Napjainkban a Föld körül keringő műholdak nagyon sok érdekes funkciót látnak el. Tavaly sikeresen hadrendbe állítottak egy olyan műholdat is, ami a globális metánszennyezéseket hivatott feltárni, aminek nagy jelentősége lenne a globális felmelegedés megfékezésében. Ez viszont a napokban meghibásodott, és úgy fest, hogy menthetetlen.
A globális felmelegedésben a metánnak kulcsfontosságú szerepe van, sokkal komolyabb károkat okoz a légkörben a metán, mint az elsődleges közellenségnek tekintett szén-dioxid. Azonos mennyiségben a metán 100-szor károsabb, mint a CO2, noha gyorsabban szűnik meg a hatása, mint a szén-dioxidnak, 20 éves távon így is 80-szor szennyezőbb, és még 100 éves távlatban is 28-szor jelentősebb felemelegedési hatást fejt ki.
Az elmúlt évtizedekben az olaj- és gázipari szereplők kapcsán egyre több metánszivárgásra derült fény, azonban sokszor ezek rejtve, eltitkolva maradnak. A vállalatok egyáltalán nem tesznek meg mindent azért, hogy az esetleges metánszivárgásokat minél gyorsabban megszüntessék. Így a globális felmelegedést a légkörbe szivárgó metán szép csendben, szinte észrevétlenül fokozza. Ezeknek a kiszűrésére hozták létre a MethaneSat névre hallgató műholdat.
A fejlesztők a MethaneSat révén szerették volna a következő években felügyelni és felfedni a világszerte megjelenő metánszivárgásokat. Egy 100 millió dolláros projektről beszélhetünk, ami negyed annyi ideig működhetett, mint ahogy azt tervezték. Miközben sokan egyébként azt remélték, hogy a misszió a tervezettnél is hosszabb ideig tarthat majd.
A műhold megalkotása és felbocsájtása a becslések szerint 88 millió dollárt emésztett fel, de összesen 100 millió dollárnyi támogatást kaptak rá a Jeff Bezos által létrehozott és elsődlegesen támogatott Bezos Earth Fund alapítványtól. Teljes iparági összefogásban dolgoztak a fejlesztésen éveken keresztül, de mindössze 15 hónapig tudott üzemelni a műhold az eredetileg remélt 60 hónaphoz képest. Az 5 éves misszióra nagyon sok munka volt beütemezve, aminek így csak a töredékét sikerült letudni, és számos folyamatban levő kutatást kellett így megszakítani.
A fejlesztésért elsődlegesen felelő Environmental Defense Fund jelentette be, hogy miután június 20-án megszakadt a kapcsolat a műholddal, már biztos, hogy nem is tudnak újra életet lehelni a MethaneSatba.
Az EDF korábban föld mérőállomásokkal és repülőgépekre szerelt szenzorokkal derítette fel a metánszivárgásokat. Ez hatékonyságban meg sem közelíti azt, amire a MethaneSat képes volt, miközben sokkal több munkát vesz igénybe az adatok feldolgozása. De az évek folyamán így is komoly eredményeket tudott felmutatni a szervezet. 2012 és 2018 között megállapították, hogy valójában az USA metánkibocsájtása 60 százalékkal nagyobb, mint amit a környezetvédelmi hatóság kommunikált.
A MethaneSat 20-30 másodperc alatt volt képes elvégezni azt a munkát, amit a klasszikus módszerekkel 2 óra alatt lehet megoldani. De sokkal fontosabb a gyorsaságnál az, hogy globálisan tudta biztosítani a valósidejű metánszennyezés-figyelést, amire a műhold elvesztését követően megint nincs lehetőség. 95 perc alatt az egész Föld körül meg tudta mérni az összes olaj- és gázmező metánkibocsátását, ami a világ teljes metánszennyezésének 80%-át adja.
Az EDF most a Google-lel együtt próbál kidolgozni egy olyan rendszert, ami a mesterséges intelligenciát is használva próbálná a rejtett metán- és egyéb szennyezőket felderíteni a műholdfelvételeken. Ehhez a Google azt a technológiát igyekszik alkalmazni, amivel az utcákon korábban felderítette a jelzőtáblákat, járdákat. A MethaneSat kapcsán pedig elmondta a Environmental Defense Fund, hogy a begyűjtött anyagokat még elemzik, és igyekeznek ebből a lehető legtöbbet kihozni, ha már a műhold pályafutása ilyen váratlan véget ért.
