Óriási lépést tettek a Harvard kutatói az 1-es típusú cukorbetegség gyógyítása felé: Douglas Melton és kollégái kidolgoztakegy módszert, amelynek révén emberi embrionális őssejtekből teljes értékű inzulintermelő béta-sejteket képesek létrehozni. Ezek aztán a hasnyálmirigybe juttatva átveszik az autoimmun kór következtében elpusztult sejtek feladatait, szükségtelenné téve a napi többszöri inzulininjekciókat.
A tudósok az 1920-as években jöttek rá, hogy a cukorbetegek többségének szervezete képtelen az inzulin előállítására, és ez okozza panaszaikat. Évtizedek munkájával sikerült izolálni a fehérje állatokban megtalálható változatát, majd 1978-ban az emberi verzió génjét is. Ennek klónozásával a nyolcvanas évek elejétől rendelkezésre állt a betegekbe injektálható emberi hormon. Bár azóta történtek változtatások, ami a beadott anyag típusát, minőségét és a beadás módját illeti, a betegség kezelése nem változott jelentősen az elmúlt három évtizedben.
Az inzulin kívülről való pótlása viszont nem jelent gyógymódot, hiszen mindössze szinten tartja a betegeket, mindemellett azonban hosszabb távon súlyos következményekkel jár. Az igazi megoldás az lenne, ha valamilyen módon sikerülne helyreállítani a szervezet inzulintermelő képességét. Melton és kollégái másfél évtizede dolgoznak a probléma megoldásán, és úgy tűnik, hogy erőfeszítéseiket végre siker koronázta. Az őssejtekből 30 nap alatt, hat lépésben létrehozott béta-sejtek ugyanis ugyanúgy képesek a vércukorszint folyamatos monitorozására, mint a szervezetben eredetileg megtalálható béta-sejtek, így egy-egy étkezés után pontosan a megfelelő mennyiségű inzulint juttatják a vérbe a megemelkedett cukorszint kiegyensúlyozása érdekében.
Az elmúlt években sokan sokféleképpen próbálkoztak annak megoldásával, hogyan lehetne az 1-es típusú cukorbetegség gyógymódját megtalálni. Akadtak például olyan kísérletek is, amelyek során holttestekből gyűjtöttek be béta-sejteket, és ezeket próbálták a betegek szervezetébe juttatni. A módszer elviekben működőképes, gyakorlatban azonban sosem sikerült elegendő mennyiségű sejtet betakarítani ahhoz, hogy hosszabb távon is hatásos legyen.
Melton metódusával ezzel szemben inzulintermelő sejtek milliói állíthatók elő. A laborban létrehozott béta-sejteket egereken tesztelték a kutatók: a 37 kísérleti állat katéteren keresztül kapta meg a sejteket. Amikor a rágcsálók szervezetébe néhány nappal később nagyobb mennyiségű glükózt juttattak a kutatók, 73 százalékuk vérében megemelkedett az emberi inzulin szintje, jelezve, hogy a béta-sejtek valóban működőképesek voltak.
A sejtek előállításához komoly biológiai kódfejtésrevolt szükség. Melton és munkatársai felderítették az összes olyan gént, amely a béta-sejtek természetes fejlődése során működésbe lép (vagy éppen lekapcsolódik), majd mesterséges eszközökkel igyekeztek reprodukálni ugyanezt az aktivitási mintázatot. Több száz különböző kémiai anyag és növekedési faktor kombinációját próbálták ki, míg végül megtalálták azt a beavatkozási sort, amelynek eredményeként az őssejtekből béta-sejtek váltak.
Az ígéretes eredmény ellenére azt még korai lenne kijelenteni, hogy megvan a gyógymód a cukorbetegség főként gyermekeket és fiatalokat érintő változatára. Ahogy Melton is elmondta, a következő feladat annak megoldása lenne, hogy a beültetett béta-sejteket valahogy elrejtsék az immunrendszer elől, hiszen semmit sem ér a gyógymód, ha szervezet az új inzulintermelő sejteket is elpusztítja.
