A generatív MI a ChatGPT révén kapott igazán nagy figyelmet, de már ezt megelőzően voltak olyan szolgáltatások, amik például képek generálásra szolgáltak. Az pedig szintén korábban felmerült, hogy vajon egy MI által létrehozott művészeti alkotást lehet-e szerzői jogvédelem alá venni.
Sokan vannak, akik a generatív MI-re úgy tekintenek, mint egy műveszti eszközre, de vajon tényleg csak ennyiről lenne szó? Ha igen, akkor igazából elfogadható lenne, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott képeket szerzői jog oltalma alá lehessen vonni. De igencsak vitatható, hogy az MI csak olyan lenne, mint Leonardo da Vinci számára a festék, a vászon vagy az ecset.
Globálisan több eljárás is folyamatban van már ezen a fronton, és nem igazán van biztos megoldás a kérdésre, jelenleg azonban inkább abba az irányba billen a mérleg nyelve, hogy nem tekintheti senki sem a saját alkotásának azt, amit egy algoritmus hozott lére. Még akkor sem, ha az algoritmust az hozta létre, és az paraméterezte, tréningezte, aki a szerzői jogokat is birtokolni szeretné.
A napokban született döntés abban a perben, amit Stephen Thaler indított az illetékes hivatali szervek ellen, mert több alkalommal sorozatosan elutasították a beadványait, mikor szerzői jogokat szeretett volna bejegyeztetni az „alkotásaira”. A digitális alkotásokat egy egyedi generatív MI hozta létre, nem a Dall-E vagy a Midjoureny, hanem a Creativity Machine, ami Thaler saját alkotása.
Hiába konzultált többször a hivatallal a „művész”, senki nem akarta neki elfogadni, hogy művészeti alkotás, amit a számítógép generált az algoritmusokra hagyatkozva. Az után döntött a pereskedés mellett, hogy véleménye szerint nem vették komolyan az ügyét, és végleg elutasították a kérvényeit. De most már azt is tudjuk, hogy igazából a problémáját továbbgörgetve sem járt jobban Thaler, ugyanis a perben döntő bíró is úgy ítélte meg, hogy a hivatal dolgozói megfelelően jártak el.
„A szerzői jogok jegyzésének alapvető kitétele az, hogy az emberi kézjegy valamilyen formában megjelenjen az adott alkotáson.” – jelentette ki Beryl A. Howell bíró.
Az eljárás során meglehetősen érdekes példák hangoztak el különös szerzői jogi eseteket illetően. Felhozták példának azt, hogy korábban, amikor egy majom magáról készített önarcképet, akkor azt nem lehetett levédetni, hiszen lényegében a majmot illette volna meg a szerzői jog, de egy állatnak ilyet nem lehet biztosítani. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy egy nő, aki azt írta legy egy könyvbe, amit állítólag egy természetfeletti hang diktált neki, megkaphatta a szerzői jogokat. Pedig elvileg ebben az esetben a szerző lényegében egy túlvilági lény volt.
Elmondta a bíró, hogy a mesterséges intelligencia mindenképpen új kihívások elé állítja a törvényhozást, és nem tartja kizártnak, hogy lesznek a törvényekben olyan változások, amik a jövőben a mostani döntéssel szembe fognak menni. A generatív MI esetén igen is van emberi kéz által hozzáadott érték egyébként, éppen ezért egyáltalán nem olyan egyszerű a dolog megítélése, mint ahogy az elsőre tűnhet.
Korábban olyan esetben már született szerzői jogvédelem elleni döntés, amikor arról volt szó, hogy a Midjourney használatával alkotott képet próbáltak oltalom alá vonni. Az viszont már a generatív MI megoldások világában is teljesen más szituáció, mint a mostani. Hiszen jelen esetben arról van szó, hogy már a generálásért felelős szolgáltatás is sajátja volt az alkotónak.
