Nyaktörő sebességgel menekül a Tejútrendszerből egy csillag

Az 1700 km/s-os égitest a leggyorsabb ismert hipersebességű csillag, amelyben magfúzió zajlik.

Nyaktörő sebességgel menekül a Tejútrendszerből egy csillag

Daniel Zucker, a Macquarie Egyetem kutatója és kollégái felfedeztek egy fősorozatbeli csillagot, amely óriási sebességgel dobódik ki galaxisunk centrumából. Az égitest a szakértők szerint minden bizonnyal a Tejútrendszer közpén található szupernehéz fekete lyukkal, a Sagittarius A*-val való gravitációs interakciók nyomán került szökési pályára.

Zucker és társai véletlenül akadtak az égitest nyomára: csillagfolyamokat, vagyis olyan struktúrákat vizsgáltak, amelyek a Tejútrendszer árapályhatása nyomán jöttek létre a környező törpegalaxisokból és csillaghalmazokból. Egy-egy csillagfolyam tagjai általában hasonló irányba és sebességgel mozognak, a vizsgálatok során azonban a kutatók ráakadtak pár „kilógó” égitestre is. Ezek egyike volt a később S5–HVS1 katalógusjellel ellátott csillag, amelyről hamar kiderült, hogy társainál sokkal gyorsabban, több mint 1000 km/s-os sebességgel távolodik tőlünk.

A későbbi vizsgálatok során aztán kiderült, hogy a csillag sebessége eléri az 1700 km/s-ot, ami a többi nagy sebességű csillaghoz képest is jelentős, főleg annak fényében, hogy „élő” égitestről van szó, amelynek jelenleg is hidrogén–hélium-fúzió zajlik a magjában. A csillag ráadásul meglehetősen fiatal, legfeljebb 500 millió éves lehet, és várhatóan 1 milliárd évig fog élni.

Galéria megnyitása

A szakértők az elmúlt évtizedekben mintegy két tucat olyan égitestet azonosítottak a Tejútrendszerben, amelynek sebessége akkora, hogy elviekben képesek elszökni a galaxisból. Ezek körül a leggyorsabbak jellemzően halott csillagok, a sokáig abszolút rekordernek számító RX J0822−4300 például egy neutroncsillag, amelynek a sebessége azonban 1500 km/s körüli. A jelenlegi leggyorsabb ismert hipersebességű csillagok pedig két fehér törpe, amelyek 2200 km/s-mal száguldanak.

Utóbbiaknál, vagyis a halott csillagoknál azok eredete sokkal egyértelműbbnek tűnik: amikor egy haldokló csillag szupernóvává válik, a robbanás lehet aszimmetrikus, aminek hatására a csillag óriási sebességekre tehet szert. Az S5–HVS1 azonban nagyon is él, 2,35-ször annyit nyom, mint a Nap, és meglehetősen fényes, ezen jellemzőivel pedig nagyon kilóg a többi hipersebességű csillag közül.

Ahogy már említettük, a szakértők szerint óriási sebessége gravitációs interakciókhoz lehet köthető a szakértők szerint: valószínűleg egy olyan kettős rendszerből dobódhatott ki, amely túl közel kerül a Tejútrendszer központi fekete lyukához. Az ilyen kettősökkel a modellek alapján időnként az történik, hogy egyiküket befogja a fekete lyuk, a másik pedig kivetődik a régióból.

Az S5–HVS1 durván 29 ezer fényévre van a Földtől, és sebessége alapján nagyjából 4,8 millió éve kaphatta meg a löketet, amely elindította a száguldást. A kutatók számításai szerint az égitest „induláskor” 6 x 1042 J mozgási energiát kaphatott, ami egy Földhöz hasonló méretű égitestet képes lenne a fénysebesség 99,7 százalékára gyorsítani.

A szakértők azt remélik, hogy a következő években új információkat tudhatnak meg a különös égitestről a Gaia űrtávcsőnek köszönhetően, amellyel még pontosabban meghatározható lehet a csillag sebessége és iránya, és ezek által eredete is.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap