Marokkóban üzembe helyezték a világ leendő legnagyobb naperőművének első blokkját. Mire elkészül, a teljes napfarm egy több mint 24 km2-es területet fog lefedni, és a remények szerint a idővel annyi energiát termel, hogy a lakosság ellátásán túl abból exportra is jut majd. A gigantikus létesítmény első, 160 megawattos szekcióját hétfőn indították be VI. Mohammed király jelenlétében.

A napfarm, amely Ouarzazate közelében, Marokkó középső területén épül, napkollektorok révén aknázza ki központi csillagunk energiáját. A rendszerben parabolaívű, a Nap járását követő tükrök irányítják a sugarakat a gyújtóvonalukban elhelyezett csőre. Ez utóbbiban olaj kering, amelynek hője vízgőzt fejlesztve turbinákat hajt meg, ezek pedig elektromos energiát termelnek. Az olaj maradék hőjét sóolvadékban tárolják, amelyet aztán szintén gőzfejlesztésre használnak fel, így a rendszer napnyugta után még három órán keresztül képes energiát továbbítani az elektromos hálózatnak.

Galéria megnyitása

A Noor 1 nevű első blokk 500 ezer darab, egyenként 12 méter magas tükörből áll, és 650 ezer helyi lakosnak szolgáltat energiát. Ha minden a tervek szerint alakul, és 2018-ra elkészül a másik három blokk is, a teljes erőmű 560 megawattot fog termelni, és napi 20 órán keresztül szolgáltat elektromos energiát a marokkói áramhálózatnak. Az ország célja, hogy 2030-ra saját energiaigényének 42 százalékát megújuló forrásokból biztosítsa, ami hatalmas ugrást jelent majd ahhoz képest, hogy jelenleg 97 százalékban importra támaszkodnak az energiatermelésben.

Marokkóban a napsütéses órák száma évente 3000 körül alakul, így kiaknázható napenergiában nincs hiány. A projekt ennek ellenére eredetileg nem a marokkói lakosság ellátására kezdett megvalósulni, hanem az volt az elképzelés, hogy a megtermelt elektromos energiát a Gibraltári-szoroson keresztül kábeleken Európába juttatják. Időközben azonban több európai támogató is visszalépett, és végül az Afrikai Fejlesztési Bank és a marokkói kormány sietett a kezdeményezés segítségére, így a célok is megváltoztak.

Galéria megnyitása
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

50 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
bszoke88
bszoke88
2016. febr. 11. 15:29
#14

"pl. az ideális, sivatagi régiókból eljuttatni pl. hozzánk az áramot teljesen megvalósíthatatlan a jelenlegi technológiai szinten."

szupravezetők. (nem lehetetlen, csak drága.)

"Tehát amíg nem tökéletesítjük az energiaátvitelt (pl. jobb félvezetőkkel), addig az erőműveket nem oda kell építeni, ahol "nem okoz gondot a kinyerése", hanem a felhasználási helyhez minél közelebb."

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9lvezet%C5%91

a legjobb lenne a már linkelt SMR, minden nagyobb városnak vagy megyének

AMD-s
AMD-s
2016. febr. 11. 8:39
#13

Lehet álmodozni gyerekek de a zöld energia a legdrágább a világon és ha nem szponzorálja valaki eladhatatlan + egy ipar működését nem lehet ilyen erőforrásokra helyezni mert mi van ha nem fúj a szellő vagy nem süt a nap, amúgy a Paks2 az egyik legmodernebb harmadik generációs reaktorokkal lesz felszerelve úgyhogy no para.

FaL
FaL
2016. febr. 11. 13:30

Ez mind szép és jó, csak azt nem veszed figyelembe, hogy az energiatermelésnél a távolság jelentős probléma, mivel a megtermelt áramot nagy távolságokra eljuttatni nem kifejezetten olcsó dolog. Ha ennyire egyszerű lenne, már egész Afrika egy nagy napelem lenne és az egész világnak ő árulná az áramot. De nem az. Korántsem.

Ugyanez vonatkozik az offshore szélerőművekre is. Igazad van, tényleg ott sokkal többet fúj a szél és erősebben is, de ezeket kiépíteni a szárazföldi költségeinek többszöröse, ergo a nyert áram is többször drágább.

Egy országon belül ezek még elfogadható költségek és veszteségek, de pl. az ideális, sivatagi régiókból eljuttatni pl. hozzánk az áramot teljesen megvalósíthatatlan a jelenlegi technológiai szinten.

Tehát amíg nem tökéletesítjük az energiaátvitelt (pl. jobb félvezetőkkel), addig az erőműveket nem oda kell építeni, ahol "nem okoz gondot a kinyerése", hanem a felhasználási helyhez minél közelebb.

A Napba lőni cuccokat meg azért annyira nem nehéz, sőt a jelenlegi technológiákkal simán megvalósítható. Ami az akadály az inkább a költség (ugye tudjuk, 1 kg teher LEO-ba juttatása kb. $10.000 alaphangon), illetve ennél is fontosabban a biztonság kérdése. Egyik űrügynökségnek sincs 100%-os sikermutatója és ki szeretné megkockáztatni, hogy pl. kilövünk 50t sugárzó anyagot és felfelé úton felrobban és szétszóródik az atmoszférában...senki.

TheEngineer
TheEngineer
2016. febr. 10. 14:22
#12

Na... vegigolvastam mit irtak elottem leven, mikor belekezdtem a rizsaba a 26. kommentnel tartottunk.

A lenyeget kb. ChoSimba es sola leirtak a mondandombol, szoval kb. mind3man ugyan akkor ejtettuk le a gyogyszeres fiolainkat. ;)

A lenyeg, hogy velemenyem szerint azert az ilyen tipusu megoldasok a legkovetendobbek, mert

1.: ezek jarnak legkisebb "labnyommal". Nem tartom jonak a zold energiak eszetlen koveteset (szerintem a geothermalis, vagy az eszetlen szelenergia "megcsapolas" legalabb akkora veszelyt rejt golbalisan, mint barmelyik fisszios reaktor, ha nem nagoybbat.) de tobb jol elhelyezett napfarm igen is NAGYON nagy reszet fedezhetne a globalis energiaigenynek. Az infrastruktura lenyegeben adott.

Teny hogy nagy tavra a nagyfesz DC jobb (lsd. Szahara -> Del-Afrika) de ez nem gond.

2.: ezek nem manifesztalnak olyan gondokat, amikre a mi eletunk folyaman mar nem nyujthatunk megoldast. A legnagyobb gond az lehet egy ilyen rendszerrel, hogy valami felrobban, ami egyertelmuen kiskorzeti, helyi impact.

Az egyetlen gond az hogy az emberek nem latnuk az orruknal tovabb es sajnos nem csak idoben. Nem lesz ilyen energiaszolgaltatas SOHa, mert a donteshozok, szempontjabol a pillanatnyi profitmaximalizalas a 0. prioritas.

Ennyi.

Es a nuklearis szemet tarolasa is be lesz epitve a villany araba. Ez is csupan ido kerdese, az pedig eleg vicces lesz, mikor 3x annyit kernek majd erte, es ugy nyomjak le a torkodon, hogy "hat valahogy tarolnunk kell".

Leultem.

BiroAndras
BiroAndras
2016. febr. 10. 16:23

Az atomhulladék kezelés költsége már be van építve az árba. Még nálunk is. Épp most próbálja meg azt is lenyúlni kedvenc kormányunk.

Ami nincs beépítve, az a szén és az olaj által okozott szennyezés.

TheEngineer
TheEngineer
2016. febr. 10. 14:06
#11

Koszi a linkeket, mind BiroAndras, mind FaL. Volt bennuk uj info is, de a java adott volt eddig is. Minden esetre hasznos volt.

Na akkor elorol...

Itt nem techologiai kerdes - mint altalaban - amirol szovan, pusztan arrol, hogy gazdasagilag mi kifizetodo. Es ez a nagy gond szerintem.

Teljesen 1 nevezon vagyok BiroAndrassal a LFTR teekinteteben, mivel az en megitelesem szerint is tenyleg belathato (

Tokom...

Irtam vagy 1 oldalt... Motor meg megszopatott...

Most nincs idom ujrairni...

MAjd talan holnap...

Chiao!

sola
sola
2016. febr. 10. 12:45
#10

Néhányan úgy nyomatják itt az atomenergiát mintha valami világmegváltó cucc lenne. Néhány apróság vele kapcsolatban:

  • Korrekt üzemeltetés mellett elvileg alacsony kockázatú, de szemlátomást az emberiségnek nem megy annyira jól az üzemeltetés és a kockázatbecslés. pl.: A Fukushimai helyzet a mai napig megoldatlan, a reaktorok instabil állapotban vannak, a radioaktív szennyezés folyamatosan szivárog a tengerbe és a környező talajvizekbe. A Csernobil-t mindenki ismeri. A nagyvonalúan "maximum 1000"-nek megbecsült áldozatok száma valójában megbecsülhetetlen, mivel a radioaktív kitettség nyilván nem mindenkiben okoz azonnali halált, a 10 év múlva bekövetkezett masszív rákos megbetegedést pedig már nem számolják bele. A fentiek mellett engem pl.: nem nyugtat meg, hogy a Mohi atomerőmű szépen uralkodó szélirányban, ki tudja milyen üzemeltetés mellett termelgeti a szlovákoknak az áramot. Ha bármi gond lesz náluk, a radioaktív szennyezés jó részét Magyarország kapja majd.

  • "Az elhasznált üzemanyag kezelése megoldott". Ennél röhejesebb kijelentést nem hallottam már jó régóta. Az nem takarítás, ha a szemetet besöpröd a szőnyeg alá majd megpróbálsz úgy tenni, mintha ott sem lenne. Nem véletlen, hogy az amerikaiak nem engedélyezték a Yucca beüzemelését, ők ténylegesen elemezték a kockázatokat. Ha mondjuk 500 év múlva mégis lesz egy masszív földrengés a tektonikusan biztonságosnak gondolt tároló térségében és szépen szétreped a tárolórendszer a benne lévő sok ezer tonna sugárzó anyaggal, akkor ki fogja kifizetni az előző generációk által odahordott szennyezőanyagból következő károkat? Én azt mondom, hogy a gyermekeinkre, unokáinkra ne hagyjunk örökül ilyen veszélyes szemetet, mert ez felelőtlenség. Különösen akkor ha nem sokkal drágábban meg tudjuk termelni a szükséges áramot megújulóból is.

  • A nukleáris energia nem hogy nem olcsóbb, hanem piaci körülmények között építve és lebontva sokkal drágább mint a megújulók már a mai költségszinten is. Csak akkor olcsó, ha már az állam és az adófizetők pénzén egyszer felépült gigantikus költségen, a megsemmisítés/lebontás + a szennyező anyag élettartamig tartó tárolásának valós költségeit nem számolják bele az áramárba és nem váltanak ki hozzá piaci alapon felelősség biztosítást sem (azaz az államra hárítják az üzemeltetés során esetlegesen fellépő katasztrofális üzemzavarból adódó szennyezés kockázatát és megoldásának költségét). Ha bárkinek kétsége lenne az atomerőmű valós építési költsége és adódó áramára vonatkozásában, akkor javaslom olvasásra a jelenleg épülő Hinkley C-vel kapcsolatos elemzéseket. Röviden: Az általuk termelt áram árára masszív állami garanciavállalást kérnek és a termelési áruk jelentősen a mai nagykereskedelmi árak fölött van.

Egy másik nagyon zavaró dolog, hogy az atomenergia proponensek olyan szinten nem értenek a megújulókhoz, hogy a kommentjeik néha fizikai fájdalmat okoznak ("néhány sivatagba ledobott tükör" és társai). Ha tényleg értelmesen akar egy ilyen érvelni akkor beletanul tisztességesen a megújulókba és utána próbál ellenük érvelni (eddigre tipikusan el is megy a kedve tőle).

BiroAndras
BiroAndras
2016. febr. 12. 13:11

Mint már írtam a kitelepítés miatt haltak meg az emberek. A kitelepítés pedig nem igazán volt összhangban a tényleges veszéllyel. Ha mindenki otthon marad valószínűleg semmi bajuk nem lett volna.

http://www.world-nuclear.org/information-library/safety-and-security/safety-of-plants/fukushima-accident.aspx

A végén van a lényeg : "Inquiries and reports: radiation effects" címmel.

http://www.japantimes.co.jp/news/2015/09/12/national/science-health/nursing-home-evacuation-fukushima-accident-higher-radiation-risk-study/#.Vr3KxDBBWUk

https://en.wikipedia.org/wiki/Radiophobia

5hR3kY
5hR3kY
2016. febr. 10. 12:05
#9

Ha kombinálnák őket egy holderőművel, akkor lenne éjszaka is áramtermelés. :)

Smooth44
Smooth44
2016. febr. 10. 8:38
#8

[LINK]

[LINK]

Nekem a franciák kezdeményezése is nagyon tetszik - közutakba integrált napelem.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2016. febr. 9. 21:37
#7

Az USA-ban még hasonlót se csinálhatnak, mert beperelik őket a lakosok, hogy elszívja a fényt a növények elől. xD

Meridian74
Meridian74
2016. febr. 10. 7:13

Az USA-ban előbb volt naperőmű. lásd:

https://sg.hu/cikkek/103360/munkaba-allt-a-legnagyobb-naperomu

seahorsekft
seahorsekft
2016. febr. 9. 20:06
#6

Várom, mikor téved ide egy sötétzöld és kezdi el magyarázni, hogy minekünk is ilyen kellene!!!!!

Sivatagba egyszerű ilyet telepíteni, csak nehogy az Alföld is lassan csak erre legyen jó. Addig is ha beválik és nem fúrják meg az olajért a derék fémgyűjtők (mint nálunk a trafót), akkor lehetne oda telepíteni kapacitást nekünk is.

thestock
thestock
2016. febr. 9. 19:27
#5

Teljesen jó ez a megoldás.

Nem tudom hogy miért kell hülyének nézni a mérnököket.. biztos csak odaálltak egy higanyos hőmérővel,és becsléssel megmondták hogy "na ez ide kő",és már épült is... a kihasználatlan, lakhatatlan területeket megszórják napelemmel,és simán lehet energiát termelni. A németek is valószínűleg azért csinálnak szélerőműveket és "napelem mezőket' mert az olyan szar és veszteséges.

thestock
thestock
2016. febr. 11. 17:18

A külpolitikának mi köze az energetikához? Ez a szöveg egy kurucinfon vagy egy manipulatív FB hír alatt biztos jó...

Btw nálunk is rengeteg ember vitt kaját meg ruhát a menekülteknek.Hülyék mindenhol vannak :)

TheEngineer
TheEngineer
2016. febr. 9. 18:27
#4

@ FaL: No offense, de ez massív szűklátókörűség. ... és midnenki... Jó az atom, csak nem hosszú távon. A hulladék tárolása több emberöltőt felölelő globális kérdés, amit sokan masszívan kihagynak az egyenletből.

Az hogy egyszer egyszer elpukkan egy - őszintén mondom - a kisebbik gond, csak ugye az ember fia/lánya azt látja, érzi a saját bőrén...

Van még egy dolog ami nagyon nehézkessé teszi a fissziós erőművek alkalmazását. Ez pedig a lomhaságuk. Egy gázmotort beindítani és felfuttatni 100%-ra órák kérdése, ugyan ez az általatok propagált esetben napok (inkább 1 hét) kérdése.

Ma a tárolás kérdése egyszerű, ott vannak a só alapú termikus tárolók, a sűrített levegős tárolók, vagy éppen a szivattyús rendszerek. Nyilván ezekkel co-operálva egy atom erőmű kiváló dolog, csak az a fránya hasadóanyagot ne lenne olyan fránya dolog hulladékként kezelni.

Fúzió még évtizedek kérdése, ha egyáltalán lesz belőle valami.

Én komálom a megújuló irányt. És kár azt feltételezni, hogy az atomenergia előállítása nem nagy üzlet.

Amiről itt vita indult globálisan nagyobb lobbyhoz kötött, mint a benzin diesel villany kérdés.

PLUR

Ps.: Az összes centralizált (vagy annak szánt) megoldás közül én ezt tartom a legjobbnak a kezdeményezések közül. Na meg a folyamiakat, de ott is masszív "természetrombolással" kell számolni.

Végeredményben egy ilyen tükrös motyónak van a legkisebb impact-je a környezetre. (Hogy a szélfarmok, vagy a folyami kütyük ellen is felhozzak valamit. :D )

ChoSimba
ChoSimba
2016. febr. 10. 12:14

A katasztrófák mindig emberi okokra vezethetőek vissza.

Mert nem igaz, hogy senki nem gondolt arra, hogy egy napi szinten földrengéses helyen akár még cunami is lehet.

Eleve tenger mellé építeni és nem gondolni egy cunamira, kimeríti a súlyos gondatlanság fogalmát.

És nem, nem 2db súlyos esemény volt, hanem több mint 20.

Mondjuk Csernobilban konkrétan maguk alatt vágták a fát, nem csoda hogy az lett belőle, ami, ebből is látszik, hogy még ilyen magas szintre is kerülnek droidok.

És pont ezért nem kell ilyen jellegű létesítményeket építeni, mert mindig lesz egy droid, csak idő kérdése.

A nukleáris erőművet el kell felejteni, a Nap ingyen süt.

És mindig süt valahol.

És lehet azt mondani, hogy drága, de azért az extra pénzért valójában a jövőnket vesszük meg.

Ch00ler
Ch00ler
2016. febr. 9. 18:00
#3

Nem rossz cucc. Ha azt nezzuk, hogy Paks 2000 MW-os teljesitmenyt ad, akkor ez az 560 nem olyan rossz. Ha itt eltorik egy tukor, akkor az nem is akkora gaz :)

En az atomreaktorok mellett vagyok, de hosszu tavon jobb lenne valami mast kitalalni.

Az afrikaiak nekiallhatnanak ilyeneket gyartani. Hely van, napsutes van. Aztan lenne valami kis penzuk a tobbit is felhuzni, ontozni, stb.

FaL
FaL
2016. febr. 9. 17:04
#2

Mindeközben egy átlagos atomerőmű ennek a dupláját-tripláját termeli 24/7 ha kell, nem függ az időjárástól és tized ennyi területen fér el, de ja, jó üzlet a napenergia, csak kérdés kinek.

BiroAndras
BiroAndras
2016. febr. 10. 10:40

A sok víz jó, de nem létszükséglet. Léteznek léghűtéses reaktorok is. A gőzturbinákban a víz épp csak forráspont alá kell hogy hűljön, úgyhogy az 50 fokos szaharai levegő is használható, cask nem olyan hatékony, mint a 15 fokos víz.

jedi
jedi
2016. febr. 9. 17:00
#1

Követendő példa . :* Szegényebb, és gyérebben lakott afrikai ( egyenlítő tájéki) országok is követhetnék ezt a példát. Csak ők mondjuk eleve importra nyomhatnák, a túlnyomó részét az energiának.

Vissza az oldal tetejére