Az Arm minden évben igyekszik új processzormagokkal előrukkolni, és az idei évben egyértelműen az volt a cél, hogy jelentős mértékben fokozzák a gyorsulást. Már nemcsak a mobiltelefonokra „lőnek”, hanem szeretnék kiszolgálni a fejlett generatív MI-t használó eszközöket minden fronton, és a notebookok számára is megfelelő alapot biztosítanának.

Sok kritika érte az Armot azért, mert nem készít kellően nagy teljesítményű CPU mag IP-ket, éppen ezért úgy gondolta a vállalat, hogy most megmutatja, hogy megy ez neki, ha tényleg csak erre koncentrálnak. Az Arm Cortex-X925 már új névsémával jön, hiszen a Cortex-A4 utódjáról beszélhetünk. IPC-ben 15%-os fejlődést hoz, de nem ez a lényeg a cég szerint, hanem hogy a friss gyártáson milyen fejlődést mutat majd a chipekben, ezen a téren pedig óriási lesz a változás.

Az Arm az új CPU mag IP-ket már a 3 nm-es csíkszélességhez optimalizálta, amiben nagy bizodalma van. Úgy fogalmazott a vállalat, hogy precedens nélküli lesz annak a gyorsulásnak a mértéke, amit a 3 nm-es node-ra történő átállással el lehet majd érni. A hatékonyság és a skálázhatóság is jelentősen fog fejlődni az előtérben és a háttérben történő módosítások révén. A Cortex-X925 a 3 nm-en biztonsággal üzemelhet 3,6 GHz-en, és nagyobb gyorsítótár is tartozik majd hozzá. Az általános alkalmazásokban 36%-os gyorsulást lehet majd elérni, és néhány MI funkciónál éri majd el a közel 50%-os előrelépést.

Az eddiginél több, hat darab SIMD egység került a Cortex-X925 CPU IP-be a korábbi négy helyett, ennek köszönhetően sokkal jobban bírja majd a párhuzamos matematikai számításokkal járó terhelést, ami kifejezetten előnyös lehet az MI munkafolyamatoknál. Ennek köszönhető majd a gyorsulás java ezen a fronton. Megduplázta az Arm az OoO utasításablak méretét, ami jó hatással lesz majd például a hatékonyságra. Az L1 gyorsítótárak kétszer nagyobb sávszélesség mellett fognak üzemelni, hogy minden kellő tempóval és a lehető legkisebb késleltetéssel menjen.

A Cortex-X925 összességében azon az úton megy tovább, amit a Cortex-X4-gyel kitaposott az Arm , csak jelentősebb módosításokat hajtottak végre. A Cortex-A725 lesz a párja az X925-nek a különböző chipdizájnokban, és ez is szép teljesítménynövekedést mutat, de azért nem lesz akkorra az ugrás, mint a csúcsra járatott CPU mag IP-nél. Itt is megfigyelhető lesz az OoO utasításablak növekedése, összhangban a Cortex-X925-tel, és egy új L2 gyorsítótár konfiguráció is bevezetésre kerül, ami nagyobb tempót, alacsonyabb késleltetést ígér, és az L3 is gyorsulni fog 20%-kal.

Azt lehet látni összességében, hogy az Arm a Cortex-A725-nél inkább a hatékonyság növelésére helyezte a fókuszt, mint a teljesítmény emelésére. Úgy fogalmaz a cég, hogy a „teljesítményhatékonyság” 35 százalékkal lesz jobb a generációváltást követően. Az energiahatékonyságban 25%-os fejlődést lehet majd látni.

Azt lehet érezni, hogy az Arm már a chiptervezők kezére játszik ezen a fronton is, és egy olyan irányba kezdi elvinni a Cortex-A725-öt, hogy akár az energiahatékony magok csaknem teljes kiváltására is alkalmas legyen. A MediaTek ugyebár jelenleg éppen egy olyan dizájnt használ a Dimensity 9300-nál, ami nélkülözi az alacsonyfogyasztású feldolgozókat. Erre a célra a Cortex-A725 sokkal jobb lesz a mostani komponenseknél.  

Frissítette az Arm a Cortex-A520 feldolgozót is, de itt olyan szinten minimális változást lehet látni, hogy igazából nem is változott a név. Az architektúrához nem igazán nyúltak hozzá a fejlesztők, inkább az optimalizálás volt a lényeges itt, és ezzel is egy egészen szép fejlődést sikerült elérni a fogyasztás terén. 3 nm-es csíkszélességhez optimalizált feldolgozó már 15%-kal kisebb fogyasztással tud üzemelni.

Az Arm korábban általában nem foglalkozott a több évig változatlan, hatékonyságra tervezett magok optimalizálásával az újabb gyártástechnológiákhoz. Most ezen is próbál változtatni, ami mindenképpen üdvözölendő lépés a részéről.

Az új processzormagok mellett ki kell térnünk a DynamIQ kapcsolatot megteremtő egységre, a DSU-120-ra is, ami nem új, de változott. Az osztott L3 gyorsítótárat az Arm fejlesztői megtoldották a Quick Nap funkcióval, ami lehetővé teszi azt, hogy alacsonyabb fogyasztást érjen el az L3, és ezáltal az egész lapka a normál napi használatban azáltal. Nagyon sok kisebb-nagyobb fejlesztés szól a hatékonyság növeléséről, és részben ezeknek köszönhetően lehet a tempót növelni.

A fejlesztések során az Arm minden eddiginél szorosabb kollaborációban dolgozott a TSMC-vel és a Samsunggal is, hogy a friss dizájnok tényleg kiváló összhangban legyenek az új gyártási eljárásokkal (pl. GAA). Ennek köszönhetően a chiptervezőknek is könnyebb lesz majd a dolga, hiszen már eleve magas szinten optimalizált komponensekkel dolgozhatják ki a saját lapkáikat.

Az Arm tervei szerint az új processzormagok révén már olyan chipdizájnok is készülhetnek majd, amik a notebookokban juthatnak szerephez. Akár egészen nagy teljesítményű konfigurációkat is létre lehet majd hozni. Az új alapokkal akár 14 magos rendszerchipeket is lehet alkotni. Az viszont kérdéses, hogy melyik chiptervező lesz, aki ebbe az irányba megy el az újdonságokkal.

A Qualcomm ugyanis már a saját CPU magjait alkalmazva tervezett laptopokba szánt chipeket, az Arm legfontosabb partnere ezen a fronton a MediaTek lehet majd. Az MTK elvileg már az Nvidiával is együttműködik, és érdekes fejlesztések sülhetnek majd ki ebből.