Az Nvidia a jelek szerint egy jókora változtatásra készül, már ami a modern csíkszélességek alkalmazását illeti, ugyanis a vállalat az iparági információk alapján elsőként alkalmazhatja a TSMC A16-os gyártástechnológiáját, ami több tekintetben is hatalmas előrelépést hoz. Erről a Ctee munkatársai számoltak be iparági forrásaik információira támaszkodva.

Eddig jellemzően az Apple volt az első nagyvállalat, amely használhatta a TSMC legmodernebb csíkszélességeit, vele együtt pedig olyan nagy cégek is az elsők között szavaztak bizalmat a legújabb node-oknak, mint a MediaTek vagy éppen a Qualcomm. A Nvidia tradicionálisan inkább az architektúrával kapcsolatos optimalizációk és fejlesztések révén ért el teljesítménynövekedést az egyes generációk között, de a TSMC legmodernebb csíkszélességeit sosem alkalmazta elsőként – ez a trend az iparági információk alapján legalább a 110 nm-es gyártástechnológia óta megfigyelhető, azaz elég régóta fennáll.

Időközben viszont alaposan felpörgött az AI-láz, egyre nagyobb teljesítményre vágynak az iparági szereplők, amit az Nvidia szeretne is megadni nekik annak érdekében, hogy domináns pozícióját fenntarthassa, és akár még tovább erősíthesse. Lényegében ezért is dönthettek úgy, hogy a hatalmas előrelépést hozó A16-os gyártástechnológiának elsők között szavaznak majd bizalmat. Ez a csíkszélesség az N2P-hez képest azonos fogyasztás és komplexitás mellett 8-10% közötti teljesítménynövekedést kínál, azonos sebesség és komplexitás esetén akár 15-20%-os fogyasztáscsökkenést eredményez, a tranzisztorsűrűség pedig 1,07 és 1,10-szeres közötti mértékben növekszik. Ez a gyártástechnológia azért is fontos, mert számos újítást használ hozzá a TSMC, mind például a GAAFET alapú tranzisztorokat, vagy éppen a Super Power Rail (SPR) névre keresztelt hátoldali tápellátást, ahol a tranzisztorok a lapka hátulja felől kapnak áramot, nem a frontoldalon, mint eddig.

Az Nvidia döntése mögött részben az állhat, hogy próbálja hatékonyabban kielégíteni a célközönség teljesítményigényét, részben pedig az, hogy a nagyobb teljesítménynövelés érdekében nem elég csak az architektúrát módosítani, gyártástechnológia terén is jól jön az extra mozgástér, amit például az A16 ad. E kettő kombinációjával nagyobb előrelépésre nyílik lehetőség teljesítmény terén, mint a konzervatívabb gyártástechnológia-választás terén, legalábbis elméletben, de a gyakorlat majd megmutatja, mennyire sikerül kamatoztatni az új stratégiában rejlő potenciált.

A TSMC tervei szerint az A16 valamikor 2026 vége felé állhat tömegtermelésbe, így a köré épülő Nvidia termékek valamikor 2027 végén vagy 2028 elején debütálhatnak. Az A16-os gyártástechnológia köré elsőként jó eséllyel a Feynman GPU architektúrára támaszkodó termékek épülhetnek majd, ott ugyanis egy új architektúráról van szó, amit alapjaitól kezdve az A16 igényeire szabva tervezhetnek meg, míg a másik lehetséges jelöltként felmerülő Rubin Ultra inkább csak egy frissítés lesz, aminél kicsi az esély, hogy gyártástechnológiát is váltanak – de nullánál azért több.