Az Európai Űrügynökség Herschel nevű űrtávcsöve nagy mennyiségű vízgőzre bukkant egy csillagkeletkezés határán lévő, összeroskadó gáz- és porfelhőben. A csillagok óriási por- és gázfelhőkben születnek, ahol gravitációs hatására összehúzódó felhő (globula) belsejében addig nő a nyomás és a hőmérséklet, míg végül beindul a magfúzió és kialakul az protocsillag magja. Az eredeti felhő tartalmazza mindazon összetevőket, amelyek egy Naprendszerhez hasonló bolygórendszer kialakulásához szükségesek.
A földi élet szempontjából létfontosságú vizet már kimutatták több aktív csillagbölcsőben, és fiatal csillagok körül formálódó, bolygórendszerek előfutárának tekintett protoplanetáris korongokban is. A Herschel a Bika csillagképben található Taurus molekulafelhő egyik globuláját, a Lynds 1544 katalógusjelű objektumot követte figyelemmel, és elsőként sikerült vízgőzt kimutatnia egy a csillagkeletkezés ennyire korai szakaszában lévő  felhőben. A földi vízkészlet több mint 2000-szeresét detektálták a műszerek, és a szakértők szerint ennyi vízgőz csak akkor jöhet létre (elsődlegesen a felhőn áthaladó nagy energiájú kozmikus sugárzás hatására), ha a felhőben vízjég formájában megtalálható bolygónk vízmennyiségének legalább 3 milliószorosa.
A felfedezés előtt a kutatók úgy gondolták, hogy az ilyen objektumokban csak porszemcsékhez fagyott jég formájában létezhet a víz, mivel annyira alacsony a környező hőmérséklet. „Át kell értékelnünk a kozmikus sugárzás hatásait hasonló sűrűségű régiókban” ‒ mondják a szakértők.
A műszerek azt is kimutatták, hogy a lebegő vízmolekulák a felhő centruma felé tartanak, ahol az új csillag vélhetően ki fog alakulni, ebből arra lehet következtetni, hogy a gázfelhő gravitációs összeroskadása épphogy csak megkezdődött. A kutatók szerint elegendő anyag van jelen egy Napoz hasonló tömegű csillag kialakulásához, ami azt is jelenti, hogy akár a miénkhez hasonló bolygórendszer keletkezése sem zárható ki. Az észlelt vízgőz egy része a formálódó csillag anyagába épül be, a maradék viszont a protoplanetáris korong részét képezi majd, amely gazdag vízkészlettel láthatja el az esetlegesen kialakuló bolygókat.