Nagy mennyiségű szenet tárolnak a hódvárak

A Coloradói Állami Egyetem kutatói szerint a hódgátak és a felduzzasztott tavacskákban épülő hódvárak mögött felhalmozódó üledékrétegben megkötött szén egykor komoly hatással volt a globális klíma alakulására. 

Nagy mennyiségű szenet tárolnak a hódvárak

Ha környezetük megváltoztatásáról van szó, a hódok sokban hasonlítanak az emberekre. Fákat vágnak ki, és duzzasztógátakat építenek az élőhelyükül szolgáló vízfolyásokra, radikálisan megváltoztatva az őket körülvevő világot. Egy új kutatás eredményei alapján pedig úgy tűnik, hogy az éghajlati változásokban is összetett szerepet játszanak. A Coloradói Állami Egyetem kutatói szerint a hódgátak és a felduzzasztott tavacskákban épülő hódvárak mögött felhalmozódó üledék jelentős mennyiségű szenet tart megkötött állapotban, aktívan csökkentve a légköri szén-dioxid szintjét. Amikor az állatok elhagyják építményeiket, a szén visszakerül az atmoszférába, gyarapítva az üvegházhatású gázok mennyiségét.

Az európaiak észak-amerikai letelepedése előtt 400 milliós hódpopuláció élt a kontinensen, mára ebből 6−12 millió példány maradt. A hódgátak mögött formálódó mocsaras vidékek változatos élővilágnak adtak otthont, Ellen Wohl, a kutatás vezetője szerint azonban egykor lényeges szerepük volt a légkör összetételének szabályozásában is. A kutató és kollégái a Rocky Mountain Nemzeti Park hódépítményeit tanulmányozták, behatóan elemezve a lakott és lakatlan hódvárak környékének üledékrétegeit. A kutatás eredményei szerint hódok által lakott területen (nagyjából 700 négyzetkilométer) a nagyobb vízfolyások teljes hosszának negyede felett az állatok rendelkeznek, vagyis ekkora területre fejtik ki közvetlen befolyásukat, közvetett hatásuk azonban az egész régióban észlelhető.

A hódgátak által felduzzasztott vízfolyásokban a szerves üledéket vastag vízréteg borítja, így nem sok oxigén jut le a mélybe. Ez a bomlási folyamatok olyan fokú lelassulásához vezethet, hogy egy-egy hódvár alá eltemetett fadarab akár 600 évig is egyben maradhat. Ha a gát elhagyatottá válik, a víz ereje idővel lebontja, a vízszint visszaesik eredeti mértékére, és a bomlás ismét felgyorsul, nagy mennyiségű szén-dioxidot juttatva a légkörbe.

Wohl és munkatársai egy tavaly megjelent tanulmányukban azt állapították meg, hogy a lakott hódgátak fölötti vizek üledékrétege 12 százalékban tartalmaz szenet, nagyrészt fa formájában megkötve. Az idei mérések alapján ez az arány az elhagyott gátak esetében csak 3,3 százalék, ami óriási különbséget jelent. Jelenleg a nemzeti park lakatlan gátjainak üledéke 736 ezer tonna szenet köt meg. Ha minden gát használatban lenne, 2,7 millió tonna szénről beszélhetnénk. Első pillantásra ezek a számok eltörpülnek a jelenleg globálisan kibocsátásra kerülő szén-dioxid mennyisége mellett (ez a tavalyi év során 36 milliárd tonna volt, amiből 9,8 milliárd tonna a szén), de ha azt vesszük, hogy valaha mennyi hódvár létezett Észak-Amerikában, és hozzátesszük, hogy mindez az ipari forradalmakat megelőző időszakban történt, minden jel arra utal, hogy a hódok egykor jelentős hatással lehettek az éghajlat globális alakulására.

Persze a történet korántsem ilyen egyszerű, elvégre a hódok által kreált mocsarak szénbüdzséjének pontos felméréséhez más faktorokat is figyelembe kell venni, például azt, hogy a lelassult vizek virágzó élőhelyet jelentenek számos üvegházhatású gázokat kilélegző mikroba számára. A felduzzasztás egyben azt is jelenti, hogy nagyobb terület kerül víz alá, amelynek lesznek alacsony vízzel borított részei is, így ezeken a helyeken fokozott széndioxid- és metánkibocsátással kell számolni. A következő lépésben ennek jelentőségét igyekeznek megfejteni a szakértők, akik azonban az eddigi mérések alapján úgy vélik, hogy mindent egybevetve a hódok jelentősen több szén raktározásáról gondoskodnak, mint amennyi tevékenységük nyomán a légkörbe kerül.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward