A becslések szerint nagyjából 25 ezer olyan kisebb-nagyobb űrszikla kering a Nap körül, amelyek rendszeresen közel kerülnek bolygónkhoz. Ezek közül azokat nevezik potenciálisnak veszélynek a szakértők, amelyek átmérője eléri a 140 métert, és 0,05 csillagászati egységnél jobban közelítik meg a Földet. Bár 2005-ben az Egyesült Államok Kongresszusa azzal bízta meg a NASA-t, hogy 2020-ig derítse fel a potenciálisan veszélyes aszteroidák 90 százalékát, a kutatók még mindig nagyon messze vannak ennek a célnak a megvalósításától.

A kérdéses égitestetekkel az a probléma, hogy csillagászati léptékkel mérve nagyon aprók, és rendszerint sötétek is, így gyakran csak akkor sikerül felfedezni őket, amikor éppen aggasztóan közel húznak el a Föld mellett. De mi történne, ha egy ilyen objektum egyenesen bolygónk felé tartana? Mit lehetne tenni? Erre a kérdésre keresi a választ az AIDA nevű, európai-amerikai közös projekt.

A NASA tavaly jelentette be, hogy mérnökei megkezdték a DART nevű űreszköz megépítését. Ez a szonda a Didymos nevű kettős aszteroidához fog utazni, amely egy 800 és egy 160 méteres égitestből áll. A szonda a tervek szerint 2021-ben indul majd, és 2022-ben 6 km/s-os sebességgel beleütközik a kisebbik égitestbe, megpróbálva módosítani annak pályáját.

Amikor a küldetés ötlete először felmerült, még az volt a terv, hogy az ütközést élőben, a helyszínen követi majd az Európai Űrügynökség AIM nevű űreszköze, amely rögtön azt is megvizsgálja, milyen hatással volt a becsapódás az aszteroidára. Az európai szondának idén el kellett volna indulnia, hogy időben a helyén legyen, erre azonban nem kerülhetett sor, miután Németország 2016-ban kiszállt a projektből. Az ESA vezetője, Jan Woerner erre törölte a küldetés európai részét, miközben a NASA folytatta a DART fejlesztését, azt tervezve, hogy majd a felszínről monitorozzák a becsapódás hatásait.

Az ESA viszont tavaly előállt egy alternatív küldetéssel, amely ha minden jól megy, valóban megvalósulhat. Mivel a Hera nem fog időben elkészülni az ütközés megfigyeléséhez, annak utólagos hatásait fogja a helyszínen vizsgálni. Az űreszköz 2024-ben indul majd, és 2027-ben ér a Didymoshoz, hogy megvizsgálja a DART által ütött krátert, és a pályaváltozásokat. A fedélzeten elképzelhető, hogy két kisebb műhold is helyet kap majd, amelyek akár le is szállhatnak a vizsgálandó objektumra.