Noct - Szörnyek, sötétség és szürke hó

Műholdkamera-felvételbe oltott, egyedi hangulatú túlélő-horror-akció-kalandjáték. Katyvasznak tűnik? Mégis működik!

Noct - Szörnyek, sötétség és szürke hó

Horrorjátéknak lenni manapság nem olyan egyszerű, sok aspiráns verseng a vásárlók kegyeiért, így célszerű valami extrát is a kalapba dobni. A Noctnak ez sikerült.

A játék perzisztens univerzumában a Föld örök sötétségbe burkolózó, szürke hóval (vagy hamuval) fedett apokaliptikus pusztaság, a lakosság nagy részét történelem előtti szörnyek, a Nocturnalok falták fel, a megmaradtak kétségbeesetten küzdenek az életben maradásért és a minimális elérhető erőforrásokért. Egy névtelen túlélőt irányítunk, akit egy katonai műhold kamerájának segítségével felülről, kétdimenziósan, fekete-fehérben, pixelesen látunk. Ebből már sejthető, hogy a Noct nem a grafikájával akar kitűnni: a látvány nagyjából állandó, szó szerint a szürke minden árnyalata megtalálható a játéktéren, de izgalmakban nem lesz hiány, bár merőben más formában adagolják azt nekünk, mint a kétes hírű ponyvasorozatban.

Kezdésként ott találjuk magunkat a semmi közepén, kezdetben még az sem könnyű feladat, hogy a pixelkupacokról eldöntsük, behavazott autó, szikladarab, út vagy épület-e, de szerencsére hamar belejövünk. Emberünk minimális fegyverzettel van felszerelve, itt bizony minden golyó, minden gránát számít, ez utóbbiak megléte vagy hiánya sokszor döntő élet-halál helyzetekben. A karakter az egérmutató irányába fordul, célzásnál ez nagyon fontos, a mellélövés több, mint hiba. Érdemes felderíteni a megtalált épületeket, olykor fegyvert, muníciót, élelmet gyűjthetünk a szobákban, esetleg néhány éhes szörnyet is találhatunk, akik csak ránk várnak.

Monszterek terén meglepően változatos a játék, kicsi pókszerű izé, nagyobb verziójú ugyanez, férgek, hangyaféleségek, amorf pacák, békajegyeket hordozó valamik és társaik vonulnak fel ellenünk, ahogy követjük titokzatos segítőnk, Xmit utasításait. Xmit a műhold kameráján keresztül figyel minket és irányít az állomáspontokra. Az egyébként kifejezetten gyakori halálunk esetén ő az, aki a következő szerencsétlen kiválasztottal felveszi a kapcsolatot, elnavigálja az előd teteméhez, felveteti vele annak cuccait és a Nagy Xmit-tervben elért haladásnak megfelelő tárgyakat, aztán ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, Xmit már mondja is a következő lépést. A játékban bujkáló feszültséghez nagyban hozzájárul barátunk titokzatossága, nem tudjuk, ki ő, mit akar, hol van, bízhatunk-e benne… Bár alternatíva nincs, ha haladni szeretnénk.

A feszültség azonban, ami a történet és a narratíva mellett igazán jó játékká teszi a Noctot, ez pedig főleg a hanghatásokon és a zenén alapul. A Robin Finck és Pedro Pimentel által szerzett soundtrack kiemelkedően sikerült, gitárfutamok és rövid dallamok, atmoszférikus hangzás jellemzik, azonnal behúz minket a játék szomorú, kilátástalan, magányos és rettegő világába. A szörnyek közeledtét jelző „Uh-oh” feliratok és az ezeket kísérő zajok garantálják, hogy pillanatok alatt megemelkedik a pulzusszámunk. Karakterünk néma „Nope, nope, nope!” kiáltásai és Xmit hirtelen felcsattanó, menekülésre ösztönző figyelmeztetései nagyban megnehezítik a dolgunkat akkor, mikor 3 darab golyóval vagy egy árva gránáttal kellene kivégeznünk mondjuk egy óriáspókot és remegő kezünk miatt mellélövünk vagy túl korai robbanást időzítünk. Ugyanis a szörnyek érintése azonnali halált és új túlélő keresését eredményezi, itt nincs semmiféle életerő-csík vagy páncélzat. Nem kifejezetten kedvelem a horrorjátékokat, de mivel a Noct nem a „sarkon rádugrik a zombi” típusú félelemkeltéssel operál, inkább a zene és a környezet hatására a saját elménkben létrejövő „bármikor utolérhet a végzet” pszichothrilleres érzése jelenti a horrort, meglepően jól szórakoztam - okos játék, nehéz játék, a zene pedig – nem győzöm hangsúlyozni – gyönyörű, varázslatos és rettentően nyomasztó.

Multiplayerben tudomásom szerint akár tízen is összeállhatunk, hogy legyűrjük a kihívásokat, bár az óvatosság itt is ajánlott, ugyanis némi DayZ-s csavarral lelőhetjük kedves barátainkat és elvehetjük a felszerelésüket… Mindig nézz a hátad mögé! :)

A játék jelenleg korai hozzáférési fázisban van, a sztori nem játszható még végig, később adagolják majd a további részleteket, játékmódokat stb. Bugok is előfordulnak, a felvett fegyverek kijelzése például rendszeresen beragadt a pisztolynál, akkor is, ha rég gépfegyverrel mászkáltam, illetve pár órai játék után a program hajlamos az összeomlásra. Vizet sem sikerült találni, pedig szükség lenne rá… Sokaknál gondot jelenthet a játékmenet repetitív jellege, az állomásponthoz utazás + tárgy felvétele + szörnyekkel való küzdelem hármasa uralja. A frusztrációfaktor is erős, ahogy már említettem, nagyon sokszor fogunk meghalni és tutorial sincs, hogy a kezdeti nehézségeken átlendítsen. Chat sem áll rendelkezésre, hogy a szembejövő játékosnak jelezhessük, hogy nem az ételadagjára pályázunk, mielőtt lelőne… Mindezek ellenére csak ajánlani tudom - bár van még rajta csiszolnivaló, de a Noct olyan játék, amit nem felejtünk el egyhamar kipróbálás után.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward