, sem mint revolúcióról beszélhetünk az új Office kapcsán. És mivel ezek a csomagok nem éppen olcsóak, felvetődik a kérdés: érdemes-e ennyi pénzt kiadni, szükségünk van-e az új szolgáltatásokra, vagy megelégedhetünk egy korábbi verzióval, esetleg egy alternatív megoldással?

Míg például a Corel is készít rivális programcsomagot (WordPerfect Office), és más cégek is próbálkoztak megtörni a Microsoft Office dominanciáját, ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak. Ugyanakkor az ingyenes megoldások (például OpenOffice.org) és a webes irodai csomagok (pl. Google Docs) egyre inkább veszélyeztetik a redmondi cég pozícióját ezen a területen, kézenfekvő volt, hogy valamit lépjenek ebbe az irányba.

A korábban már említett Office 2010 Starter igyekszik az ingyenes riválisok alól kihúzni a szőnyeget, mégpedig a „szokásos” módon: a PC-re előtelepített szoftver bár meglehetősen limitált képességekkel rendelkezik, mégis alapfunkciókra megfelelő lehet, és a frissítés egy „okosabb” Office verzióra nagyon könnyű (hasonlít a Windows Anytime Upgrade szolgáltatáshoz). Csak éppen a többet tudó szoftverért elég jelentős összeget kell a pénztárnál hagyni.

A 2010-es verzióból azonban a Google Docs mintájára készült webes alkalmazás is: az új Office Web Apps bármely böngészőből elérhető, ingyenes, és bár meglehetősen korlátozott képességekkel bír, egy SharePoint kiszolgálóval vagy Windows Live SkyDrive-val kombinálva még dokumentumok megosztására, valamint csoportmunkára is alkalmas lehet, anélkül, hogy a résztvevők számítógépére drága szoftvereket kellene vásárolni.

Az asztali alkalmazással egy időben megjelent az Office Mobile 2010, amely igyekszik közelebb hozni a számítógépünkön és a mobilunkon használt irodai csomagot. Ez az alkalmazás még a Windows Mobile 6.5-öt futtató PDA-k és mobiltelefonok számára készült, és legfőbb újítása, hogy immár mobilról is hozzáférhetünk a SharePoint szerveren tárolt dokumentumainkhoz.

A Windows Phone 7 tulajdonosok viszont egy teljesen más Office-szal találják magukat szembe vadonatúj készülékükön. A csomópontokra (hub) épülő rendszerben az Office külön csomópontot kapott, és onnan érhető el a mobil Word, Excel, PowerPoint, OneNote és SharePoint Workspace. Természetesen ezek leginkább nézegetők, minimális szerkesztési lehetőségekkel, de legyünk őszinték: egy 4”-os kijelzőn szeretnénk Excel-táblákat szerkeszteni?

Konklúzió

Ebben a cikkben áttekintettük a Microsoft Office fejlődését, onnan, hogy néhány különböző verziószámú alkalmazást egy termékként árultak, odáig, hogy egy kiforrott, összecsiszolt irodai csomaggá változott, amelyet a számítógépünkön, a böngészőnkben, és a mobilunkon is használhatunk.

Tagadhatatlan, hogy az Office funkcionalitásában maga mögé utasítja valamennyi riválisát, és a Microsoft az új felhasználói felülettel nagyon sokat tett azért, hogy ez kezelhetőségben is így legyen. Azonban a szolgáltatások széles tárházának ára van: a meglehetősen borsos árú programcsomag helyett egyre többen választják az ingyenes alternatívákat.

Az Office Web Apps létrejötte is jelzi, hogy a Microsoft komolyan gondolja, hogy részt kíván venni abban a folyamatban, amely a „felhőbe” költözteti az alkalmazásokat, vékony kliensekké degradálva az asztali PC-ket. A piaci folyamatok és a Google térhódítása döntheti el hosszú távon, hogy továbbra is az asztali Office bővül egyre több új funkcióval, vagy pedig az egész inkább a webre költözik. Az irányról a következő verzió már nyújt majd némi támpontot, ám mivel annak a megjelenése még arrébb van, a következő cikkünkben a 2011-es Mac-es változatot tesszük nagyító alá.