A kereskedelmi háború komoly fejtörést okoz
Az Amerikai Egyesült Államok és Kína között régóta zajlik a kereskedelmi háború, amely idén májusban tovább fokozódott, ugyanis az USA bejelentette, hogy a korábbi 10%-os büntetővámot 25%-ra emelik, ugyanakkor arra is van esély, hogy a tarifát egyéb termékekre is kivessék, ami még tovább rontja a piaci szereplők helyzetét. A kedvezőtlen kilátások miatt több gyártó is elkezdte kiszervezni a termelést Kínán kívülre annak érdekében, hogy a további kellemetlenségeket elkerülhessék, árakat azonban így is emelniük kell, hiszen a célországok mindegyikében magasabbak a gyártással kapcsolatos költségek, illetve a munkabérek is. Hogy mire számíthatunk ebben a hidegháborús helyzetben? Az MSI szerint semmi jóra sem, így mindenképpen érdemes felkészülni a legrosszabbra. Az MSI vezetője, Charl Chiang a Tom’s Hardware munkatársainak vázolta fel, hogyan érinti a gyártót a háború, milyen lépéseket tesznek rövid- és középtávon, illetve mire számítanak hosszabb távon.
Az MSI – másokkal együtt – a gyártósorok áttelepítésén dolgozik
A vállalat ügyvezető igazgatója szerint mostanában meglehetősen elfoglalt, ugyanis sok extra teendőt ad a Kína és az USA közötti kereskedelmi háború – szerinte mindig érdemes felkészülni a legrosszabbra. Abból indul ki, hogy jelenleg már 200 milliárd dollárnyi terméket sújt a 25%-os büntetővám, ám attól tartanak, következő lépésként további 325 milliárd dollárnyi termékre vethetnek ki ugyanekkora mértékű büntetővámot, így mindenképpen fel kell készülniük a legrosszabbra. Jelenleg azon munkálkodik a vezetés, hogy egyre több és több gyártókapacitást költöztessenek vissza Tajvanra, hiszen rövid- és középtávon ezzel a stratégiával szeretnének reagálni az aktuális helyzetre. Hosszabb távon persze már máshogy fest a kép, ugyanis vagy Vietnámba, vagy pedig más lehetséges helyszínekre költöztetik a gyártókapacitást, de Tajvan rövidtávú megoldásként mindenképpen jó választás lesz. Egyelőre mást nem nagyon tudnak tenni.
Sajnos azzal, hogy a termelést elviszik Kínából a büntetővámokat ugyan elkerülik, de az árak így is emelkedni fognak, ugyanis a tajvani környezet messze nem olyan ideális, mint a kínai volt, ahol évtizedeket fordítottak arra, hogy minél magasabbra emeljék a hatékonyságot, illetve kiépítsék a legjobb beszállítói láncot. Ha ezeket az előnyöket feladják – márpedig jelenleg nincs más választásuk –, akkor az árak mindenképpen emelkedni fognak, így a vásárlók drágábban juthatnak hozzá ahhoz, amire vágynak.
Az első 10%-os büntetővámot a piaci szereplők többsége egyszerűen lenyelte, aminek az volt az ára, hogy kevesebb promócióra, illetve egyéb dologra költhettek, hiszen kevesebb pénzük maradt ilyesmire. Chiang szerint most, hogy a 25%-os tarifa életbe lépett, vitathatatlanul emelkedni fognak az árak a noteszgépek, monitorok és televíziók piacán, de a tényleges áremelkedés mértéke igazából az adott vállalat versenytársaitól függ majd.
Sajnos hosszabb távon nem lesz jó választás Tajvan
A gyártókapacitás Kínából Tajvanra történő átköltöztetése ugyan jól hangzik, hiszen segít a büntetővámok elkerülésében, ám újabb kihívások elé állítja a vezetést: Tajvanon nincs elég munkaerő, valamint az infrastruktúra sem túl ideális, ugyanis az ipari igényekkel nem igazán tud lépést tartani az elektromos hálózat, valamint a vízhálózat sem. A munkaerőhiány egyébként abból fakad, hogy míg Kína Guangdong tartományában nagyjából 100 millió ember él, addig Tajvan lakossága összesen csak 23 millió főt számlál. Éppen ezért a szezonális csúcsidőszakokban, amikor egy időre jelentősen növelni kell a munkaerő számát 5 000 főről 100 000 főre, az problémákat okoz, hiszen egyszerűen nem tudnak ennyi alkalmazottat találni – és ezen a téren semelyik másik ország sem tud teljes megoldást nyújtani.
Munkaerő terén egyébként Kínában sem túl rózsás a helyzet, ugyanis a munkabérek már a kereskedelmi háborút megelőző időszakban is növekedésnek indultak, a helyzetet pedig nem javítja az a tény, hogy a vállalkozások elkezdtek kivonulni Kínából, ez ugyanis nem segít a munkabérek csökkentésében, sőt.
Kínában egyre drágább a munkaerő, azaz ha egy kutatással és fejlesztéssel foglalkozó mérnök bérét vesszük alapul, a tajvani munkaerőért nagyjából ugyanannyit kell fizetni, mint a kínaiért. A költségek tehát egyre jobban emelkednek, ami ellen csak egy megoldás van: automatizálni kell, amit csak lehet, így egyre kisebb szükség lehet a munkaerőre, ezáltal a növekvő munkabérekből fakadó költségnövekedés hatása valamelyest csökkenthető.
Nem tervezik, hogy visszatérnek Kínába
Chiang szerint ha a kereskedelmi háború már holnap véget érne, jelen helyzet szerint akkor sem látna lehetőséget arra, hogy a gyártósorokat visszatelepítsék Kínába. A büntetővámok első hulláma a szerverek és az adatközpontok üzletágát érintette, amely után elkezdték áttelepíteni ezeket az infrastruktúrákat Tajvanra. Számításaik szerint az év végéig a szervergyártás 50%-át sikerülhet áttelepíteni, jövőre pedig tovább folytatják a munkát, hogy a teljes üzletágat áthozhassák Tajvanra, ott ugyanis jó helye lesz.
Az MSI vezetője arra is kitért, hogy az Amerikai Egyesült Államok jelenleg az MSI eladásainak 25%-át adja, amelybe a noteszgépek, az alaplapok, a videokártyák és a komplett konfigurációk egyaránt beletartoznak. Érdekesség viszont, hogy a kereskedelmi háború óta az MSI növelni tudta videokártyapiaci részesedését ebben a térségben, így most Észak-Amerika első számú videokártya-gyártójának számít.
Korábban ezt a pozíciót az EVGA töltötte be, ám ők nem tudtak olyan gyorsan reagálni a megváltozott piaci helyzetre, így egy picit lemaradtak. A vezető véleménye szerint ha áraikat versenyképes szinten tartják a továbbiakban is, akkor még további piaci részesedést is szerezhetnek. A rosszban tehát jelen esetben azért van valami jó is.
Chaing szerint ez a bizonytalan helyzet persze nem csak a gyártókat, de a vásárlókat is érinti. A vásárlók egy része kivárja, hogy ez a bizonytalanság elmúljon, ami mindenképpen negatív hatást gyakorol az eladásokra, de ez a helyzet rövidtávon sajnos nem fog javulni. Ez a bizonytalanság szerinte még évekig jelen lesz a piacon, sőt, a legrosszabb eshetőségről már olvasott egy kínai beszámolót is. Abban azt írták, hogy a büntetővámokkal tarkított kereskedelmi háború akár 2030-ig is tarthat.
Hogy ez végül milyen hatást gyakorol a teljes piacra, illetve a világgazdaságra? Idővel kiderül…
