I. oldal

A Need for Speed sorozat tavalyi vadhajtása, a Shift igencsak megosztotta a közönséget. Mi itt az iPonon szerettük, mint ahogy a sajtó több helyen is bőszen jutalmazta a volt GTR-es fejlesztők munkáját, ám a rajongók nem tudtak mit kezdeni az új irányvonallal, s bár a játék sikeressé vált (lesz folytatás is), se a régi fanok, se a kvázi újak nem találták meg benne számításukat. Szerencsére az EA meglehetősen előrelátó volt, és már akkor bejelentette, hogy több NFS játék is jön, amikor a Shift ötlete még gyerekcipőben járt. A Wii exkluzív arcade őrület Nitro már rég megjelent, a World azonban csak nem akart megérkezni. Most már azt is tudjuk, hogy ősszel a régi sorozat rajongói is örülni fognak, hisz visszatér a Hot Pursuit vonal a Criterion (Burnout: Paradise) jóvoltából, mivel azonban még messze van a megváltás, lássuk, min ült ilyen sokáig az Undergroundot és Most Wantedet is megalkotó EA Black Box.

Egy világ, amit szabadon bejárhatsz

A Need for Speed World ötlete roppant szimpatikus, lévén egy ingyenes játékról van szó, amit letöltve és telepítve bárki megnézheti, milyen is egy MMOG köntösbe öntött autóverseny. Bizony, a régi motorosok tudják, hogy az ötlet nem új, hisz már majd' tíz éve is megjelent egy NFS ugyanilyen koncepcióval. Csak éppen a Motor City fizetős volt, és az akkor még csak rétegjáték nem hozott elég pénzt a konyhára, így nem sokkal később meg is szűnt. Mostanság viszont más szelek fújnak, a Test Drive Unlimited vitte a prímet a netes versenyzésben, és most itt a World is, amiért ráadásul egy fillért sem kell fizetnünk. Vagy mégis?

Az NFS World alapvetően tényleg ingyen van, csak le kell tölteni a hivatalos oldalról, regisztrálni, és már mehet is az őrjöngés. A játék környezete a Most Wanted vonalat viszi tovább, azaz egy nyílt várost kapunk kismillió ikonnal a térképen, melyek újabb és újabb versenyeket, lehetőségeket rejtenek magukban. A játék elején veszünk egy kocsit, majd irány az utca, ahol is fel kell tornásznunk a Repünket, ami itt a tapasztalati pontot jelenti. Minél több van, annál jobb szinten állunk, és minél magasabb a szintünk, annál több autó, tuningfelszerelés és festéstípus érhető el. Sőt, a magasabb szint több pályát és erősebb ellenfeleket is jelent, így az ember rá van kényszerítve, hogy a játékkal töltött első napját úgymond „végigfarmolja”. Teleportálunk versenyről versenyre, és igyekszünk minél jobb eredményt elérni, mert a dobogó ugyebár több Repet is jelent. A gond ott kezdődik, ha elérjünk a 10-es szintet, onnantól ugyanis a nem fizető játékosoknak bezárul a bazár. Persze, lehet kocsikázni, de fejlődni nem, és az új pályák és autók sosem lesznek elérhetőek. Amennyiben úgy döntünk, hogy ennyi nem volt elég, és megvesszük a 20 eurós Starter Pack-kot, 50-es szintig húzhatjuk magunkat.

 

II. oldal

Nincs pénz, nincs élet

A farmolásnak persze van egy másik módja is, ha az ember úgy dönt, hogy a szabad világban zarándokló rendőrök bosszantása lesz a kenyere. Keressünk egy rendőrautót, menjünk neki, és már megy is az üldözés, ami alatt minden más autós eltűnik a pályáról, és csak a civil forgalom marad. Elég egy ideig húzni a szintén Most Wantedre emlékeztető módszerekkel dolgozó szervet, majd lerázni az üldözőket, ez ugyanis néha ötször vagy hatszor több Repet jelent egy sima multis versenygyőzelemnél. Nem árt ilyenkor egy olyan kocsi, ami elég gyors és jól manőverezhető, az első tucat szinten viszont elég esélytelen megfelelő verdát szerválni. Sőt, később is elég nehéz, mert a pénz lassan gyűlik, és egy-egy csajmágnes álomautó több százezer dollárt is kóstálhat. Itt jön be a képbe a játék mikrotranzakciós rendszere, a Boost. A Boost maga a pénz, amit bármikor válthatunk valódi euróért, s melynek segítségével bérelhetünk durvább kocsikat is, igaz, csak három napra. A bérelt járgánnyal már lehet aszfaltot szaggatni ezerrel, ha valaki viszont nem akar áldozni a sikerre, garantáltan belefásul a játékba az első húsz szint alatt.

A már említett Starter Pack egyébként cseles jószág. A hivatalos weboldalon 20 dollárnak írja magát, európai bejelentkezés után azonban ez átcsap euróba - egy az egyben váltással, természetesen. Az így elérhető szintmennyiség már kielégítő, a 8000 Boost pedig elégnek tűnik, hamar kiderül azonban, hogy sok dologra mégsem futja belőle. Egy-egy kocsi bérlése ezer Boost körül mozog, a különféle poweruppok (róluk később) ára pedig szintenként 200-250, ami annak tükrében, hogy egy keményebb versenyen kétszer is kilőjük a nitrót, már nagyon magas árnak fog tűnni. Így hát előbb vagy utóbb kénytelenek leszünk még több Boostot váltani, ami szépen húzza ki az ezreseket az ember zsebéből. Igazságtalanság? Dehogy, csak kapitalizmus.

III. oldal

Élet négy keréken

Magáról a játékmenetről még direkt nem írtam egy szót sem, lévén csak akkor tapasztaljuk meg a maga teljességében, ha már eldöntöttük, hogy megvesszük a Starter Packet. Ez esetben a már megszokott, kissé újratervezett rockporti (Most Wanted) és palmonti (Carbon) utcákon találjuk magunkat egy rakás más versenyzővel egyetemben, akik alig várják, hogy összemérjék velünk lóerejüket. Nincs olyan megmérettetés, amire ne találnánk jelentkezőt, mert nagyon sok játékos van jelen a Worldben, ha viszont mégis úgy alakul, hogy nincs játszótársunk, nyomhatunk egyszemélyes versenyeket is, persze jóval kevesebb Repért. A rendőrökkel való állatkodás mókás adalék, és időnként egész szinteket emelhet rajtunk, a különböző találkahelyeken pedig bőszen mehet a chatelés és haverkodás, hogy a barátlistánk se maradjon üresen. Minden a megszokott MMO-s környezetben mozog, így ha már láttunk hasonló játékot, biztos, hogy egyből eligazodunk majd.

A versenyek alatt több powerup is elsüthető. Ezek működése hasonló a nemrég bemutatott Blur megoldásaihoz, annyi különbséggel, hogy itt nem a pályán vesszük fel őket, hanem a verseny elején meglévő mennyiséggel tudunk csak gazdálkodni. A poweruppok vehetők Boostért is, de az egyszeri játékos a versenyek utáni kártyákból szerzi be őket. Minden egyes futam után választunk öt, lefedett kártyát, melyek különféle ajándékokat rejtenek. Pénz, Rep, powerup... nagyjából ennyi, különféle mennyiségben, így ha az ember mondjuk nitróra vágyik, de nem akar költeni, a szerencsére kell hagyatkozzon. Sajnos maguk a poweruppok nem olyan ötletesek és viccesek, mint a Blurben, de azért néha jól jönnek. A nitrót nem kell bemutatni senkinek sem, a járműmágnes viszont már megér egy misét. Ellőve az előttünk lévő autó felett megjelenik egy sárga mágnes alakú ikon, és minden civil járgány különös vonzalmat érez majd a sofőr felé. Ennek ellentéte a pajzs, ami sajnos nem valami hatásos, de van itt extra kört adó és felzárkóztatást könnyítő powerup is. Ezek azonban csak azok, amiket versenyeken süthetünk el, ugyanis jut pár az utcára és a rendőrök ellen is. Utóbbi kategóriából a Juggernaut volt a kedvencem, ami afféle öklelő, de a végső megoldásként használható, minden körülöttünk lévő zsernyákot a levegőbe röpítő erőhatás is tetszett.

Minden egyes szintlépés után skilleket tanulhatunk, melyek sokszor a poweruppok erejét hivatottak növelni. Mindegyik skill több szintig húzható, s mivel egyszerre három versenyzőnk is lehet egy profilban, elég sokat lehet kísérletezni. Kár, hogy a skillek - akárcsak a poweruppok - három irányba oszlanak, mert a játék mind a felfedezést, mind az üldözést, és persze a versenyzést is szeretné erőltetni. Egyszerre azonban nem minden megy, így kicsit kiegyensúlyozatlannak tűnik a játékmenet.

IV. oldal

Autótechnika

Ha már kiegyensúlyozatlanság, akkor nem árt tisztázni, hogy bár a World elvileg már megjelent, a weblapon több helyen kint van a Beta szócska, a játék pedig sajnos olyan is. Milliónyi buggal találkoztam a Worldben töltött időm alatt, melyek közül néhány irtó amatőr volt. Nem egyszer fordult elő, hogy a verseny alatt az aktuális helyállásom rosszul írta ki a HUD, de olyan is volt, hogy az egyébként nagyon hosszú betöltést követően elmaradt a visszaszámlálás. A különböző technikai bugok is keservesek. Sokszor lép ki a játék, vagy fagy le töltés alatt, de az is elég gyakori volt, hogy grafikai hibákban gyönyörködjek. A látvány egyébként nem nagy szám, a Most Wanted motorja hajtja, de itt-ott azért javítottak rajta (szebb textúrák, több poligon), és maximumra húzva elmegy. A gépigénnyel azonban valami nagy baj, van mert a tesztgépen (Athlon II X2 @ 3,4 GHz; ATI HD5770; 6 GB RAM) a sokkal látványosabb játékokkal sem szokott  gond lenni, itt mégis volt néhány fps-esés 1920x1080-ban. Az, hogy a program laggol, már említésre sem érdemes.

A zene és a hang értékelhetetlen. Előbbi azért, mert nincs, utóbbi pedig mert monoton és nem valami realisztikus. A járművek fizikája a legvégsőkig arcade, azaz csapódnak össze-vissza és törni sem törnek, a pályák pedig olyanok, amilyennek az Underground vonalon már megszokhattuk őket. Igazából nem sok negatívum hozható fel a játék e részére, mert a zene hiánya nem idegesítő (főleg ha a haverokkal ventrizik az ember éppen), a hangulat pedig adott, sőt, néha nagyon is jó. A legjobb része a Worldnek talán az, hogy mindig találunk benne valami sikerélményt. Azok, akik általában gyengén szerepelnek a többjátékos megmérettetéseken, ezzel a játékkal nyugodtan próbálkozhatnak, mert olyan sok és annyiféle ember játssza, hogy biztos lesz olyan meccs, ami győzelmet hoz.

Összességében

A Need for Speed World nem rossz játék, de sajnos nem is kiemelkedő, a Starter Pack ára pedig kissé magas lett. Vannak benne jó ötletek, a hangulata megragadja az embert, az ingyenes kipróbálás lehetősége pedig finom mézesmadzag, de hemzseg a bugoktól, és valahogy az egész nem tűnik annyira tartósnak, hogy bárkinek ajánlható szórakozás legyen. Azoknak, akik hiányolják a Black Box NFS-einek vad hangulatát, még a Starter Pack is megérhet egy misét, viszont ha a Kedves Olvasó nem ilyen, akkor ne ruházzon be a csomagra, hanem tegyen félre egy kis pénzt az ősszel érkező Test Drive Unlimited 2-re. Abban talán nem fog csalódni.