A kompakt folyadékhűtő szettek eléggé népszerűek manapság, egyes felsőkategóriás processzorokhoz eleve ilyesmiben érdemes gondolkodni, ennek megfelelően bőséges választék várja mindazokat, akik vízhűtéssel tartanák kordában forrófejű processzorukat. A népszerű német tuningmester, aki Der8auer néven tevékenykedik, egy érdekes koncepciót mutatott be a minap ebben a témakörben, ami egy német vállalat, a Wieland terméke. A szóban forgó cég rendkívül nagy tapasztalattal rendelkezik hűtés terén, így az általa tervezett prototípus is kellően ütőképesnek ígérkezik, igaz, mivel ez még csak egy tesztpéldány, sok minden változhat a gyártásba kerülő modell érkezéséig, már ami a dizájnt illeti.
A koncepció lényege, hogy a klasszikus 240 milliméteres hőleadó radiátort, ami két darab 120 milliméteres ventilátort alkalmaz, két külön kis tágulási tartállyal szerelték fel a két szélén: az egyik a hideg oldali, a másik a meleg oldali hűtőkörrel van kapcsolatban. A hűtőközeg típusát egyelőre nem részletezték, az viszont biztos, hogy a komplett hűtés termoszifon elven működik, azaz nem tartalmaz mozgó alkatrészt, nincs benne keringető szivattyú, ennek megfelelően hangtalanul dolgozhat.
A speciális dizájn jóvoltából a processzorra kerülő folyadékhűtő blokk vékony és kompakt lehet, kialakításának köszönhetően minden modern Intel és AMD processzorral kompatibilis, már ami a konzumerpiaci modelleket illeti. A szivattyút mellőző dizájn nemcsak azért pozitívum, mert így a folyadékhűtő blokk kompaktabb lehet és a hűtés hangtalanul üzemelhet, hanem azért is, mert így nincs mozgó alkatrész, kevesebb a meghibásodási lehetőség, illetve a szivattyú fogyasztását meg lehet spórolni, ami ugyan nem egy nagy történet, de nagyobb mennyiségű ilyen szett esetén azért már számíthat.
A fentebb említett prototípust Der8auer egy 360 milliméteres hőleadó radiátorral ellátott Corsair kompakt folyadékhűtő szettel mérte össze, méghozzá úgy, hogy a harmadik 120 milliméteres légkeverőt kiiktatta az egyenlőbb esélyek biztosítása érdekében. Azért, hogy a pálya egyik térfél felé se lejtsen, a Corsair folyadékhűtő szettjén található légkeverőket 1600 RPM-re korlátozta, ugyanis ekkora fordulatszámon pörögtek a prototípus hűtőrendszer ventilátorai is.
A mérések alapján üresjáratban nem igazán volt különbség a két rendszer között a RYZEN 9 7950X alapú tesztrendszernél. Játék alatt a Corsair megoldása 70 Celsius fokos üzemi hőmérsékletre hűtötte a processzort, míg a Wieland prototípusa mellett 77 Celsius fokos üzemi hőfokot ért el a szóban forgó processzor. Nem egy nagy különbség, cserébe a Wieland terméke zajtalanul működhetett. A CineBench R23 teszt esetében már 95,2 Celsius fokos hőfok mutatkozott a Corsair szettnél, míg a Wieland szettje mellett 95 Celsius fokot ért el a rendszer.
Érdekesség, hogy a Corsair szettjénél magasabb volt a processzor fogyasztása, egészen 223,629 W-ig kúszott fel, míg a Wieland termékénél csak 214,925 W-os fogyasztás mutatkozott. Természetesen ennek megfelelően a teljesítmény is alacsonyabb volt, de még a vállalható szinten belül helyezkedett el (36719 vs. 36272 pont). Ugyanez volt a helyzet játék alatt is, amikor a Corsair szettje 205 W-os, a Wieland szettje pedig 185 W-os CPU fogyasztást tett lehetővé, a teljesítménykülönbség a kettő között viszont mindössze 1%-nyi volt.w
A Wieland koncepciója igazából ötletes és ütőképesnek tűnik, igaz, a végső formáját még nem nyerte el a szivattyú nélküli kompakt folyadékhűtés. A prototípusnak vannak gyerekbetegségei, például a ventilátor kerete és a hőleadó radiátor felülete között túl nagy a rés, sok levegő elszökhet, ami rontja a hűtés hatásfokát, ezzel nyilván kezdeni kell majd valamit.
A folyadékhűtő blokk talpazatánál is érdemes lehet több rezet használni a jobb hatásfok érdekében, illetve a hőleadó radiátor tágulási tartályainál is lehet módosítani a dizájnon, hogy még tökéletesebb lehessen. Utóbbiak miatt egyébként a szett hőleadó radiátora hosszabb, mint egy klasszikus 240 milliméteres radiátor, ez egyes számítógépházaknál probléma lehet, erre is érdemes megoldást találni.
Összességében az ötlet jó, a kivitelezés még nem tökéletes, de a termék mindenképpen ötletes. Az egyelőre rejtély, a későbbiekben kereskedelmi forgalomba kerülő megoldás is készül-e belőle. Korábban már egyéb gyártók is próbáltak hasonló dizájnnal, például a Raijintek, ám végül az EU betiltotta azt az anyagot, amit hűtőközegként használtak volna, így a prototípusból nem lett végleges termék. Az nem világos, hogy ez a veszély a Weiland prototípusánál is fennáll-e, hiszen a hűtőközeg típusát nem részletezték, de idővel biztosan hallunk még az újdonságról, sok fontos kérdésre érkezhet majd válasz.