Az elmúlt években újra és újra felvetődött az ötlet, hogy milyen remek megoldás lenne az éghajlatváltozás elleni küzdelem során, ha a világ útjait napelemekkel burkolnánk le. Aztán persze rögtön elhangzottak a nyilvánvaló ellenérvek is, például hogy a burkolatként használt panelek tájolása sosem lesz optimális, így eleve kevesebb energiát termelnek, ráadásul gyorsan koszolódnak és hajlamosak túlhevülni is, ami tovább rontja hatékonyságukat.

Ennek ellenére többen is azon a véleményen voltak, hogy az utak napelemesítése még így is megtérülhet. Mostanra azonban megérkeztek az első tesztprojektek eredményei, amelyek kifejezetten csalódást keltőek.

Az egyik első napelemes burkolatú útszakaszt Franciaországban helyezték üzembe Tourouvre-au-Perche közelében. Az utat 2800 négyzetméteren borítják a napelemek, és az 5 millió eurós projekt maximális energiakimenete 420 kW. Míg azonban az útnak elméletileg naponta 800 kWh energiát kellene előteremtenie, a tényleges mérések szerint a valós adat 409 kWh/nap. Az út kapacitása mindössze 4 százalék.

Összehasonlításképpen a Bordeaux közelében található Cestas naperőmű gondosan a nap irányába pozícionált panelei 14 százalékos kapacitással működnek, maximális energiakimenetük pedig 300 ezer kW. A naperőmű telepítési költsége kW-onként tizedannyiba került, mint a napelemes út létrehozása, és a panelek háromszor annyi energiát termelnek.

Az Egyesült Államokban a Solar Roadways nevű cég fejleszt olyan okos autópályákat, amelyek burkolati elemként napelemeket, érzékelőket, melegítőlapokat és LED-es kijelzőket hordoznak. Az egyik ilyen szekció Idahóban, Sandypoint főterén van. A 14 négyzetméteres terület kW-onkénti telepítési költség 20-szorosa volt a Cestas naperőműének, és a működési adatok alapján a rendszer kapacitása mindössze 0,782 százalék.

Mindez pedig immár számszerűen is megerősíti, hogy az utakra telepített napelemek nem jelentenek üdvözítő megoldást. A már említett problémákon kívül azt is érdemes leszögezni, hogy az utak nem nyújtanak igazán jelentős nagy hasznosítható felületet sem. Az Egyesült Királyságban például minden aszfaltozott utat összesítve 2 milliárd négyzetméternyi területet kapunk, ami első hallásra soknak tűnhet, de eltörpül a városok által lefedett 17,6 milliárd négyzetméter mellett.

Vagyis ha az utakra szánt napelemeket inkább a háztetők egy töredékére pakolnák fel, az sokkal több hasznot hozna, mint a napelemes utak erőltetése. Egyrészt mert a tetőkön sokkal kevésbé használódnának el a panelek, másrészt mert sokkal jobb lenne a megvilágítottságuk is, így több energiát termelnének.