Neandervölgyi volt az altamurai ember

A kutatóknak sikerült DNS-t kivonniuk az eddigi legteljesebb olyan ősi csontvázból, amely nem a modern emberi fajhoz tartozik.

Neandervölgyi volt az altamurai ember

Bár legjobb tudomásunk szerint a modern ember, vagyis a Homo sapiens sapiens az emberi nem egyetlen ma is élő faja, egykor sok más Homo-faj is élt a Földön. Legközelebbi rokonaink az Európa és Ázsia területén élő neandervölgyiek voltak, amely faj (esetleg alfaj) tagjai körülbelül 40 ezer éve haltak ki. Az utóbbi évek kutatásai feltárták, hogy a neandervölgyiek keveredtek közvetlen őseinkkel, amikor ez utóbbiak elkezdtek kirajzani Afrikából, és ennek köszönhető, hogy az emberi genom 1,5−2,1 százaléka neandervölgyi eredetű.

1993-ban egy kutatócsoport rendkívül jól megőrződött emberi maradványokra bukkantOlaszország déli részén, egy Altamura közelében található barlangban. A csontváz, amelyet vastag kalcitkéreg fed, azzal kecsegtetett, hogy új információkkal szolgálhat neandervölgyi felmenőinkkel kapcsolatban. Az altamurai ember a legteljesebb olyan csontváz, amely egy másik emberi faj emlékét őrzi, mondja Fabio Di Vincenzo, a római Sapienza Egyetem paleoantropológusa. A csontváz szinte minden eleme kifogástalan állapotban őrződött meg, kutatása ugyanakkor nem egyszerű feladat, hiszen a cseppkőbarlang mára szinte teljesen beépítette magába a leletet.

Az altamurai ember koponyája neandervölgyi jellegzetességeket hordoz, ugyanakkor akadnak rajta olyan vonásai is, amelyek megkérdőjelezték ezen besorolás helyességét. Ezért is döntöttek úgy a szakértők, hogy megpróbálnak DNS-t kivonni a leletből, és ennek alapján eldönteni, hogy az mennyi idős lehet, és melyik fajba tartozhatott az egykori ember. A lapockából kivont minták alapján világossá vált, hogy a csontok valóban neandervölgyiek, és maga a csontváz 130−170 ezer éves lehet. A lelet ezzel a legidősebbolyan neandervölgyi csontegyüttes, amelyből sikerült DNS-t kivonni, ugyanakkor nem a legidősebb neandervölgyi maradvány, hiszen 200 ezer évesnél idősebb csontok is előkerültek a faj képviselőitől.

A csontok olyan régiek, hogy a DNS túlságosan töredezett a genom szekvenálásához, a jelenlegi technológiákkal legalábbis biztosan nincs remény a gigantikus kirakós megfejtésére. A kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy a jövőben sikerülhet rekonstruálni a lelet genetikai állományát, amely kulcsfontosságú információkkal szolgálhat kihalt rokonainkkal kapcsolatban.

Bár a korábbi, jóval töredékesebb leletek sokat elárultak arról, hogy milyen lehetett az élet a neandervölgyiek számára, az altamurai csontváz minden eddiginél teljesebb képet festhet a múlt ezen szeletéről. Egy csaknem teljes ősi emberi csontvázat tanulmányozhatunk, ami minden régész álma, mondja Di Vincenzo. A lelet bepillantást enged az emberi evolúció számunkra egyik legfontosabb időszakába, és elárulhatja, hogy milyen irányba fejlődtek, és miért haltak ki a neandervölgyiek, ami talán segíthet annak megértésében is, hogy a miért a mi fajunk maradt fent.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward