A hasnyálmirigyrák a leghalálosabb daganatos betegség, és nagyon korlátozott a kezelési lehetőségek köre. Az új vakcinás kezelés fejlesztését éppen ezért nagy érdeklődés kíséri. Az autogén cevumeran nevű módszert minden beteg saját daganatához igazítják, eddig nagyon ígéretes eredményekkel.

A módszert egy kis létszámú vizsgálatban próbálták ki, amelyben 16-an kapták meg a vakcinát kilenc héttel azt követően, hogy műtétileg eltávolították az észlelt tumorokat. Nyolc esetben a vakcina nem váltott ki hatásos immunválaszt, és a rák kiújult. A másik nyolc résztvevőnél azonban megfelelő immunválasz indult be, és még 18 hónappal később is tumormentesek voltak. Az eredményeket a vakcina gyártója, a BioNTech jelentette be június 5-én.

Sajnos mindez nem azt jelenti, hogy a vakcinával a hasnyálmirigyrákos betegek fele megmenthető lehet. Először is nagyon korai és kis létszámú vizsgálatról van szó, így további, nagyobb létszámúakra is szükség lesz az eredmények megerősítésére. A másik fontos dolog, hogy a vizsgálatban olyan betegek vettek részt, akiknél a korai fázisban diagnosztizálták a rákot, és alkalmasnak bizonyultak a tumorok műtéti eltávolítására is, mielőtt a daganatos sejtek elterjedtek volna a szervezetükben. Sajnálatos módon azonban csak a betegek 10 százaléka kerül diagnosztizálásra ebben a korai fázisban, és arról egyelőre nincs információ, hogy a későbbi fázisokban, előrehaladottabb betegség esetén mennyire lehet hasznos a vakcina.

A hasnyálmirigyrákkal az egyik legnagyobb probléma, hogy a tünetek nagyon kevéssé jellegzetesek. Így mire a betegek eljutnak a diagnózisig, a 70 százalékuknál túl előrehaladott a kór ahhoz, hogy kezelni lehessen. A fejlesztők persze remélik, hogy a vakcina esetleg utóbbi betegek esetében is bizonyítani tud majd, de erre egyelőre nincsenek adatok.

A vakcina a tumorsejtek DNS-én alapul, ezt a műtéti eltávolítás után szekvenálják, és összevetik az egészséges sejtek DNS-ével. A BioNTech kutatói olyan fehérjéket igyekeznek azonosítani a munka során, amelyek mutálódtak a rákos sejtekben, és ilyen módon megkülönböztethetővé teszik őket az egészséges sejtektől. A vakcinába akár 20 ilyen fehérje genetikai kódját is bele tudják foglalni, majd befecskendezik ezt a betegbe. Ideális esetben erre válaszul az immunrendszer célba veszi és elpusztítja mindazon sejteket, amelyek ezek a fehérjéket termelik.

A részletesebb működési elv ugyanaz, mint a cég által gyártott COVID-19-vakcináknál, vagyis a saját sejtek megtermelik a mutáns, de önmagukban ártalmatlan fehérjéket, ezeket bemutatják az immunrendszernek, amely ezt követően már felismeri azokat a kártékony sejteket, amelyek szintén ilyen fehérjéket termelnek.

A résztvevők egyébként nem kizárólag a műtéten és a vakcináción estek át, hanem kemoterápiát is kaptak a műtét utáni rutin részeként. Ennek során atezolizumabbal, egy PD-1 receptor gátlóval kezelték őket, amely attól a képességtől fosztja meg a tumorsejtek egy részét, hogy elrejtőzzenek az immunrendszer elől.

Hogy a vakcinás kezelés mennyi ideig biztosít tumormentességet, azt még nem lehet tudni, ehhez hosszabb utánkövetési időszakra lesz szükség. Amennyiben egyes tumorsejtek túlélték a kombinált kezelést, előfordulhat, hogy a betegség kiújul, ahogy az is, hogy a sejtek ellenállóvá válnak a vakcinával szemben is. A tumorsejtek gyakran alkalmazkodnak a velük szemben kifejlesztett kezelésekhez, ezért van az, hogy hiába reagálnak kezdetben egy kezelésre, lehetséges, hogy az később már hatástalan lesz.

Hogy a vakcina mikor kerülhet piacra, ha bizonyít a következő klinikai vizsgálatokon, az a gyártón és a hatóságokon is múlik. A hasnyálmirigyrákkal járó nagy arányú halálozás miatt azonban valószínű, hogy ha nagyobb mintán is működik az eljárás, a hatóságok olyan gyorsan fogják engedélyezni, ahogy csak lehet.

Érdekes egyébként, hogy nem ez az első alkalom, hogy mRNS-alapú rákvakcinával kísérleteznek. Hasonló próbálkozások 2008 óta folynak, vegyes eredményekkel, a COVID-19-vakcinák sikere azonban most új lendületet adott az ilyen kutatásoknak is. Arról nem is beszélve, hogy a tömeges előállítás egy sor problémáját sikerült megoldani az elmúlt két évben. Ilyen rendszerű rákvakcinát egyelőre még nem engedélyeztek, de jelenleg nagyon sok klinikai vizsgálat van folyamatban a területen.