Shop menü

NAGY ELŐRELÉPÉST HOZ A TSMC 1.4 NM-ES OSZTÁLYÚ A14-ES GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁJA

Az első kiadás még nem kínál Backside Power Delivery Network támogatást, de az egy évvel később verzióból már az sem hiányzik majd.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Nagy előrelépést hoz a TSMC 1.4 nm-es osztályú A14-es gyártástechnológiája

A TSMC-nél gőzerővel halad az újabbnál újabb gyártástechnológiák fejlesztése, az aktuális tervekről  és állapotokról be is számoltak a vállalat illetékesei a North American Technology Symposium 2025 alkalmával, amit a napokban tartottak meg. A show egyik főszereplője az A14-es node volt, ami egy úgynevezett Full Node, vagyis teljes értékű váltást hoz az N2-höz képest, ami a 2 nm-es osztályú csíkszélességek táborát erősíti.

Ennél a gyártástechnológiánál több érdekes újítást is bevetnek, az egyik a második generációs GAA Nanosheet Transistor technológia, míg a másik a NanoFlex Pro technológia, ami rugalmasságot biztosít. Fontos kiemelni, hogy az A14 első verziója, ami valamikor 2028-ban állhít tömegtermelésbe, még Backside Power Delivery Network támogatás nélkül érkezik, ezzel a lehetőséggel majd az egy évvel később érkező A14(P?) gyártástechnológiát vértezhetik fel.

Galéria megnyitása

Hogy milyen előrelépést hoz az A14, ami 1,4 nm-es osztályú gyártástechnológiának minősül? Elég masszívat, hiszen az N2-höz képest ugyanolyan fogyasztás és komplexitás mellett 10-15% közötti teljesítménynövekedésre, ugyanolyan tranzisztormennyiség és órajel mellett 25-30% közötti fogyasztás-csökkenésre, valamint 20-23%-kal nagyobb tranzisztorsűrűségre számíthatnak a megrendelők.

Az A14 első verziójánál úgy döntöttek a szakemberek, hogy BSPDN, azaz Backside Power Delivery Network támogatás nélkül teszik elérhetővé, ugyanis számos olyan ügyfél van, akik speciális feladatokra terveznek chipeket, ezek pedig nem igényelnek sűrű tápvezetékelést, ellenben a második generációs GAA nanolapkás tranzisztor-technológiából bőségesen tudnak profitálni, ami nagyobb teljesítményt és alacsonyabb fogyasztást eredményez, de a BSPDN jelentette magasabb költséget így nem kell megfizetniük, ami költséghatékonyabb gyártást eredményez. Ezek jellemzően olyan chipek, amelyeknél nem az abszolút csúcsteljesítményre koncentrálnak a gyártók.

A későbbiekben persze készül az A14-ből egy második verzió is, ami már az említett hátoldali tápellátást alkalmazza, ezáltal sokkal sűrűbben helyezhetőek el a tápvezetékek a chip hátulján, míg az elején sűrűbben foglalhatnak helyet egymás mellett a különböző komponensek. Ez a speciális dizájn várhatóan az A14P nevet kapja és elsősorban a nagyteljesítményű klienspiaci termékeket, illetve az AI és HPC piacra szánt gyorsítókat veszi vele célba a tajvani félvezetőipari bérgyártó. Az A14P valamikor 2029 folyamán debütálhat, és az A14-ből készülhet majd teljesítményre, illetve költséghatékonyságra kihegyezett verzió is – előbbi az A14X, utóbbi az A14C nevet viselheti.

Galéria megnyitása

Az A14-es sorozatú gyártástechnológiák mellé a teljes node váltás miatt természetesen új IP-kre, frissített EDA szoftverekre, valamint friss optimalizációkra is szükség lesz. Ezek a gyártástechnológiák extraként a NanoFlex Pro technológiát is alkalmazhatják, ami rugalmasságot tesz lehetővé tranzisztor-konfigurálás terén, ezáltal optimális teljesítményt, fogyasztást, illetve területkihasználást lehet elérni, amellyel a különböző felhasználási területekhez lehet igazítani a dizájnt.

A nem pro jelölésű verzióval a fejlesztők különböző könyvtárak celláit tudják ötvözni egy dizájnon belül, vagyis teljesítményre hangolt, energiahatékonyságra hangolt, illetve tranzisztorsűrűségre optimalizált megoldásokat egyaránt bevethetnek egy blokkon belül, ezáltal optimalizálhatják a fogyasztást, a teljesítményt és a tranzisztorsűrűséget is. Az nem derült ki, hogy a NanoFlex Pro milyen extrákat kínál a normál NanoFlex technológiához képest, de jó eséllyel arról lehet szó, hogy még finomabb optimalizációra tesz lehetőséget, valamint szoftveres téren jobb algoritmusok tartoznak hozzá, amelyekkel hatékonyabban lehet optimalizálni az adott dizájnt, az esetleges negatív hatások gyors feltérképezésével.

A TSMC tervei szerint az A14 gyártástechnológia bevetésére már 2028 folyamán sor kerülhet, azt viszont nem részletezték, hogy a tömegtermelés az év első vagy második felében indul-e. Az előzmények alapján jó eséllyel az első félévről lehet szó, a második félévben pedig már a köré épülő chipekkel felszerelt újdonságok is megjelenhetnek.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére