Bevezető, a lapkakészletek

Legfrissebb cikkünkben az Nvidia nForce lapkakészlettel felvértezett, újdonságnak egyáltalán nem mondható alaplapokkal ismerkedünk meg. A kínálatban jelen van egy 650i SLI, egy 680i SLI és egy különleges 650i SLI + MCP55P lapkakészletből álló termék. A sima 650i SLI deszka a Gigabyte, míg a másik két versenyző az ASUS kínálatából érkezett.

A 650i SLI lapkakészlet tulajdonképpen a középkategóriás megoldások piacára készült, ezek az alaplapok kevesebb PCIE sávval gazdálkodnak, mind a high-end 680i SLI deszkák: a 650i SLI lapkakészlet 18 PCIE sávból és 4 darab PCIE linkből, míg a 680i SLI megoldások 46 PCIE sávból és 9 darab PCIE linkből gazdálkodhatnak. Ezeket a sávokat a gyártók saját belátásuk szerint használhatják fel, ezzel magyarázható, hogy különböző "kiszerelésben" kerülnek forgalomba az alaplapok, ami a bővítőhelyek számát illeti.

A 650i SLI lapok 4 darab SATA porttal, két darab PCIE x16-os porttal, 2 dbb PCI csatlakozóval és 1 db PCIE csatlakozóval rendelkeznek alapesetben. Nagy különbség a 680i SLI lapkakészlethez képest, hogy a 650i SLI esetében a két darab PCIE x16-os port csak 8x-os sávszélességgel tud együttműködni, míg a 680i SLI esetében ez az érték teljes, x16-os sávszélességet jelent. Különbség még az is, hogy a 650i SLI lapkakészlet a kevés PCIE sáv miatt csak két darab PCIE x16-os csatolót tartalmazhat, míg a 680i SLI deszkáknál ez a szám már 3 lehet, egyszóval lehetőség van a 3 utas SLI mód alkalmazására is. A 650i SLI lapok alapesetben 8 darab USB porttal képesek ellátni a rendszert, míg a 680i SLI lapkakészletnél ez az érték maximálisan 10 lehet. A két lapkakészlet az említett különbségektől eltekintve megegyezik: memóriatámogatásuk, FSB támogatásuk azonos. A 680i SLI esetében még a két darab gigabites ethernet csatlakozót érdemes megemlíteni, a 650i SLI lapkakészletnél csak egy gigabites ethernet csati áll rendelkezésre.

Cikkünk feketebáránya, aki tulajdonképpen egyik csoportba sem tartozik az nem más, mint az ASUS P5N32E-SLI Plus. Ez a deszka egy felemás megoldás, amely nForce 650i SLI északi híddal és MCP55P déli híddal van felvértezve, ez a déli híd tulajdonképpen az nForce 590-es lapkakészlet déli hídjával egyezik meg. Ennek köszönhetően az alaplap több, mint egy átlagos 650i SLI megoldás, hiszen a különleges kivitelnek köszönhetően nem két darab, hanem egyenesen 3 darab PCIE x16-os csatolóval van ellátva és a gyártó állítása szerint a QUAD SLI eljárás támogatásával is büszkélkedik (minden bizonnyal két darab két GPU-s kártya esetén).

A tesztrendszer

[list type="unordered"]

[*]Processzor: Intel Core 2 Duo E6850

[*][bold]Alaplapok:

-ASUS P5N32E-SLI

-ASUS P5N32E-SLI Plus

-Gigabyte  N650SLI-DS4L[/bold]

[*]VGA: Galaxy 8800GTS 512MB

[*]Memória: 2 x 1 GB Geil Ultra (DDR2-800, 4-4-4-12 @ 2,1V)

[*]Tápegység: Chieftec 420W

[*]HDD: Maxtor 80GB SATA II

[*]ODD: LG DVD-Rom

[*]Operációsrendszer: Windows XP SP2 az összes javítással

[*]Driver: ForceWare 169.21

[/list]

[bold]Tesztünk versenyzőinek pontos technikai paraméterei:

A rövid ismertető után következzenek az alaplapok részletesen, természetesen egyenként.

ASUS P5N32E-SLI

Az első versenyzőnk az ASUS P5N32-SLI típusjelzést viseli, ez a deszka nForce 680i SLI lapkakészletre épül. A termék szép, dizájnos dobozban érkezik, a doboz természetesen tartalmazza az összes szükséges információt, így a csomag kibontása előtt már pontosan tudhatjuk, hogy mire számítsunk. A tökéletes tájékoztatás érdekében az alaplap dobozának felső része kinyitható, így két darab A4-es oldalnyi leírás tárul elénk a lap fontosabb tulajdonságairól.

Az alaplap dobozában szép rend uralkodik, elsőként a deszka leírásait pillanthatjuk meg: kapunk egy felhasználói kézikönyvet, egy gyors üzembehelyezési útmutatót, valamint egy telepítőlemezt, amelyen Vista meghajtóprogramok is lapulnak.

A leírások után a kellékek következnek, amelyek között szép számmal találunk kábeleket és egyéb kiegészítőket: a gyártó két darab SATA tápkábelt és négy darab SATA adatkábelt mellékel a laphoz, ezen kívül egy IDE és egy Floppy kábel, a takarólemez, egy SLI híd, valamint egy USB és egy Firewire kivezetés is jelen van a dobozban. Az alaplaphoz hangkártya is jár, amely egy Supreme FX névre hallgató, ADI 1988B chipszettel rendelkező darab.

Az alaplap első ránézésre jó felépítéssel bír, teszt közben semmilyen kellemetlenségre nem volt példa: az alaplap összeszerelése egyszerű, minden csatlakozó könnyedén hozzáférhető, nem találtunk olyan hibákat, amelyek említésre méltóak lennének. Ha mégis fel kéne hozni valami negatívumot, akkor talán az IDE csatlakozó helyét lehetne megemlíteni: túl közel került az ATX tápcsatlakozóhoz, szerencsésebb lett volna esetleg máshol elhelyezni, de ez végül is nem túl zavaró. A deszka mivel 680i SLI lapkakészletre épül, természetesen 3 darab PCIE x16-os csatolófelülettel rendelkezik.

Az alaplap hátsó kivezetései között egyből feltűnik az S/PDIF kimenet, ezen kívül semmi extrát nem találunk: 4 darab USB csatlakozó, egy darab FireWire port, valamint két darab PS2-es csatlakozó van jelen a kivezetések között, ja és egy optikai kimenet is rendelkezésre áll.

Az alaplap hűtése teljesen rendben van, a teszt folyamán rendellenes melegedés nem volt, talán a déli híd hűtőblokkja volt egy kissé forró, de ez még éppen határeset. Ha az alaplaphoz alkalmazunk házhűtést is, akkor nyáron sem érhet minket meglepetés.

Az alaplap BIOS-a az ASUS-tól már megszokott egyszerű és könnyen átlátható felépítést képviseli: minden beállítást könnyedén elérhetünk, 2-3 perc ismerkedés után már egyszerűen el tudunk igazodni a beállítások között. A tuning sem okozhat gondot, minden egyes paramétert egyenként beállíthatunk, így a lehető leghatékonyabb módon hozhatjuk ki a rendszerből a maximumot.

ASUS P5N32E-SLI PLUS

A második versenyzőnk szintén az ASUS kínálatából érkezett: az alaplap nForce 650i SLI északi híddal és MCP55P déli híddal rendelkezik, ennek köszönhetően plusz egy PCIE x16-os slot áll rendelkezésünkre a 650i SLI lapkakészlet által biztosított két darab PCIE x16-os slot mellé.

Az alaplap csomagolása a P5N32E-SLI dobozára hasonlít: ugyanaz a kivitel, a doboz fedele kinyitható, így szintén két darab A4-es oldalon olvashatjuk az alaplap tulajdonságainak leírását.

Az alaplap dobozában ebben az esetben is jelen vannak a leírások: egy felhasználói kézikönyv és egy gyors üzembehelyezési útmutató jár az alaplaphoz, ezen kívül a meghajtóprogramokat tartalmazó lemezek is jelen vannak, az egyik cd Vista drivereket tartalmaz, egyfajta frissítés formájában.

A kellékek között ugyanazt találjuk, mint a P5N32E-SLI esetében: két darab SATA tápkábel, négy darab SATA adatkábel, egy Floppy és egy IDE kábel, valamint a hangkártya, a takarólemez és az SLI híd lapul a csomagban.

Az alaplap felépítése ebben az esetben sem problémás, a Plus-nál is elkövették azt a hibát, amit a sima P5N32E SLI esetében: az ATX tápcsatlakozóhoz túl közel került az IDE csatlakozó, ez pedig nehézség lehet szereléskor. Az alaplap 3 darab PCIE X16-os foglalattal rendelkezik, továbbá támogatja az SLI-Ready memóriákat egészen 1200 MHz-es sebességig.

Az alaplap hátsó kivezetései egy az egyben megegyeznek a P5N32E-SLI-nél már ismertetett csatlakozókkal: optikai és koaxiális hangkimenetek, négy darab USb port, egy FireWire port, valamint két darab Ethernet csatlakozó és két darab PS2-es port van a felhozatalban.

Az alaplap hűtése teljesen rendben van, habár ennél a deszkánál a déli híd már kissé jobban melegedett, de még mindig az elfogadható határon belül mozgott a hőmérséklet. A P5N32E-SLI Plus-nál is érdemes a számítógépházba plusz hűtőventilátorokat beszerelni, így a heat-pip hűtés nyáron a nagy melegben is hatékonyan teheti a dolgát, hiszen a rendszerhűtő ventilátorok segítéségével javítjuk a hőcserélődést a házban.

A P5N32E-SLI Plus BIOS-ának felépítése közel azonos a P5N32E-SLI-nél már megismerttel: a felső képen azonban látszik egy különsbég, a Plus képes az SLI memóriák kezelésére is, ezeket a modulokat 1200 MHz-es sebességig fogadja, mint azt már a korábbiakban említettük. Az alaplap BIOS-ának kezelése szintén egyszerű, ám tuning tekintetében már jobb eredményeket sikerült vele elérnünk, mint a sima verzióval, no de erről majd később.

Gigabyte N650SLI-DS4L

Az utolsó alaplap a Gigabyte kínálatából érkezett. A Gigabyte  N650SLI-DS4L cikkünk egyetlen 650i SLI lapkakészlettel felvértezett deszkája. Az alaplap csomagolása egyszerű, ám mégis tartalmaz minden szükséges információt az alaplap tulajdonságaival kapcsolatban. Örömmel láthatjuk, hogy az alaplap szilárd kondenzátorokkal van felvértezve, no de ezt a Gigabyte alaplapjaival kapcsolatban már megszokhattuk az elmúlt időkben.

A Gigabyte termékéhez bőségesen kapunk leírásokat: a felhasználói kézikönyvön és a gyors üzembehelyezési útmutatón kívül egy nagyméretű összeszerelési útmutató is helyet kapott a dobozban, de természetesen a telepítőlemezek sem hiányoznak a csomagból, Windows XP és Windows Vista meghajtóprogramokat egyaránt mellékel a gyártó.

A kellékek között két darab SATA adatkábel, egy Floppy és egy IDE kábel, valamint a takarólemez, egy SLI híd és egy SLI kártyarögzítő alkalmatosság lapul a dobozban. A kellékek között pont annyi kiegészítőt találunk, amennyi szükséges.

A Gigabyte alaplapja a felépítését tekintve első ránézésre is tartalmaz egy hibát: a PCIE X16-os bővítőhelyeknél lévő kis műanyag rögzítőfül, rossz helyre került: az ASUS lapjainál a fül a foglalat felső részén kapott helyet, így nagyobb kártya esetén is zökkenőmentesen elérjük, ám a Gigabyte lapjánál a kis csatlakozó kioldásához már egy csavarhúzóra vagy egyéb eszközre van szükség, ugyanis egy nagyobb kártya használatakor nem férünk hozzá a fülhöz, ha éppen ki szeretnénk venni a kártyát.

Az alaplap hátsó kivezetései között már LPT és COM port is jelen van, igaz ezeket manapság már igen kevesen használják, hiszen a legtöbb eszköz már USB kábellel rendelkezik. A portok között találunk 4 darab USB csatolót, egy ethernet aljzatot, valamint egy optikai és egy koaxiális hangkimenetet a 6 db jack audió kimeneten kívül, de természetesen a két darab PS2 port sem hiányzik  a sorból, egyszóval teljes a kínálat.

Az alaplap az ASUS lapjaival ellentétben egyszerű heat-pipe nélküli hűtést hordoz magán, a teszt során ez a hűtés elégnek bizonyult, viszont a melegebb nyári napokon a déli híd hűtése problémát okozhat, ugyanis a borda kellemetlenül forrósodik hosszabb idei történő használat során. Egyszóval ehhez a laphoz is érdemes a házba rendszerhűtőt szerelni, ugyanis nyáron ezzel rengeteg kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Összességében megfelelt az alaplap hűtése.

A Gigabyte lapján a már jól ismert AWARD BIOS található. A Gigabyte BIOS-ának sajátossága, hogy a tuning menü egyes részeit elrejti az átlagfelhasználó elől: a teljes menüt csak akkor érjük el, ha a főm,enüben CTRL + F1 billentyűzetkombinációt használunk, ezután viszont a beállítások egész tárháza rendelkezésünkre áll. A BIOS összességében jól használható és könnyedén átlátható, viszont tuningképességek tekintetében messze jobb, mint az ASUS megoldásai, legalábbis a tesztben szereplő két alaplapnál mindenképpen jobban teljesít.

Cinebench10, SuperPi, WinRAR

A tesztprogramok sorát a rendereléssel foglalkozó Cinbench 10-es verziójával kezdjük, amellyel a processzor egy- és többszálas (többmagos) teljesítményét vizsgáltuk.

A teszt során mindkét esetben egyértelmű Gigabyte fölényt tapasztaltunk, az ASUS két deszkája közül első körben a P5N32E-SLI Plus bizonyult jobbnak, ám a második körben már holtverseny alakult ki a két termék között.

A következő tesztalkalmazás a WinRar, amelynek ismét a beépített sebességmérő segédprogramját hívtuk segítségül.

A mezőny tagjai között elenyésző különbségek voltak WinRar-ban, a megmérettetést végül is a P5N32E-SLI Plus nyerte, második helyen a Gigabyte lapja ért célba.

Az alkalmazások sorát a SuperPi 1,5 Mod-dal folytatjuk.

Ebben az alkalmazásban az alacsonyabb pontszám (idő) számít jobbnak, mivel itt a rendszer a PI értékének számolásával próbál megbirkózni. A versenyzők közül ismét az ASUS P5N32E-SLI Plus végzett az első helyen, bár a Gigabyte lapja nem sokkal lemaradva követi őt a dobogó második fokán. A sima P5N32E-SLI némileg lemarad a mezőnytől, ám eredménye rossznak nem mondható, hiszen a versenyzők között kis különbségek vannak.

Sisoft Sandra 12.38, Everest4

A következő sorozat a processzor- és a memóriatesztelés jegyében telik: elsőként a SisoftSandra 12.38-as verzióját nyúzzuk egy kicsit, abból is a processzorteszt futtatásával kezdünk.

A processzorkezelés tesztjében egyértelmű sorrend alakult ki: első helyen a Gigabyte lapja végzett, míg a második az ASUS P5N32E-SLI lett. Az ASUS P5N32E-SLI Plus alig lemaradva követi a sima verziót, de így is csak a harmadik helyre tud befutni.

A processzorkezelés után a memória sávszélességének tesztje következik. Érdekesség, hogy a teszt során a program egycsatornás módban kezelte a memóriákat, holott azok kétcsatornás módban üzemeltek, erre majd az Everest is bizonyíték lesz.

A memória teszt folyamán a mezőny sorrendje nem változott, ám a tagok kissé szétszóródtak egymáshoz képest az eredmények tekintetében: ismét első lett a Gigabyte lap, míg a második az ASUS P5N32E-SLI.

A Sisoft tesztek után most már az Everest következik, a program 4.20-as változatával próbáltuk eldönteni a versenyzők sorrendjét processzor- és memóriakezelés tekintetében.

Írás és olvasás alkalmával a mezőnyben egyértelmű sorrend alakult ki: a Gigabyte lapja lett a legjobb, míg a második a Plus, ám az írás tesztnél csak kis különbség mutatkozott az ASUS két terméke között, míg az olvasás esetében a sima P5N32E-SLI már jobban lemaradt.

Másolásban a Plus bizonyult legjobbnak, a Gigabyte és a sima P5N32E SLI csak a második és a harmadik helyet érték el.

A késleltetés tesztjekor ismét a Gigabyte lapja bizonyított: az ASUS deszkáinál jobb eredményt mutatott fel, míg az ASUS két alaplapja majdnem hajszál pontosan ugyanazt a szintet hozta.

A processzorteszt esetében már ismét egyértelmű a sorrend: mind a CPU Queen, mind pedig az FPU Julia tesztben első lett a Gigabyte deszkája, az ASUS P5N32E-SLI Plus a második helyet csípte el.

3DMark06, PcMark05, F.E.A.R, Q4

Tesztünk végéhez közeledve most már a 3Dmark 06-os változata is terítékre kerül.

A pontszámok tekintetében egyértelműen első a Gigabyte alaplapja, a két ASUS deszka ugyan nem jelentősen, de valamelyest lemaradnak a Gigabyte-tól, így a Plus a második helyre, míg a sima P5N32E-SLI a harmadik helyre fut be.

SM 2.0 és SM3.0 pontszámok alapján sem nagyon változik a sorrend, bár SM2.0-ban a P5N32E-SLI egy rövid időre a második helyre lép fel.

A processzora kapott pontszámok alapján az ASUS P5N32E-SLI Plus mondható a legjobbnak, igaz a deszka csak egy ponttal előzte meg a második helyezett Gigabyte lapot.

A sok szintetikus teszt után ismét játékok tesztjével zárjuk a megmérettetést, elsőként a F.E.A.R segítségével nézzük meg, hogy mire is képesek a versenyzők.

A táblázat szerint 1600x1200-as felbontásban, magas részletesség és 4x anizotróp szűrő mellett a P5N32E-SLI Plus végez az első helyen, tőle egy FPS-sel lemaradva második lett a Gigabyte lapja. A mezőny tulajdonképpen rendkívül szoros, a különbségek játék során egyáltalán nem észrevehetőek.

A második játék a Quake 4, amelyet 1024x768-as felbontásban, ám Ultra minőség beállítás mellett futtattunk.

A versenyzők között nagyon minimális különbségek mutatkoztak meg, mindössze pár tizede FPS differenciáról beszélünk. Ennek alapján kissé furcsa módon, de első a P5N32E-SLI, míg a második helyet a Gigabyte lapja szerzi meg, az N650SLI-DS4L.

A tesztek után a tuning, illetve az összesítés következik.

Tuning, összesítés, végeredmény

[bold]Tuning

[/bold]Szokásunkhoz híven ismét némi tuningnak vetettük alá a versenyzőket, hogy képet kapjunk: vajon melyik deszka a legjobb?

A szintetikus tesztek után természetesen most is sort kerítettünk a tuningra. Az ASUS P5N32E-SLI lapjával boldogultunk legnehezebben, ezzel az alaplappal hosszas próbálkozások és feszültségemelé után sem jutottunk 422 MHz fölé, így nem is kínlódtunk tovább az alaplappal. Tulajdonképpen ez az eredmény sem rossz.

A Plus változat már sokkal jobban muzsikált, ezzel a deszkával +0,1v-os feszültségemelések hatására egészen 453 MHz-es FSB elérésére volt lehetőség, ehhez a processzor szorzóját 7-re állítottuk, hogy ne akadályozzon a tesztelésben. Ez az eredmény már sokkal jobb, mint a sima P532N-SLI eredménye, de ennél láttunk már sokkal eredményesebb tuningot is. Utoljára hagytuk a Gigabyte termékét, amelyben nagyon bíztunk. Az alaplap nem is okozott csalódást, a tuning egyszerű volt, a feszültségek ebben az esetben is csak 0,1V-tal lettek megemelve (kivétel a memória, az 2,1V-on járt), a lap nagyon szépen teljesített: egészen 491 MHz-ig jutott, ezzel tuning szempontjából tesztgyőztes lett.

[bold]Összesítés

[/bold]

Az összesítés ezúttal is a már megszokott formula alapján készült, így végeredményként kialakult egy sorrend, amelynek segítségével már értékelhetjük a versenyzőket.

[bold]Végszó

A teszt Abszolút győztese[/bold] a Gigabyte N650SLI-DS4L lett. Az alaplap a teszt folyamán végig egyértelműen jó teljesítményt mutatott fel, ennek köszönhetően az élen végzett. A deszka tuningképességei szintén kiemelkedőek, messze a legjobb volt a mezőnyből. Az nForce 650i SLI lapkakészlettel felvértezett termék ára 22.000 forint körül helyezkedik el, így az Ajánlott vétel címkét egyértelmáen megkapja, hiszen az alacsony ár mellé jó teljesítményt és jó tuningképességeket kapunk.

Az ASUS P5N32E-SLI alaplapja egy igazi különlegesség, mivel több, mint egy hagyományos nForce 650i SLI lap. A termék 3 darab PCIE x16-os csatolófelülettel van ellátva, ám ez az átlagfelhasználók szempontjából nem lényeges, hiszen kétkártyás rendszert is csak kevesen használnak annak ára és ingadozó teljesítménye miatt. Az alaplap a tesztek során szépen teljesített, tuning alkalmávala mezőny második helyezettjeként végzett. Az alaplap összeségében jónak mondható, 38.000 forint körüli árával jó választás lehet, a terméknek megadjuk az Ajánlott vétel címet a terméknek! Ha nem fontos az SLI támogatás, akkor ebben az árkategóriában modernebb, jobb versenyzőket is találunk.

Az utolsó az ASUS P5N32E-SLI, amely a mezőny egyetlen nForce 680i lapkakészlettel felvértezett versenyzője. Az alaplap a teszt során hullámzóan teljesített, de többnyire általában a többi résztevevő mögött helyezkedett el a listán, igaz a különség általában elenyésző volt. Az alaplap a tuning során gyengélkedett, az új tesztprocesszorral még véletlenül sem seikerült 422-es FSB-nél magasabb értéket elérnünk, így a tuning szempontjából utolsó helyezett lett a termék. Az alaplap tuning képességeit egy frissebb BIOS-szal talán javíthatjuk némileg. A deszka ajánlott vételnek számít, de ha nem szükséges az SLI támogatás, akkor ennél a terméknél is van jobb választásnak bizonyuló alaplap hasonló árkategóriában.

A későbbiekben a tesztben szereplő termékek SLI képességeire is visszatérünk.

Az alaplapokat az Expert Computer KFT-től kaptuk tesztelésre, köszönet értük!