I. Bevezető és résztvevők
A MacBook Air tavaly januárban mindenkit meghökkentett vékonyságával és letisztultságával, bár a többség szkeptikus volt a felhasználást illetően, hiszen a vezetékes hálózati csatlakozó opcionális volt (ráadásul USB-s), illetve USB foglalatból is csak egyet kaptunk, ráadásul az optikai meghajtót is külön kellett megvásárolnunk, ha szükségünk volt rá. A sok negatív tulajdonság ellenére a termék sikeres lett és egy éven belül sorra-rendre jelentették be a gyártók, hogy ilyen-olyan, de vékony noteszgéppel fognak jelentkezni. A Dell komikus Adamo projektje után kíváncsiak voltunk, hogy az MSI az abszolút költséghatékony szférában mit képes kihozni legújabb sorozatából, az X-Slim-ből.
Mostani tesztünk rendhagyónak is mondható, hiszen rögtön három gépet is bemutatunk olvasóinknak. Közös tulajdonságuk, hogy kísértetiesen hasonlítanak egymásra, ugyanolyan vékonyak és 13”-os kijelzőt kaptak. Ami eltérő, az a hardver és az árcédula, így – bár külsőre gyakorlatilag semmi különbség nincs köztük – kíváncsiak voltunk, hogy melyik az a három notebook közül, amelyen az ajánlott plecsni landolni fog.
A gépekkel először a disztribútor nyári partnernapján találkoztunk, ahol a még nem végleges példányokat lehetett közelebbről szemügyre venni. Bár nem kérdeztük meg a jelenlévőket, de a többség arcán látni lehetett a csalódottságot, amit az anyaghasználat váltott ki. Vékonynak vékony volt a termék, de látszott rajta, hogy az árcédula baráti lesz. Pár hete kaptuk kézhez a bolti verziókat és anélkül, hogy lelőnénk a poént elmondhatjuk, hogy szerencsére sikerült némi „anyagot” vinni mindegyik noteszbe.
Három X-Slim notebookkal fogunk ma megismerkedni, a legolcsóbbtól haladunk a legdrágább felé. A későbbiek folyamán kiegészítjük majd a cikket a 15,6”-os X600-zal is, így érdemes visszanézni egy héten belül.
II. X320 - Specifikációk és hardver
Az X320 a maga 140 ezer forintos árával vélhetően a legérdekesebb darab, hiszen – ahogy látni fogjuk – a család többi tagja jelentősen drágább. Ami jó hír, hogy anyaghasználatban semmilyen eltérés nincs a három gép között, ami viszont jelen esetben rossz, hogy hardverben viszont annál inkább.
Ha figyelmesen végigvezetjük tekintetünket a táblázaton, gyorsan rájöhetünk, hogy tulajdonképpen egy netbookkal van dolgunk, amely a szokásosnál nagyobb házat kapott maga köré. A kategóriára jellemző korlátozások mind-mind megvannak, így az optikai meghajtóról és a HDMI portról le kell mondanunk (előbbiről a maradék két modell esetében is). Sajnos az Ion platformot hanyagolta a gyártó, így az utolsó szériás Intel belsővel kell megbarátkoznunk. Bár manapság kevesen használják a vezetékes hálózati kártyákat, számunkra akkor is érthetetlen, hogy az MSI-nél miért vonták meg a gigabites sávszélességet az X320-tól. További érthetetlen dolog a kizárólag SD kártyákat kezelő memóriakártya-olvasó (ez szintén jellemző mindhárom gépre) és a Windows Vista, mint előtelepített operációs rendszer. A 32 Wh-s akkumulátor szintén nem egy nagy valami, szerencsére az alacsony fogyasztású Z szériás Atom processzor megkíméli (gondoltuk mi) a leégéstől.
Mint minden gép esetében, itt is a zajszintre voltunk első körben kíváncsiak. Üresjáratban kellemesen halknak bizonyult az X320, de elmaradt a netbookok átlagszintjétől. Terhelésre is csak picit lett hangosabb, mindennapos használatban nem találtuk zavarónak. Ami érdekes a géppel kapcsolatban az a szellőzőnyílások kialakítása. Megszokhattuk már, hogy vagy oldalt vagy hátul találunk méretes lyukakat, de ezek a noteszek annyira vékonyak (illetve annyira agyondizájnolt a kialakításuk), hogy az alsó sarkokban kapott helyet egy-egy vékony rés, amelyeken keresztül a levegő távozik. Szerencsétlen egy hely ez, hiszen gépelésnél pont oda tesszük a kezünket, ahol a meleg levegő távozna a külvilágba. Szerencsére nincs olyan légáramlás, hogy megsüsse a mancsunkat, mindenesetre furcsa, hogy miért kellett lekerekíteni a gépek oldalát és ezzel száműzni onnan a szellőzőnyílásokat. Üresjáratban 49, terhelésnél 73 fokot mértünk, miközben a dióda 61 illetve 85 fokot mutatott. Bár a burkolat vékony és letagadhatatlanul műanyag, ennek ellenére a magas hőmérsékletekből soha nem éreztünk semmit, így ölben is bátran használható az X320.
Nagyjából itt véget is ért a géppel kapcsolatos pozitívumok listája, ugyanis ami a leginkább számít, az a mindennapos használat, ebben pedig csapnivaló a legolcsóbb X-Slim masina. Alapjában véve nem a gép hibája az, hogy gyenge a Windows Vista operációs rendszerhez, hanem a mérnököké. Nem véletlen, hogy a netbookok többségét Windows XP-vel és Linuxszal szállítják, hiszen ezek gépigénye lényegesen kisebb. Gyakorlatilag a Vista az, ami fityiszt mutat a használhatóságnak, hiszen bármit csinálunk, elkerülhetetlen az átlagnál jóval magasabb processzor használat, az ablakok animálása (tálcára lerakás, mozgatás) borzalmasan lassú, néha még az egérmutató is késik miatta. Olyan is előfordult, hogy a képernyőn csak az éppen aktív ablak rajzolódott ki és csak frissítés vagy egérhuzigálás után vált láthatóvá a maradék terület. Hiába a 2 GB memória (ami egyébként hivatalosan a 13”-os X-Slim széria maximuma), egyszerűen ezt a processzort és ezt a videokártyát nem Vista-ra tervezték.
A flash tartalmak tovább lassítják a masinát, HD felbontásról ne is álmodozzunk se itt, se filmek esetében. A szokásos Media Player Classic Homecinema-t vettük elő, hogy leteszteljük a népszerű mkv-ba csomagolt tartalmakat, de egyetlen egyet se vitt a 720p-sek közül, amiért a GMA500 legalább annyira okolható (a butácska feature listájával), mint maga az operációs rendszer. Kétségünk viszont ne legyen, ezen a téren a Windows XP se hozna megváltást.
A beépített 320 GB-os merevlemez a Western Digitaltól származik, a jó öreg Scorpio Blue viszont eléggé nyögvenyelősen muzsikált, hála a lassú rendszernek és a Silicon Image SATA vezérlőnek. Hangja természeten nem volt és melegnek se bizonyult, de a visszaesett sebességi grafikonok nem túl szívmelengetőek.
III. X320 - Ergonómia
Már említettük korábban, hogy az anyagminőség minimálisan, de változni látszott a demógépekhez képest. Sajnos olcsó és vékony maradt, így csodát ne várjunk tőle, ami a legjobban hiányzik majd, az a merevség, a tartás. Van viszont mágneses fedél, ami a pehelysúlyú gépeknél elkel, hiszen máshogy nem nagyon lehet megakadályozni a véletlen kinyílást (mechanika nem fér bele a műanyag részekbe).
A gép alja és teteje egyaránt unalmas abból a szempontból, hogy egy átlagos MSI fedlap és egy lebonthatatlan hátlap párosa alkotja. Cserélni semmit nem tudunk, a merevlemez kibányászásához szét kell kapnunk a fél gépet. Memóriát nem tudunk bővíteni, így ez a része teljesen mindegy a történetnek. A képen jól láthatók az említett sarkos szellőzőnyílások.
Féltünk a billentyűzettől és nem okkal. A vékony kialakítás egyik legnagyobb hátulütője a klaviatúra elégtelen alátámasztása, amelyet az etalonként számon tartott MacBook Air-nél is csak nagyon nehezen tudtak megoldani. Az MSI nem nagyon vacakolt a témával, kapunk egy picit süppedős gombsort, ahol a viszonylag nagy méret ellenére megint nincs rendben minden. Az Enter itt is téglalap alakú, a hosszú „í” pedig a szóköz mellett balra foglal helyet. Az egyetlen örömöt a jó helyre tett bal Ctrl jelenti.
A touchpad egész nagy, főleg akkor tűnik hatalmasnak, amikor kiderül, hogy nincs görgetősáv sehol. Ez lesz, akinek tetszik, lesz, akinek nem, mi nem problémáztunk rajta, a mindennapi életben sokkal hasznosabb a nagy felület. A bal és jobb egérgombok szélei elég lötyögősek voltak, de nem volt gond a használat során egyikkel se. Középen nem nyomható a szerkezet, de legalább viszonylag halkan üzemel.
A vékony kialakítás okozta port-sorvadás jól látható az X320-on is. A helyzet viszont nem olyan rossz, hiszen a legfontosabb, hogy három USB foglalatot is kapunk, ráadásul a vezetékes hálózatról se kell lemondani (még akkor se, ha csak 100 MBites). HDMI a GMA500 miatt nincs, be kell érnünk az analóg csatlakozóval.
A kijelzővel meg voltunk elégedve, hiszen enyhén hideg árnyalatú, de szép éles képet adott. A LED-es háttérvilágításnak viszont némileg ellent mondtak a furcsa bevilágítások, bár mint kiderült lényegében optikai csalódásról van szó, hiszen a gyenge látószögek tréfáltak meg minket. A panel minimális fényereje elfogadhatóan alacsony, a maximális viszont kevés lehet tűző napsütésben.
A webkamera 1.3 MPixeles és a Bison cégtől származik. Tekintettel arra, hogy mind a három gépben ugyanaz a típus van, így csak egyszer írnánk le a véleményünket róla. Alapjában véve külön szoftverrel használható csak, Sajátgépben nem látszik. Képminősége átlagos, a színek túl fakók, az optika zajosodásra hajlamos és picit lassú is. Ettől függetlenül a Skype és MSN fanok bőven használhatónak találják majd.
IV. X340 (Celeron ULV) - Specifikációk és hardver
Folytassuk a sort a gyengébbik X340-nel. Első ránézésre külső változásokat nem nagyon fedeztünk fel a továbbra is koromfekete noteszen, viszont a specifikációk alapján már előre sejtettük, hogy egy teljesen más géppel van dolgunk.
Ami legszembetűnőbb az a platform teljes cseréje. A netbookoknál előforduló Poulso chipset kukázásra került, a helyét pedig a nagy gépekben is megtalálható Intel GS45 vette át. Ez nagyon fontos, hiszen az integrált videokártyában emiatt hatalmas előrelépés történt, az Intel GMA X4500MHD jóval erősebb a GMA500-nál, és ami talán a legfontosabb, hogy a legtöbb video formátumot gyorsítani tudja. Szintén a VGA-hoz kapcsolódik, hogy van végre HDMI port, igaz ehhez – mint majd látni fogjuk – fel kellett áldozni egy USB-t. A vezetékes hálózati csatoló ezúttal Gigabites és a vezeték nélküli adapterből is megkapjuk a chipset mellé dukáló 802.11n-es Intel 5100AGN-t. Ezen felül gyakorlatilag ugyanazt kapjuk, mint az X320-nál, viszont ez a pár dolog jelentős mértékben befolyásolja a gép megítélését.
Keményen füleltünk, de zajszintben semmi különbséget nem véltünk felfedezni az X320 és az olcsóbbik X340 között, pedig papíron a Celeron ULV ötször annyit fogyaszt, mint a „Z” szériás Atom processzorok. A Celeron CPU-k különös ismertetőjele, hogy nincs bennük energiamenedzsment, ennek ellenére az üresjárati 46, és a terheléses 65 fok több mint kielégítő eredmények (főleg, ha megnézzük mit produkált az Atom). Tekintettel arra, hogy a borítás nem változott, a felmelegedett levegő itt is a két alsó saroknál távozik a gépből. Bár a GS45 chipset többet fogyaszt, mint a Poulsbo, ennek ellenére semmivel nem volt melegebb a gép alja, mint az X320-é.
Az Atommal való kínszenvedés után kifejezett felüdülés volt a Celeron ULV használata. Alacsonyabb órajel ide vagy oda, rögtön kijött a két architektúra közötti különbség, ráadásul, ami a legtöbbet dobta az egész rendszeren, az a videokártya. Az animációk úgy mozogtak, ahogy kell, ráadásul nem lehetett érezni, hogy szenvedne a gép és határain teljesítene. A Youtube és Gametrailers HD tartalmai ettől függetlenül még mindig nem voltak folyamatosak, sajnos ezen a téren a processzor magára marad (amíg nem jönnek a GPU által gyorsított flash playerek), így nem csoda, hogy 1,2 GHz-en szenved a nagyfelbontású, böngészőben futó videókkal. Ahol viszont jelentősen eltér a CULV és a Poulsbo platform, az a nagyfelbontású mozgófilmek különálló lejátszása, magyarul a filmnézés. Az X4500MHD DXVA-képes, ráadásul nagyon sok tömörítési szabványt ismer, így nem lepődtünk meg azon, hogy az összes tesztfilmünket képes volt gyorsítani (Level5-ös H.264-es mkv nem volt köztük). Arra viszont mi sem számítottunk, hogy jó pár 1080p-s múvi elment akadozás nélkül, viszonylag emészthető processzor-használat mellett. Ezen a téren tehát abszolút megnyerő az X340.
A merevlemez kapacitás maradt 320 GB, de a Western Digital népszerű meghajtóját a Fujitsu sebességbajnoka váltotta. Hangja gyakorlatilag alig volt, hőtermelésben pedig 5 fokot rávert a Scorpio Blue-ra, szép teljesítmény. Érdemes megjegyezni (és ez mindhárom gépben közös), hogy a vinyók ketté vannak bontva, de nem a szokásos agyabeteg módon. A rendszer meghajtók (amelyek mint tudjuk, visszaállíthatók) 44 GB-osak, a maradék hely pedig a D: meghajtót képezi. Ennek mi nagyon örültünk, hiszen így nem kell muszájból a C:-re pakolni, csak azt nem értjük, hogy miért nem ez az alap elgondolás.
V. X340 (Celeron ULV) - Ergonómia
Unalmas sorok következnek, ugyanis az X340 90%-ban megegyezik a két oldallal ezelőtt tanulmányozott X320-szal. A fedő- és hátlapok például teljesen.
A billentyűzet szintén azonos, sajnos semmi különbséget nem véltünk felfedezni, ugyanaz a süppedős, furcsa kiosztású klaviatúra látványa fogad minket.
A touchpad – a változatosság kedvéért – szintén megegyezik az X320-éval, felülete nagy, görgetősáv nincs, az egeret helyettesítő gombok pedig jószerint csak a szélükön nyomhatók, de viszonylag halkan.
Az egyetlen pont, ahol a két fekete notesz között külsőre is látható némi eltérés az a bal oldal. Itt helyezkedik el a portok fele, jól láthatóan az egy szem USB-t egy HDMI váltotta fel, ami – nem mellesleg – hang és videó jel egyidejű továbbítására is képes (dacára az integrált Intel grafikának). A jobb oldal maradt ugyanaz, mint volt, így a két USB-n kívül a csupán SD-t kezelő memóriakártya-olvasót találjuk itt.
A kijelzőre első ránézésre szintén azt mondanánk, hogy pontosan ugyanaz a panel, ami az X320-ban volt, de ha elég ideig szemléljük, akkor kétségeink merülhetnek fel. Az első intő jel a panel sárgásabb képe, de ez még lehet az eltérő videokártyák miatt is, viszont a tágabb fényerőtartomány már nem. A minimális érték nem változott, viszont a maximális egy picit jobb lett. Összességében viszont nagyon minimális az X320-ban és az X340-ben található panel közötti különbség, nincs olyan helyzet, ahol az egyik látványosan jobban teljesítene a másiknál.
A webkamera – mint már említettük – mindegyik gépben ugyanaz, az 1,3 MPixeles Bison optika az átlagos kommunikációhoz bőven elegendő.
VI. X340 (Core 2 Solo) - Specifikációk és hardver
Utolsó versenyzőnk szintén az X340-es családot erősíti, viszont különös ismertetőjelei vannak. Az első és talán legszembetűnőbb, hogy az eddigiekkel ellentétben hófehér színben pompázik, a másik pedig, hogy az Intel CULV platformjának legerősebb egymagos processzorát kapta, amitől mi személy szerint komoly előrelépéseket vártunk.
A specifikációs táblázatot átfutva három helyet láthatunk változást. Az első a már említett processzor a maga 5.5W-os fogyasztási értékével (a Celeron ULV-jé 10W, az Atom Z530-é 2W). A második a meghízott merevlemez, a harmadik pedig a jelentősen megnőtt árcédula. Ez utóbbi pedig komoly követelményeket támasztott bennünk az erősebbik X340-nel kapcsolatban, hiszen ebben az árkategóriában már nagyon sok kihívója akad a karcsú masinának, igaz ilyen pehelykönnyű gépet nem találunk a listán.
Zajszintben, ha nem is számítottunk változásra, azt mindenképpen elvártuk, hogy a hangerő ne nőjön a Celeronos változathoz képest, hiszen a Core 2 Solo SU3500-ban már van energiamenedzsment, így üresjáratban képes az órajelét és a feszültségét is visszavenni. Ez a remek tulajdonság 4 fokos lehűlést hozott a nem túl energiatakarékos Celeron ULV 723-mal szemben, ami nem sok, de a háromszor akkora cache memória miatt a 42 fokot abszolút nem tartjuk rossz eredménynek. Terhelésre is a Core 2-nél volt az előny (ami érthető az eltérő TDP-k miatt), a különbség itt is 4 fok volt (65 vs 61).
Kíváncsiak voltunk, hogy a platform szinten teljesen megegyező gépek közül az erősebbik mit tud felmutatni 40 ezer forinttal olcsóbb társával szemben. A sok formátumot gyorsító videokártya (Intel X4500MHD) adott, így a különálló HD videók kezelése hasonlóképpen történt. A rendszer sebességén csak minimálisan lehetett érezni a 200 MHz-cel magasabb órajelet és a 3 MB másodszintű gyorsítótárat. A Youtube HD-nak és Gametrailers HD-nak viszont pont elég volt ez az apróbb változás ahhoz, hogy magas CPU használat mellett, de elfussanak, igaz néha még az SU3500-zal is meg-megtorpantak.
Az olcsóbbik modellben már kivívta elismerésünket a Fujitsu 320 GB-os merevlemeze, így az 500 GB-ossal kapcsolatban magasak voltak az elvárásaink, de szerencsére nem okozott nekünk csalódást. Zajszintje megegyezett a kisebb változattal, hőtermelésben pedig még rá is vert pár fokot. Amit furcsálltunk, az a magas CPU használat. Ez már az olcsóbbik X340-nél is jelen volt, valószínűleg az Intel GS45 chipset AHCI módja nem bánik valami jól a processzor-idővel, hiszen az Atomos Poulsbo-nál ilyen probléma nem volt.
VII. X340 (Core 2 Solo) - Ergonómia
A két X340 teljesen megegyezik, így nem szaporítanánk tovább a szót, beszéljenek magukért a képek.
A kijelző tekintetében szintén nem vagyunk biztosak abban, hogy a két modell azonos panelt kapott, hiszen a fehér X340-ben némileg hűvösebb színárnyalat lakozik, fényerő-tartományban és látószögben viszont semmi eltérés nem mutatkozott. A webkamera ezúttal is az 1,3 MPixeles Bison.
VIII. Teljesítmény- és akkumulátortesztek
Természetesen nem mehettünk el szó nélkül a gépek teljesítményének összehasonlítása mellett. Bár a szubjektív értékelésből olvasóink már leszűrhették a tapasztalatainkat, az alábbi grafikon a szintetikus mérésekkel igyekszik állításainkat alátámasztani.
Amint látható az Atom a lebegőpontos feladatokban a Hyper-Threading ellenére is kudarcra van ítélve, ez az Everest és a Cinebench tesztekben is egyaránt kibukik. A PCMark se bánik kesztyűs kézzel szegénnyel, de sajnos ez a realitás, akár tetszik, akár nem. A videokártyák közötti különbségek szintén árulkodóak, igaz itt a feature listát nem lehet tesztelni, de a chipben szunnyadó erők összevetésére remekül alkalmas. Ezek alapján már érthető, hogy miért volt olyan borzasztó lassú a Windows Vista az X320-on és miért volt teljesen normális az X340-eken. A Celeron és az egymagos Core 2 között a legtöbb helyen csak az órajelbeli különbség döntött, kevés alkalommal volt jelentősége a háromszor akkora L2 cache-nek (SU3500).
A végén pedig következzenek az akkumulátoros üzemidők. Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy az Atommal szerelt Poulsbo chipset mekkora előnyre tud szert tenni az ULV processzorokkal párosított Cantiga-val (GS45) szemben. Külön csemegének ígérkezett a Celeron ULV és a Core 2 Solo CPU-k összehasonlítása az azonos hardver tudatában.
Ahogy illik, a legtovább az Atomos X320 húzta, közel 5 órás eredménnyel. Ami viszont érthetetlen, az a Celeronos X340 remek szereplése (a Core 2 Solo-ssal szemben). 20 perccel tovább bírta rendes energiamenedzsment nélkül, mint az EIST-vel felvértezett SU3500. Úgy látszik ennyit ér az Intel TDP táblázata, a valóságban a Celeron fogyaszt kevesebbet (üresjáratban!). Terhelésre szintén az Atom volt a nyerő, laza egy órát vert mindkét gépre, a Core 2 Solo pedig végre szert tudott tenni némi előnyre, igaz 10 perc differenciáért senki nem fog 40 ezer forintos felárat fizetni.
IX. Értékelés
Összességében csalódtunk az MSI X-Slim szériájában, hiszen bármennyire vékonyak ezek a gépek, érződik rajtuk, hogy olcsónak szánták őket (még ha nem is lettek kifejezetten azok). Az ergonómiailag nem éppen komfortos billentyűzetet a viszonylag jó touchpad sem tudja feledtetni, a 32 Wh-s akkumulátorok pedig harmat gyengék. Az Atomos X320-ra teljesen felesleges volt Windows Vista-t telepíteni, gyakorlatilag használhatatlan vele a gép. Mi maradtunk volna a Windows XP Home-nál (és ezzel sokkal közelebb lehetett volna a masina a 130 ezres árhoz, mint a 140-eshez) és a mellékelt driver CD-n biztosítottuk volna a Windows Vista-s vagy Windows 7-es drivereket, ha valaki kísérletezni akar. A Celeronos X340 tűnt a legkiegyensúlyozottabbnak, ami az ár/teljesítmény mutatót illeti. Nem volt érezhetően lassabb a Core 2 Solo-nál, miközben HD filmnézésre ugyanúgy alkalmas.
Nagy kár, hogy a gépek maximális befogadó képessége 2 GB (memóriát illetően), ezzel gyakorlatilag elvesztették a versenyt az egyéb CULV platformos gépekkel (Lenovo U350, Acer Aspire 3810T). Szintén problémás a merevlemez cseréje, hiszen ehhez teljesen le kell bontanunk a hátlapot, míg a konkurens termékeknél a szokásos megoldásokkal találkozhatunk. Amiben verhetetlen az összes X-Slim gép, az az 1,3 kg-os tömeg és a vastagság (vagy éppen vékonyság). Nagy kérdés viszont, hogy megéri-e mindent feláldozni annak érdekében, hogy ezzel kenjük otthon a pirítóst? Véleményünk szerint nem. A Celeronos X340 ha némi árcsökkentésen megy keresztül, akkor lesz olyan felhasználó, akit boldoggá tehet, de egyelőre érdemes más márkák portfólióit böngészni, ha hosszú üzemidőre képes, nem túl vastag, de használható gépet szeretnénk ebben az árkategóriában. Amint lehetőségünk nyílik rá a cikket frissítjuk az X600-zal is, hogy lássuk mire képes a család legnagyobb tagja.
Az MSI X-Slim notebookokat az Expert Computer Kft-től kaptuk tesztelésre, köszönjük!
Hivatalos oldal: MSI
Vásárlás: X320, X340 Celeronnal, X340 Core 2 Solo-val
X. Specifikációk és teszteredmények
Specifikációk:
MSI X320:
Processzor    Intel Atom Z530 (1.6 GHz, 533 MHz FSB, 512 kB L2 cache)
Memória    2 GB DDR2-533 CL3-3-3-8
Chipset    Intel US15W (Poulsbo)
Videokártya    Intel GMA 500
Hangkártya    Realtek ALC888/1200 HD Audio
Kijelző    13" (1366x768, LED, fényes)
Merevlemez    Western Digital Scorpio Blue 320 GB 5400 rpm 8 MB cache SATA2
Optikai meghajtó    nincs
Hálózati kártya (LAN)    Realtek Fast Ethernet
Hálózati kártya (WLAN)    802.11n 1T1R Mini Card
eSATA    nincs
HDMI    nincs
Mobil internet    nincs (opcionális)
Modem        nincs
TV tuner    nincs
Távirányító    nincs
Webkamera    van
FireWire    nincs
Bluetooth    van
Infravörös port    nincs
Kártyaolvasó    van (csak SD)
Ujjlenyomat olvasó    nincs
Akkumulátor    4 cellás 32 Wh
Operációs rendszer    Windows Vista Home Premium SP1
Tömeg    1,3 kg
Ár (a cikk megjelenésekor)    140 ezer Ft
 
MSI X-340 (Celeron ULV):
Processzor    Intel Celeron ULV 723 (1.2 GHz, 800 MHz FSB, 1 MB L2 cache)
Memória    2 GB DDR2-800 CL5-5-5-18
Chipset    Intel GS45
Videokártya    Intel GMA X4500MHD
Hangkártya    Realtek ALC888/1200 HD Audio
Kijelző    13" (1366x768, LED, fényes)
Merevlemez    Fujitsu MJA2320BH G2 320 GB 5400 rpm 8 MB cache SATA2
Optikai meghajtó    nincs
Hálózati kártya (LAN)    Realtek PCIe Gigabit Ethernet
Hálózati kártya (WLAN)    Intel WiFi Link 5100 AGN 802.11n
eSATA    nincs
HDMI    van
Mobil internet    nincs (opcionális)
Modem    nincs
TV tuner    nincs
Távirányító    nincs
Webkamera    van
FireWire    nincs
Bluetooth    van
Infravörös port    nincs
Kártyaolvasó    van (csak SD)
Ujjlenyomat olvasó    nincs
Akkumulátor    4 cellás 32 Wh
Operációs rendszer    Windows Vista Home Premium SP1
Tömeg    1,3 kg
Ár (a cikk megjelenésekor)    161 ezer Ft
 
MSI X-340 (Core 2 Solo):
Processzor    Intel Core 2 Solo SU3500 (1.4 GHz, 800 MHz FSB, 3 MB L2 cache)
Memória    2 GB DDR2-800 CL6-6-6-18
Chipset    Intel GS45
Videokártya    Intel GMA X4500MHD
Hangkártya    Realtek ALC888/1200 HD Audio
Kijelző    13" (1366x768, LED, fényes)
Merevlemez    Fujitsu MJA2500BH G2 500 GB 5400 rpm 8 MB cache SATA2
Optikai meghajtó    nincs
Hálózati kártya (LAN)    Realtek PCIe Gigabit Ethernet
Hálózati kártya (WLAN)    Intel WiFi Link 5100 AGN 802.11n
eSATA    nincs
HDMI    van
Mobil internet    nincs (opcionális)
Modem    nincs
TV tuner    nincs
Távirányító    nincs
Webkamera    van
FireWire    nincs
Bluetooth    van
Infravörös port    nincs
Kártyaolvasó    van (csak SD)
Ujjlenyomat olvasó    nincs
Akkumulátor    4 cellás 32 Wh
Operációs rendszer    Windows Vista Home Premium SP1
Tömeg    1,3 kg
Ár (a cikk megjelenésekor)    200 ezer Ft
Teszteredmények:
PCMark05 (CPU):
Atom Z530 1.6 GHz: 999
Celeron ULV 723 1.2 GHz: 2066
Core 2 Solo SU3500 1.4 GHz: 2436
PCMark05 (VGA):
Atom Z530 1.6 GHz: 310
Celeron ULV 723 1.2 GHz: 1005
Core 2 Solo SU3500 1.4 GHz: 1114
Cinebench:
Atom Z530 1.6 GHz: 771
Celeron ULV 723 1.2 GHz: 1098
Core 2 Solo SU3500 1.4 GHz: 1501
CPU Queen:
Atom Z530 1.6 GHz: 3760
Celeron ULV 723 1.2 GHz: 2519
Core 2 Solo SU3500 1.4 GHz: 2953
CPU Photoworxx:
Atom Z530 1.6 GHz: 2254
Celeron ULV 723 1.2 GHz: 3177
Core 2 Solo SU3500 1.4 GHz: 3534
CPU Zlib:
Atom Z530 1.6 GHz: 8310
Celeron ULV 723 1.2 GHz: 7650
Core 2 Solo SU3500 1.4 GHz: 9040
CPU AES:
Atom Z530 1.6 GHz: 1826
Celeron ULV 723 1.2 GHz: 2210
Core 2 Solo SU3500 1.4 GHz: 2593
FPU Julia:
Atom Z530 1.6 GHz: 775
Celeron ULV 723 1.2 GHz: 1053
Core 2 Solo SU3500 1.4 GHz: 1287
FPU Mandel:
Atom Z530 1.6 GHz: 143
Celeron ULV 723 1.2 GHz: 563
Core 2 Solo SU3500 1.4 GHz: 669
FPU SinJulia:
Atom Z530 1.6 GHz: 283
Celeron ULV 723 1.2 GHz: 290
Core 2 Solo SU3500 1.4 GHz: 344