Új technológia forradalmasíthatja a növénytermesztést: a Nottinghami Egyetem és az Azotic Technologies kutatói által kifejlesztett módszer révén a kultúrnövények közvetlenül a levegőből vehetik fel a nitrogént jelentősen visszaszorítva ezzel a drága és gyakran környezeti károkat is okozó műtrágyák használatát.
A nitrogén megkötése és nitrogén-oxidokká, illetve aminosavakká alakítása létfontosságú a növények túlélése szempontjából. Rendkívül alacsony azonban azon növények száma, amelyek az úgynevezett nitrogén megkötő baktériumok segítségével képesek az anyag elemi formában való felhasználására. Ilyenek például a hüvelyesek, a növényvilág túlnyomó része azonban nitrátok formájában, a talajból veszi fel az anyagot, ami a nagy mennyiségben terjesztett kultúrnövények esetében azt jelenti, hogy a nitrogént a termőföldeken folyamatosan pótolni kell, általában műtrágyázással.
Edward Cocking, a kutatás vezetője egy egészen újfajta módszert dolgozott ki arra, hogyan lehet bármilyen növényt képessé tenni a légköri nitrogén felhasználására: nitrogén megkötő baktériumokat juttatott be ezekkel korábban nem rendelkező növényi szervezetekbe. Korábbi kutatásai során a szakértő rájött, hogy a cukornáddal szimbiózisban élő nitrogénkötő törzs tagjai képesek „kolonizálni” a kultúrnövények többségének sejtjeit, és működésük révén fedezni azok nitrogénszükségletének túlnyomó részét.
Ahogy Cocking elmondta, a műtrágyák használata nyomán bekövetkező nitrát-szennyezés visszaszorítása egyre fontosabbá válik napjainkban. A szintetikus anyagok miatt jelentősen nagyobb mennyiségben kerülnek nitrogén-oxidok, illetve ammónia a levegőbe. A nitrát-szennyezés ezen túl közvetlen egészségi kockázatot jelent az élővilág több tagja számára is, és oxigénben szegény, „halott zónák” kialakulásához vezet az óceánokban és a nagyobb édesvizekben. A legújabb kutatások eredményei szerint a nitrát-szennyezés okozta károk mértéke csak Európában évente 60−280 milliárd fontot (20−92 billió forint) tesz ki.
Az N-Fix névre keresztelt technológia Cocking elmondása szerint segít a növényeknek abban, hogy a legnagyobb természetes készletből közvetlenül férjenek hozzá a nitrogénhez. Jelenleg ezt többnyire műtrágyák révén teszik meg, amelyeket viszont fosszilis energiahordozókból, magas költségek és jelentős környezeti károkozás mellett állítanak elő.
Az N-Fix alkalmazása a szakértők szerint rendkívül egyszerű: a vetés előtt álló növényi magvakat nitrogén megkötő baktériumokkal vonják be, így a belőlük kifejlődő organizmus minden egyes sejtje képessé válik a légköri nitrogén megkötésére. Az elmúlt tíz év kutatásai alapján a metódus csaknem minden kultúrnövényen működik, és a szakértők szerint óriási lehetőségek rejlenek benne. A technológiát jelenleg terepi körülmények között tesztelik, remélve, hogy a közben begyűjtésre kerülő, nagy mennyiségű adat révén még meggyőzőbb képet festhetnek a módszer hatékonyságáról. Ha minden a tervek szerint alakul, az első N-Fix technológiával kezelt vetőmagok két-három éven belül megjelenhetnek a piacon.
