I. Eddigi részek

Először kezdjük egy kis törivel, abban úgyis erősek a vámpírok. A sorozat első része, a Blood Omen: Legacy of Kain 1996-ban jelent meg PlayStation-re, egy évvel később pedig PC-re. Az akkor még 2D-s akció-kaland főhőse Kain volt, aki újdonsült vámpírként igyekezett megbosszulni saját halálát. A folytatás 1999-ben érkezett Legacy of Kain: Soul Reaver címen, már 3D-s látványvilággal, és egy új főszereplővel, Raziellel, akit maga Kain végzett ki. A Soul Reaver 2 eredetileg 2000-ben került volna a boltok polcaira, de a fejlesztők úgy döntöttek, inkább PlayStation 2-re adják ki PS és Dreamcast helyett, így a dátum 2001-re módosult. Egy évvel később már a Blood Omen 2-vel nyomhattuk, ismét Kain bőrébe bújva, 2003-ban pedig megjelent a Legacy of Kain: Defiance, melyben Razielt és Kaint egyaránt irányíthattuk. Mivel az eladások nem hozták az elvárt szintet, a sorozatot parkolópályára állították.

Ezt láthattuk játékosként, a felszín alatt azonban a sötétség erői fáradhatatlanul munkálkodtak. Az első rész eredetileg a The Pillars of Nosgoth címet kapta volna, és két csapat is dolgozott rajta: a Silicon Knights fejlesztette, a Crystal Dynamics pedig besegített. Ekkor még nem volt gond. A második rész készítése közben viszont megromlott a két cég viszonya, aminek szakítás lett a vége, ez pedig nyomot hagyott a fejlesztés menetén is, bizonyos jeleneteket ki kellett vágni a végső változatból. A harmadik epizódnak gyorsított fejlesztési ideje volt a generációváltás miatt, a negyedik részt pedig egy új csapat készítette a Crystal Dynamics-nél, és párhuzamosan fejlesztették a Soul Reaver 2-vel. Az ötödik részen már nagyban dolgoztak, amikor az egyik kulcsember, Amy Hennig kiszállt a projektből, és inkább dobbantott a Naughty Dog-hoz. Nincs tehát egyszerű múltja a sorozatnak, és sajnos ez alól a Nosgoth sem kivétel.

Három éven át hegesztettek ugyanis egy Legacy of Kain: Dead Sun című részt, egyszerre két stúdiónál: a Climax Studios (Silent Hill: Shattered Memories) az egyjátékos módot, míg a Psyonix (Gears of War) a multiplayer részt fejlesztette. A történet a Soul Reaver utáni távoli jövőben játszódott volna, főszerepben egy Gein nevű vámpírral, akinek testét megszállta legutóbbi áldozata, Asher lelke. A játék nyílt világban játszódott volna, akció-kaland-puzzle elemekkel vegyítve, és a sorozat védjegyévé vált szellemi és anyagi lét közötti váltás képességével. Sajnos ebből jó ideig semmit nem fogunk látni, mivel 2012-ben törölték a projektet, viszont azt pletykálják, hogy a Nosgoth nem más, mint a Dead Sun kivágott többjátékos része – ezt erősíti, hogy a Psyonix maradt a fejlesztő…

A készítők persze nem reagáltak, úgyhogy fene se tudja, mi lehet az igazság. Az viszont biztos, hogy a Nosgoth egy kizárólag PC-re érkező, free-to-play, külsőnézetes online multiplayer akciójáték, melyben vámpírok és emberek küzdenek egymás ellen. Jelenleg a játék zárt bétája zajlik, melybe mi is belekóstolhattunk.

II. Emberek

Mindkét oldalon három-három karakter közül választhatunk, az emberek értelemszerűen fegyverekkel, míg a vérszívók különleges képességeikkel operálnak. Kezdjük is rögtön a Nosgoth emberi frakciójával. Az ő privilégiumuk, hogy a pályákon elhelyezett tárolókból életet és lőszert szerezzenek, 2 perces időközönként. Az irányításuk más, mint a vámpíroké, a Q és F billentyűk lenyomásával alternatív támadást is végre tudnak hajtani, a Space segítségével pedig adott irányba kitérhetnek. Igen, csak kitérnek, az ugrás sajnos nem tartozik a képességeik közé, viszont vannak itt más okosságok ehelyett.

A Hunter alapfegyvere az automata nyílpuska, mellyel minél távolabbra célzunk, annál pontatlanabb, viszont különböző, limitált ideig tartó erősítésekkel javíthatunk ezen. A Q billentyű lenyomásával egy béklyót (Bola) dobhatunk ellenfelünkre, aki ezáltal pár másodpercre harcképtelenné válik, viszont nálam valamiért – tudjuk be a bétának – ilyenkor nem engedte, hogy lőjek rá (egyszerűen eltűnt a célkereszt, amikor rávittem a hálóba bonyolódott vérszívóra), így értelmét vesztette ez a funkció. Az F billentyű hatására pedig egy robbanó nyilat (Explosive Shot) lőhetünk ki, ami igazán hasznos tud lenni alkalomadtán.

Az Alchemist a nehéztüzelő megfelelője, aki ősi gránátvetővel van felfegyverkezve, a töltetek viszont csak akkor robbannak, ha pontosan eltaláljuk velük a rosszakat. Másodlagos támadása egy villanógránát (Sunlight Vial), valamint képes lángfalat (Fire Wall) varázsolni maga köré, ami súlyosan károsíthatja a saját és környezetében élők egészségét – az már más kérdés, hogy a vámpírok esetében beszélhetünk-e életről, vagy egészségről.

Harmadik, és egyben utolsó emberi kasztunk a Scout, aki mesterlövészként segíti csapatát, méghozzá egy messzire hordó, erős íj segítségével. Minél tovább tartjuk lenyomva a jobb egérgombot, lövésünk annál pontosabb és halálosabb lesz. Ezen felül képes késeket dobálni, valamint egy adott területen belül nyílzivatart (Volley) zúdíthat maga köré, mely szerencsére a csapattársakat nem sebzi.

III. Vámpírok

A Vámpírok egyetemes képessége a SHIFT nyomva tartásával hívható elő, ekkor függőleges felületekre is fel tudnak mászni, valamint kisebb-nagyobb távolságokat könnyedén át is ugorhatnak. Az X lenyomásával kivégezhetik megsebzett áldozataikat, ezzel visszaállítva életerejüket, de ha túl forró lenne a talaj, az E billentyűvel megragadhatják a mozdulatlan testeket, és biztonságosabb helyre vonszolhatják a kivégzéshez. A bal egérgombbal mindannyian közelharci támadást hajtanak végre, ami annál erősebb, minél tovább tartjuk nyomva.

A Reaver kaszt tagjai közelharcban nem a legjobbak, viszont messziről rávetődhetnek ellenfeleikre, és leteperhetik őket néhány emberfeletti pofon kiosztásával megfűszerezve a folyamatot. Éppen ezért érdemes velük lesből támadni, ehhez pedig mindössze találnunk kell egy vadászlest, egy megfelelő távolságra lévő, mit sem sejtő ellenfelet, nyomva tartani a jobb egérgombot – ekkor feltöltődik egy kis célzókör – majd azt elengedve csodálhatjuk is a fent részletezett akció előre szkriptelt jeleneteit. Ha mindez nem lenne elég, a Q-val vakítógránáthoz hasonló, ám attól eltérő nevű pukkanót dobhatunk el (Shadow Bomb), az F nyomvatartására pedig kevésbé sebződünk, közben viszont támadásra sem vagyunk képesek.

A Tyrant karaktereket leginkább a Left 4 Dead sorozat Tankjához tudom hasonlítani: ő lesz az a nagydarab behemót, aki testi fölényével kíván visszaélni. A Q segítségével több ellent is megsebezhetünk egyszerre (Ground Slam), míg az F-fel immúnissá válunk bizonyos támadásokra (Ignore Pain), és egy halálrohamot indíthatunk, felöklelve az utunkba állókat.

A Sentinel klán tagjai képesek repülni, ehhez a SHIFT billentyűt kell segítségül hívnunk: miután egy peremről elrugaszkodunk, a SPACE-szel kitárhatjuk szárnyainkat, és irány az égbolt. Repülés közben, ha meglátunk egy ellenfelet és elég közel vagyunk hozzá, a jobb egérgombbal felkaphatjuk (Kidnap mode), majd elengedhetjük – értelemszerűen minél magasabbról pottyantjuk le, annál nagyobbat sebződik szerencsétlen. A F-fel becsapódhatunk az emberek közé (Dive Bomb), ami után újra felröppenünk, így többet is sebezhetünk egyszerre; a Q-val pedig szárnyainkat csaphatjuk össze (Wing Flap), amitől légörvény keletkezik.

IV. Játékmenet

Játékmódból egyelőre nincs sok, mindössze három (igazából kettő) közül választhatunk, mindegyikben az idő lejárta után csapatot cserélünk, tehát vámpírként és emberként is bizonyítanunk kell. A Team Deathmatch 40 ölésig, vagy 15 percig tart – utóbbi esetben az győz, aki többet gyilkolt. A New Recruit ugyanez, a csavar annyi, hogy ebben csak olyan játékosok küzdhetnek, akik 11-es szint alatt vannak. Ezzel szemben a Siege Mode a 10. szint után érhető csak el, ebben az embereknek bizonyos helyszíneket kell megszerezniük, majd megtartaniuk azokat, így pontokat gyűjtve. A vámpíroknak értelem szerűen ebben kell megakadályozniuk őket, viszont nem feltétlenül az a csapat nyer, amelyik több gyilkosságot követett el: a győztes az, aki több pontot gyűjtött össze.

No de milyen maga a játékmenet? Rendkívül gyors, legalábbis számomra. Az első pár meccsen alighogy elindultam, rövid idő alatt hűvösre tettek, rögtön feléledtem, majd újra és újra ez játszódott le. Idővel persze elkezdtem taktikázni, és megtaláltam a számomra kedvező kasztokat: az embereknél a Hunterrel, a vámpíroknál a Reaverrel tudtam a legtöbb ellent elkapni. Mindkettőnél érdemes kerülni a közelharcot és messzebbről támadni, előbbi esetében inkább segíteni a csapattársakat, utóbbinál pedig lesből támadni a magaslati pontokról. Annak ellenére, hogy egy idő után ráéreztem a játék (vagy a vér) ízére, sajnos el kell mondanom, nem vagyok megelégedve azzal, amit láttam. A karakterek mozgása furcsa, az A és D hatására egyszerűen nem pont úgy fordulnak, ahogy arra számítanánk. A játékban nincs igazi kihívás, nem köti le az embert. Kapsz tapasztalati pontot meg egy kis aranyat, aztán menj Isten hírével a menüben található shopba, ahol különböző fegyver- és képességtunningoló alkalmatosságokat szerezhetsz be értük. A matchmaking rendszer sincs a helyzet magaslatán, többször megesett például az, hogy tíz perceket kellett várnom, mire összegyűltünk a megfelelő mennyiségben, máskor viszont egy pillanat alatt elindult a móka. A három-három kaszt sem túl sok, a pályák is eléggé egyhangúak, szóval nem csak csiszolni kéne még a Nosgoth-on, hanem rengeteg tartalommal bővíteni is – remélem a végleges változat kiadása előtt erre a fejlesztők is ráébrednek. Mivel free-to-play címről beszélünk, ezért minden Legacy of Kain rajongónak érdemes lesz kipróbálnia, de abban már most biztos vagyok, hogy nem ez a játék lesz az, ami új embereket fog beszippantani ebbe az univerzumba. A pontos megjelenés egyelőre nem ismert, de a zárt bétára Ti is bátran jelentkezhettek a hivatalos oldalon.