NANOTERMINÁTOROKAT VETNÉNEK BE A RÁK ELLEN

A piciny folyékony fém cseppekhez kötött hatóanyagok biztosabban megtalálják a daganatos sejteket, és azok belsejébe jutva megakadályozzák a rák terjedését.
Jools _
Jools _
2015. dec. 4. 15:01
Nanoterminátorokat vetnének be a rák ellen

Folyékony fém „nanoterminátorok” révén juttatná el a hatóanyagokat a daganatos sejtekhez egy észak-karolinai kutatócsoport. A fém biológiailag lebomló, és az eddigi kísérletek alapján még növeli is a kemoterápiás szerek hatásosságát. Ahogy Zhen Gu, a kutatás eredményeiről beszámoló tanulmány egyik szerzője elmondta, céljuk egy olyan hatóanyaghordozó-rendszer kifejlesztése volt, amely segít tumorok fellelésében, nagy mennyiségben előállítható, kevéssé mérgező, és hatásosabbá teszi a bejuttatott gyógyszert.

A nanoterminátorok pedig a jelek szerint megfelelnek mindezen kívánalmaknak. Előállításuk úgy történik, hogy a szakértők egy folyékonyfém gallium-indium ötvözetet egy olyan oldatba helyeznek, amely kétféle ligandumot (receptorhoz kapcsolódó molekulát) tartalmaz. Az oldatot aztán ultrahanghullámokkal kezelik, amelyek 100 nanométeres cseppekre darabolják a folyékony fémet. A cseppekhez közben a ligandumok is hozzákapcsolódnak, és egy oxidált külső réteg formálódik külső felületükön, amely a ligandumokkal együttesen megakadályozza a nanocseppek újbóli egyesülését.

Galéria megnyitása

Ezt követően egy kemoterápiás hatóanyagot, doxorubicin kevernek az oldatba, amelyet a nanocseppek egyik liganduma megköt. A cseppeket ezt követően ki lehet válogatni az oldatból, majd bejuttatni a véráramba. A cseppek másik liganduma a daganatos sejtekre specializálódott: amikor ilyen sejttel találkozik, annak receptorait arra készteti, hogy kössék meg, és nyeljék el a nanocseppet. Mivel a sejt belseje savasabb, mint a külső környezet, a cseppek külső rétege rövidesen felbomlik, szabadjára engedve a ligandumokat, és velük a doxorubicint is.

Az oxidált „bőr” nélkül az egy régióban kikötött cseppek nagyobb egységekbe fognak összeállni, amelyek bizonyos diagnosztikai eszközökkel könnyen észlelhetők, így a hatóanyaghordozó-rendszer egyben a tumorok pontos helyének meghatározásában is segítséget nyújthat az orvosok számára, mondja Michael Dickey, a kutatás egyik résztvevője. És ahogy a folyékony fém reakcióba lép a sejt belsejének anyagával, belőle gallium-ionok szabadulnak fel, amelyek növelik a kemoterápiás szer hatásosságát.

A labortesztek tanúsága szerint a folyékony fém néhány nap alatt teljesen lebomlik, és részben elnyelődik a szervezetben, részben kiürül, mondják a kutatók. A szakértők egereken is kipróbálták a metódust, és a folyékony fémmel bejuttatott doxorubicin sokkal hatásosabbnak bizonyult a petefészek-daganatok növekedésének gátlásában, mint önmagában szokott. A rágcsálók állapotát a kezelés után 90 napig követték nyomon, és ez idő alatt az állatok nem mutatták nyomát annak, hogy a folyékony fém bármilyen módon mérgezné szervezetüket. Gu elmondása szerint az eddigi eredmények rendkívül biztatóak, és rövidesen nagyobb emlősökön is tesztelni fogják a módszert, hogy aztán ‒ ha minden jól megy ‒ mielőbb megkezdődhessenek a klinikai tesztek.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

7 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
dobko
dobko
2015. dec. 5. 16:44
#3

A hagyományos kezeléssel ellentétben ez jobbnak tűnik, mivel célirányosabb. A féken tartáshoz, állapot megőrzéshez jó ötletnek tűnik, de sajnos a problémát nem oldja meg. A kiváltó okokat kéne megérteni szerintem, minden tumorfajtának más lehet az oka. Talán ha a kiváltó okokat megszüntetnék a többi felszívódna magától.

Egy hipertóniás beteget is vérnyomáscsökkentővel tömi az átlag orvos, ahelyett, hogy megpróbálná kideríteni miért is van a gond, sajnos tapasztalat.

A kemoterápiát meg felválthatná valami humánusabb megoldás, bár az első kérdés, hogy valójában mi is a cél... sajnos családtagom, ismerősöm is nagyon rosszul reagált rá, konkrétan a nagyapámat kinyírták vele, pedig még elég jó állapotban volt előtte. :(

Renhoek
Renhoek
2015. dec. 8. 16:18

Sajnos mint kiderült, a daganatok nagyrészének kialakulása nem is köthető környezeti tényezőkhöz. Genetikailag visszavezethető, hogy egyszerűen rossz lapot kapott az illető. Minden nap, minden percében kockajátékot játszunk... a kockát cinkelheti az élet, hogyha sokat cigizel, piálsz, stresszelsz, rossz kajákat eszel stb... de ettől függetlenül el kell dobni a kockát, nincs választásunk. Ha valaki nem hitt eddig a sorsban, akkor itt az ideje.

A genetikai felépítésünk évmilliók alatt alakult ilyenné, és a természetben láthatunk sok példát a DNS javító mechanizmusok sokkal fejlettebb evolúciós szintjére. Ha a kiváltó okot szeretnéd megszüntetni, akkor bizony hardcore genetikai manipulációra lesz szükség a genomunkon, mivel maga a genomunk a kiváltó ok. Ez felveti egy új faj születését, méghozzá nagyon hamar eljöhet ez az időszak. Akár 10 éven belül is.

Utóbbi 1 évben 4-5 olyan felfedezés is született (Naked Mole Rat, Elefántok, egy medúza, medveállatka DNS-e, és a cápák) amikből össze lehetne rakni egy sokkal fejlettebb emberi genomot megfelelő redundanciával és DNS javító mechanizmusokkal. Ember 2.0.

Antantenusz
Antantenusz
2015. dec. 5. 12:51
#2

Jobb tudományos és tecnikai cikkeket közöltök, mint a vezető hírportálok. Az ipon tulajdonosainak üzenem: komoly karácsonyi "ajándékot" érdemelnek a hírek szerzői, mert ritka jó érzékük van mind a hírek felleléséhez, mind azok prezentálásához.

Csak így tovább! :-)

CyberPunk666
CyberPunk666
2015. dec. 5. 15:41

[off]Jools munkássága valóban üdítő a magyar újságírás mélyrepülése közepette.

De nem a vezető hírportálokhoz kell hasonlítani, mert ők nagyon alacsonyan tartják a mércét. Rossz helyesírással, rosszul fogalmazva közlik le a cikkeiket.

Ehhez képest azért itt van pár olyan arc, aki még a hagyományos újságírás elveinek is megfelel. Tagolt, nyelvtanilag helyes cikkeket közöl. Szerintem az iponnál nem a sebességre mennek, hanem minden cikket lektorálnak. Gyanúsak kevés az ilyen hiba a cikkekben.

De ez sokkal fontosabb, mint 1 nappal előbb megírni valamit, de rossz minőségben.[/off]

Renhoek
Renhoek
2015. dec. 4. 15:46
#1

Zseniális. Az élet keletkezése jut erről eszembe. Valószínűleg először ilyen gömböcskék, membránok alakulhatak ki, amik elnyeltek a vízben véletlenszerűen már kifejlődött RNS darabkákat, enzimeket... végül kialakulhatott az első sejtszerűség ahol a reakciók így szeparálódhattak, illetve a membrán osztódás során tovább folytatták a kis replikálódó molekulák az útjukat védve a környezettől.

On: amúgy több érdekes nano koncepció is van már terápiás szerek szállítására. Egészen durva miket lehet megvalósítani.

Vissza az oldal tetejére