Az ökológiai lábnyom egy mérőszám, amely azt fejezi ki, hogy emberek egy csoportjának (akár egy vállalatnak), adott technológiai fejlettség mellett mennyi földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és az általa termelt hulladék elnyeléséhez. A képlet, amely az ökológiai lábnyomot megadja, az emberek sokféle értelemben vett fogyasztását (étel, víz, energia) veszi alapul. Az ökológiai lábnyom-mérések legszembetűnőbb tanulsága az, hogy ökolábnyomaink rendre jóval nagyobbak, mint egy adott város vagy vállalat térbeli kiterjedése, illetve lakosságszáma vagy munkavállalói létszáma alapján bárki feltételezte volna. Az ökolábnyom ugyanis arra mutat rá, hogy jelenlegi életmódunk mellett mindannyian a többszörösét fedjük le és használjuk ki annak a térnek, amelyet a hétköznapjainkban belakunk. Ezért korántsem túlzás azt állítani, hogy "túl nagy lábon élünk".

Az ökológiai lábnyom-számítás eredménye segít megértetni - például - a családokkal, az iskolai közösségekkel vagy a környezettudatos cégekkel, hogy jelenlegi működésmódjukban komoly változtatásra van szükség. A lábnyom segítségével pedig az is kimutatható, hogy hol, miben és hogyan. A szakemberek egyetértenek abban, hogy néhány év múlva az ökológiai lábnyom-számítás nem pusztán figyelemfelkeltő érdekesség lesz az életünkben, hanem olyan kötelezően feltüntetendő bizonyítvány, mint, mondjuk, a háztartási gépek energiafogyasztását igazoló jelzés vagy az autók zöldkártyája. És egyetértenek abban is, hogy az a cég, amely egy ilyen számítást már ma, a kötelezővé válás előtt, önszántából elvégeztet, az ezzel is a környezettudatosság melletti elkötelezettségét bizonyítja.

Nemrégiben Magyarország is csatlakozott azokhoz a fejlett euroatlanti országokhoz, amelyek környezettudatos cégei már elvégeztették a maguk ökológiai lábnyomának felmérését. Hazánkban a Magyar Telekom Csoporthoz tartozó KFKI volt az első olyan cég, amely elkészíttette a maga ökológiai lábnyomát. Az eredmények természetesen a KFKI esetében is elgondolkodtatónak bizonyultak: a rendszerintegráció hazai piacvezető vállalkozásának ökológiai lábnyoma közel 1375-szor nagyobb, mint a tényleges fizikai területfoglalása. Az ökológiai lábnyom több mint 50 százalékát az energiafogyasztás teszi ki - ami egyben jelzi a jövő, a változtatás irányát is. Ráadásul az elemzés eredményei alapján megfogalmazott csökkentési ütemterv, illetve annak megvalósítása forintosítható gazdasági előnnyel jár majd. Ezt támasztják alá a nyugat-európai, illetve amerikai példák is. A KFKI által elvégeztetett ökológiai lábnyom-mérés fontos, de nem elégséges előrelépés ahhoz, hogy a magyar gazdaság környezettudatosabb legyen. Ehhez - sok egyéb mellett - az kell, hogy az első példáját további cégek kövessék.