A felvételek szeptember 12-én készültek, amikor a Juno immár 22. alkalommal látogatta meg közelről a Jupitert. A szonda 2017 júliusában érkezett a gázóriáshoz, és azóta erősen elliptikus poláris pályáról vizsgálja a planétát és annak holdjait, újra és újra megközelítve a bolygó felhőit.

Galéria megnyitása

A mellékelt fotók készítésének pillanatában a Juno 8000 kilométerre volt a látható felhőrétegtől. Ennél közelebbi képek a szonda pályafutása során valószínűleg sosem fognak készülni egy jupiteri közel teljes napfogyatkozásról. Teljes fogyatkozásról azért nem beszélhetünk, mert az Ió túlságosan apró ahhoz, hogy a Jupiterről nézve kitakarja a Napot, így a jelenség a bolygóról nézve egy gyűrűs napfogyatkozásnak látszott volna.

Az árnyék azonban meglepően méretes, főleg annak fényében, hogy az Ió csak egy kicsit nagyobb a Föld Holdjánál, a Jupiter viszont sokkal méretesebb bolygónknál.

Galéria megnyitása
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

2 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Einstein8
Einstein8
2019. szept. 23. 13:06
#1

Itt valami nem stimmel: "Teljes fogyatkozásról azért nem beszélhetünk, mert az Ió túlságosan apró ahhoz, hogy a Jupiterről nézve kitakarja a Napot, így a jelenség a bolygóról nézve egy gyűrűs napfogyatkozásnak látszott volna. ...az Ió csak egy kicsit nagyobb a Föld Holdjánál".

Az Ió sugara kb. 1800 km, a Holdé kb. 1700 km. Az Ió és a Hold keringési sugara is megközelítőleg 400 000 km. A Földön látunk teljes napfogyatkozást. A Jupiter jóval (kb. 5-ször) messzebb kering a Naptól, mint a Föld. Mindez arra enged következtetni, hogy lehetséges a teljes napfogyatkozás a Jupiteren is. Mit néztem el?

Szefmester
Szefmester
2019. szept. 23. 19:42

@Einstein8 Pontosan. A nap A jupiterről nézve sokkal kisebb mint itt a Földön, ergo egy ugyanakkora objektum mint a Hold, könnyebben tud teljes napfogyatkozást előidézni azonos keringési magasságnál....

Vissza az oldal tetejére