Nomád bolygók

A KIPAC kutatóinak új tanulmánya szerint a világegyetem tele van „otthontalan” bolygókkal, olyan nomád égitestekkel, amelyek nem keringenek egy központi csillag körül, hanem szabadon vándorolnak az űrön át.

Nomád bolygók

A Stanford és a SLAC Nemzeti Laboratórium közös intézete, a Kavli Institute for Particle Astrophysics and Cosmology (KIPAC) új tanulmánya szerint a világegyetem tele van „otthontalan” bolygókkal, olyan nomád égitestekkel, amelyek nem keringenek egy központi csillag körül, hanem szabadon vándorolnak az űrön át. A kutatás eredményei szerint a Tejútrendszerben akár százezerszer annyi nomád bolygó is lehet, mint amennyi csillag van galaxisunkban. A témáról beszámoló tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society oldalain fog megjelenni.

Ha további megfigyelések is megerősítik a kikövetkeztetett számokat, akkor ez az új bolygóosztály jelentős befolyással lehet a bolygók kialakulásáról alkotott elméleteinkre, valamint az élet eredetéről és elterjedéséről alkotott elképzeléseinkre is.

„Amennyiben ezen nomád bolygók némelyike légkörrel rendelkezik, az elegendő hőt köthetett meg ahhoz, hogy egyes baktériumok számára élhető környezet alakuljon ki” ‒ mondja Louis Strigari, kutatócsoport vezetője. Bár a nomád bolygókat nem melegíti csillag, a radioaktív bomlási folyamatokból, illetve a tektonikus mozgásokból származó hőt légkör esetén képesek lehetnek megkötni.

Az elmúlt két évtized alatt a kutatók több mint 500 bolygót azonosítottak naprendszerünkön kívül, melyek közül majdnem mindegyik egy-egy központi csillag körül kering. A tavalyi év során jó pár nomád bolygót fedeztek fel a gravitációs mikrolencse-hatás észlelésével. Ez akkor következik be, amikor egy távoli csillag előtt elhaladó sötét égitest rövid időre fókuszálja a fényforrás fényét.

A kutatások a statisztikai adatok alapján arra jutottak, hogy galaxisunkban nagyjából két nomád bolygó esik egy átlagos (fősorozatba eső) csillagra. Az új tanulmány számításai alapján azonban a nomádok sokkal gyakoribbak lehetnek, minden egyes csillagra akár százezer ilyen bolygót is számíthatunk.

A KIPAC kutatói a számítások elvégzésekor figyelembe vették a Tejútrendszer gravitációs vonzóerejét, a rendelkezésre álló anyagmennyiséget, valamint azt is, hogyan formálódhat ez az anyag egy méretében nagyjából a Plútó és a Jupiter közé eső objektummá. A számítások során természetesen rengeteg feltevésbe bocsátkoztak, hiszen a tudomány jelenlegi állása szerint nem áll rendelkezésre pontos információ arról, hogyan formálódnak ezek az égitestek. Strigari elmondása szerint egyes nomád bolygók eredetileg naprendszerek részei lehettek, és később kilökődtek onnan, de az összes ilyen objektum biztosan nem eredeztethető ilyen módon.

Ha ezek a számok tényleg a valóságot tükrözik, akkor ‒ ahogy Alan Boss, a Carnegie Institution for Science kutatója megfogalmazta ‒ „nemcsak, hogy már nem vagyunk Kansas-ben, de soha nem is voltunk ott.” Az univerzum tele van olyan bolygókkal, amelyeket egészen eddig nem tudtunk észlelni.

Az adatok igazságtartalmának megállapítása a következő generációs távcsövekre vár, elsősorban is az űrbe tervezett Wide-Field Infrared Survey Telescope és a földi telepítésű Large Synoptic Survey Telescope feladata lesz a nomád bolygók kutatása. Mindkét műszer a 2020-as évek elején kezdi meg működését a tervek szerint.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward