I. Bevezető és specifikáció
Sorozatunk utolsó előtti részéhez érkeztünk, melyben az MSI legújabb Classic szériás noteszgépét tesszük nagyító alá. A CX600X az elmúlt hetekben került piacra, specifikációja alapján biztosak vagyunk benne, hogy már sokan kinézték maguknak.
Processzor: Intel Core 2 Duo T4200 2,00 GHz 1 MB cache 800 MHz FSB
Memória: 4 GB Transcend DDR2-800 CL6-6-6-18
Chipset: SiS 671/671DX/671FX/672
Videokártya: ATI Radeon Mobility HD4330 512 MB
Hangkártya: Realtek ALC662 HD Audio
Kijelző: 16” (1366x768, Glare-Type, Samsung160AT01-A04)
Merevlemez: Western Digital WD3200BEVT-22ZCT0 (320 GB, 5400 RPM, SATA-II)
Optikai meghajtó: HL-DT-ST GT10N DVD-RW
Hálózati kártya (LAN): SiS 191 Fast Ethernet Controller
Hálózati kártya (WLAN): 802.11n 1T1R Mini Card Wireless Adapter
e-SATA: nincs
HDMI: van
Mobil internet: nincs
Modem: nincs
TV tuner: nincs
Távirányító: nincs
Webkamera: van
FireWire: nincs
Bluetooth: van
Infravörös port: nincs
Kártyaolvasó: van
Ujjlenyomat olvasó: nincs
Akkumulátor: 6 cellás 49 Wh
Operációs rendszer: nincs
Tömeg: 2,48 kg
Ár (a cikk megjelenésekor): 145 ezer forint
Több ponton is eltér az eddig megszokottaktól a CX600. Először is egy szinte ismeretlen SiS chipsetre épül, amelyhez nem túl ismert hálózati csatolók tartoznak. Ezzel szemben tartalmaz egy dedikált grafikus kártyát és Bluetooth-tól sem mentes. Az egész gép megáll a szokásos 140-145 ezer forintból, amelyhez operációs rendszert viszont ezúttal nem kapunk.
A csomag teljesen átlagos, a noteszgépen kívül csak a legszükségesebb dolgokat találjuk meg benne. A DVD-n mellékelt drivereket viszont nem telepítettük fel, ugyanis nagyon csúnya hangot adott ki a lemez az olvasóba helyezve, így inkább az internetes beszerzésnél maradtunk.
II. Hardver- és teljesítménytesztek
Zajtesztünkben nem parádézott az MSI klasszikusa, ez már az első percben nyílván valóvá vált. Üresjáratban is rendesen pörög a ventilátor, ráadásul folyamatos terhelés se kell hozzá, hogy egy fokkal feljebb kapcsoljon. A gép belseje az átlagos zajszint ellenére nem volt igazán hűvös, a chipset és a dedikált videokártya rendesen adtak a processzornak is, amely 47-48 fok alá sosem tudott lehűlni a 25 fokos teszthelyiségben. Ha nem bántottuk, akkor a VGA 56-57 fokos volt, ha a processzort megizzasztottuk, akkor a kis távolság miatt a grafikus mag közel 70 fokra szökött (miközben a CPU 65-nél megállt). Melegedés szempontjából a touchpadtől balra a legrosszabb a helyzet, itt kapott helyet a merevlemez. Égetőnek ugyan nem neveznénk, de elég meleg ott a felület.
A Vista beépített tesztje már sok mindenről árulkodott. Először is látható, hogy a Radeon HD4330 érezhetően gyorsabb, mint az integrált Intel X4500-ak, viszont az is szembetűnő volt, hogy a memóriasávszélesség fél ponttal csökkent, ami chipsetbeli változásokra utal.
Rövid idő alatt meg is találtuk az elveszett fél pontot, ami két dologban keresenő. Az egyik, hogy a memóriák mindössze 667 MHz-en zakatolnak CL5-5-5-18-as időzítés mellett. A másik a kétcsatornás üzemmód hiánya, tehát a szokásos 128 bit helyett 64 bit színszélességgel dolgoznak a modulok. A lap alján lévő szintetikus tesztekben jól látható lesz ennek a két dolognak a negatív hatása.
A videokártya kivételesen egy dedikált Radeon HD4330, amely 80 shader egységével és 450 MHz-es órajelével gyakorlatilag kétszer gyorsabb, mint egy integrált HD3200. Az 1 GHz-es DDR2 memóriát nagyon visszafogja a mindössze 64 bites sínszélesség, így játékokra csak korlátozottan alkalmas. Az 55 nm-en gyártott GPU üresjáratban 220 MHz-re veszi vissza magát, a memória órajele nem változik. Az UVD-nek köszönhetően a VGA gyakorlatilag minden ma divatos video formátumot képes gyorsítani, bár némelyikhez ajánlott speciális program is (pl. Media Player Classic Homecinema). A kártya sebességét a Need For Speed: Most Wanted demójával is lemértük a szokásos Last Remnant Benchmarkon kívül és meglepődve tapasztaltuk, hogy 1024x768-ban majdnem teljes részletességen is tudta tartani a 25-30 fps-t.
Már utaltunk rá az előbb, hogy a merevlemez feletti burkolat képes az átlagosnál jobban is felmelegedni, ez nyílván valóan magának a HDD-nek köszönhető. A 46 fokos hőmérséklet szokatlan volt az egyébként remek Western Digital Scorpio Blue-tól, hiszen az MSI-nél is erre a sorozatra esett (nagyon helyesen) a választás. A SiS chipset nem nagyon domborított, ami a sebességet illeti. Processzorterhelése nem volt rossz, de az olvasási értékek elég hullámzó teljesítményt mutattak.
MSI Megabook CX600 teszteredmények:
PCMark05 (CPU): 4968
PCMark05 (Graphics): 3634
PCMark05 (HDD): 3666
Cinebench10: 3692 (3 perc 59 másodperc)
Memória olvasás: 3301 MB/s
Memória írás: 3346 MB/s
Memória másolás: 2727 MB/s
Memória késleltetés: 128,3 ns
CPU Queen: 8461
CPU PhotoWorxx: 3724
CPU Zlib: 25478 kB/s
CPU AES: 7376
FPU Julia: 2165
FPU Mandel: 1812
FPU SinJulia: 988
The Last Remnant 640x480: 38,9 fps
III. Ergonómia
Külsejét tekintve a CX600 nem vonultat fel markáns újításokat, amolyan tipikus újkeletű MSI kinézete van, csillogó fekete fedéllel (mivel a Classic sorozat tagja, így egetrengető változásokra nem is számítottunk). A gép kinyitását ezúttal nem segíti mechanika, viszont a webkamera környékén találunk egy mágnest, ami segít elkerülni a notesz véletlen szétnyílását.
Alul megint matricával találjuk szembe magunkat, pedig mindent ki lehetne cserélni otthon is.
A billentyűzet a szokásos MSI klaviatúra volt legnagyobb sajnálatunkra, viszont ezúttal kemény alátámasztást kapott, így gépelni sokkal kényelmesebb volt rajta, mint az elődökön. Multimédiás gombokat nem kapunk, egyedül a webkamerát és a vezeték nélküli hálózatot szabályozhatjuk, illetve a felhasználástól függő energiamenedzsment profilok között váltogathatunk.
A touchpad picit érzéketlenebb a szokásosnál, de ez nem gond, hiszen könnyedén finomhangolhatjuk a vezérlőpultban a mutató mozgását. Scrollsávból csak függőlegeset kapunk, igaz nincs feltüntetve a fekete felületen, ami egyébként átlagos méretű. Anyaghasználata jó, bármilyen kéznek kellemes. A két egérgombot inkább a felső részen kell nyomni és ott is az átlagnál picit erősebben. Nagy zajt nem csapnak, főleg, ha a gombok közepén nyomjuk őket, nem a belső széleken.
A szerény számú csatlakozó három oldalra lett szétszórva. Jobbra és balra mindössze egyetlen USB-t, a kártyaolvasót, a vezetékes hálózati csatlakozót és a hang ki- és bemeneteket találjuk. Becsapós lehet a kártyaolvasó melletti fekete takarólemez, de a nálunk járt CX600 nem rendelkezett ExpressCard bővítőhellyel. Hasonló helyzet állt elő a hátlapot böngészve is, ahol mobil internetre utaló nyomokat találtunk, de a SIM kártya helyet hiába használnánk fel, modemet nem találunk a gépben hozzá. A HDMI csatlakozón természetesen képet és hangot is tudunk továbbítani. A hangszórók elöl kaptak helyet, ami elég szerencsétlen, hiszen hangzásuk merőben megváltozik, ha elkezdünk gépelni vagy csak a kezünket a klaviatúrára tesszük. Sajnos a változás negatív hatással van a hangminőségre, véleményünk szerint szerencsésebb lett volna a billentyűzet feletti részen elhelyezni az amúgy sem túl nagy hangkeltőket.
A kijelző nem kapott LED-es háttérvilágítást, ettől függetlenül egész homogénnek bizonyult a feketéje. A látószögek sajnos elég gyengék, így filmnézésnél magunkon kívül túl sok főre már ne gondoljunk. A panel szép, éles képet biztosít, alapjáraton picit pirosas-sárgás árnyalattal, de a Catalyst Control Centerben ezt korrigálhatjuk. A vékony káva nagyon kellemes a szemnek, kicsit elegánsabbá teszi a készüléket, úgy látszik az MSI-nál a Classic széria az ezentúl magán fogja hordozni ezt a jelet.
A webkamera legnagyobb szívfájdalmunkra külön nem használható, hiszen a Sajátgépben nem jelenik meg és szoftvert sem kapunk a kezeléséhez. Egyedül tehát azonnali üzenetküldő programokban tudjuk használt venni (Skype, MSN, stb.). Hangminősége jó volt, az optika mozgáskövetése átlagos, színvilága kielégítő. A célnak abszolút megfelel.
IV. Üzemidő és értékelés
A 49 Wh-s akkumulátorra nagyon kíváncsiak voltunk, hiszen az ellenfelek többségében hasonló teljesítményű telep dolgozik. Sajnos a gyakorlatban a sok fogyasztó megtette negatív hatását, a chipset és a videokártya rendesen beleharaptak az akksiba, még minimális fényerő mellett is éppen hogy kihúzta a gép a két órát és ez csupán egy olvasó teszt volt. Intenzív böngészős, 40%-os fényerős használat mellett másfél óránál semmiképpen ne számítsunk többre és ilyenkor már a Bluetooth-t és a vezetékes hálózati kártyát is letiltottuk. Az Eco Engine nagyjából semmit nem ér, a Vista Aero Glass felületét cseréli le a sima Aero Basic-re, a többi beállítást pedig magunk is el tudjuk végezni.
A CX600 egy nagyon ígéretes gépnek indult, de a nagy tudás egy elavult chipsettel és egy nagyon rövid üzemidővel párosult, amelyek gyakorlatilag elütötték az MSI versenyzőjét a dobogótól. A Lenovo G550 egyértelműen jobb vétel, ráadásul operációs rendszert is kapunk mellé (igaz csak Vista Home Basic-et). Ha a CX600-ból készülne GM45-ös lapkakészlettel és X4500-as videokártyával szerelt változat, komoly esélye lenne a legjobbak közé férkőzni.
Az MSI CX600-at az Expert Computer Kft-től kaptuk tesztelésre, köszönjük!
Pro:
+ masszív kialakítás
+ mágnesezett panel
+ dedikált videokártya
+ Bluetooth
+ HDMI Audio
+ halk merevlemez
Kontra:
- elavult chipset
- melegedő alkatrészek és felületek
- alig két órás üzemidő
- szerencsétlen helyen lévő hangszórók
- lehetne halkabb is
Hivatalos honlap: MSI
Vásárlás: iPon webáruház
