- Készülnek valamire...
Érdekes szó a prepper, hiszen nálunk nagyon kevesen foglalkoznak a jelenséggel, még kevesebb emberről mondható el, hogy követné ezt az irányt. Egy rövid definíció szerint a jelenség erről szól:
„A prepper jelenség, mint sok más dolog az Egyesült Államokból indult és maga az elnevezés az angol “prepping” szóból ered. Magyarul talán a “felkészülő” szó illik a legjobban rá. De mire is készülnek fel? Leginkább háborúra, gazdasági vagy politikai összeomlásra, természeti és egyéb katasztrófákra, járványokra meg úgy minden olyan dologra, aminek a következménye az, hogy megszűnnek a közművek, veszélyesség válnak a városok és magukra lesznek utalva, hogy biztosítsák a saját és a családjuk túlélését és boldogulását. Ehhez pedig fel kell készülni. Felszerelést, vizet, élelmet és tudást kell gyűjteni. Biztonságossá kell tenni az otthont és meg kell tervezni egy esetleges menekülést arra az esetre, ha el kellene hagyni azt.”
Murricaville békés lakójaként semmire nincsen gondunk. A kormány mindenkiről gondoskodik, a reklámok és a hirdetések szerint minden rendben van az Ügynökség éber ügynökei pedig minden lépésünket figyelik, természetesen csakis a mi érdekünkben. Áldassék az Elnökünk, bölcs vezetőnk!
Menekülési kísérletünk kudarcba fulladt, és ebben az a legrosszabb, hogy kapunk egy minket hetente ellenőrző Ügynököt a nyakunkba. Ő természetesen csakis a szokásos és mindennapos procedúrák miatt néz be hozzánk, szó sincs megfigyelésről, totális kontrollról vagy épp Nagy Testvér szintű kontroll-diktatúráról. Mivel dörzsölt fickók vagyunk, a tervünk máris kész, hogy miként járhatunk túl a Kormány, a Háttérhatalmak és az Ügynökség eszén. Házunk alatt egyre bővülő pince, bunker, vagyis komplexum épül. De egy ilyen vállalást okosan kell véghez vinni, hiszen az ellenőrzések során bármikor lebukhatunk.
Házunkban rengeteg eszköz, használati tárgy, bútor és elektronikai eszköz található, és ezeket nyersanyagként le is bonthatjuk. Járhatunk még a közeli erdőbe is nyersanyagért, élelemért, így teremtve meg az alapjait az önellátásnak és a mindenre is felkészülő prepperizmusnak. Készülő bunkerünkben növényt termeszthetünk, hasznos dolgokat barkácsolhatunk és szépen lassan akár saját rakétát is építhetünk. Minden csak a gondos tervezésen és a belefektetett energián múlik.
Út közben persze a látszatra is ügyelnünk kell, hiszen az Ügynökség minden héten – ha nagyon elbaltázzuk akkor gyakrabban – küld egy mindent nagyítóval átnéző, fekete öltönyös embert hozzánk.
Neki pedig azt kell látnia, hogy a házunk rendben van, minden a helyén van és semmi gyanús dolog nem történik ott. A probléma ott kezdődik, hogy a felhasznált és nyersanyaggá átképzett tárgyakat egy tűréshatáron belül fogyaszthatjuk csak le a házból. Kicsit sem lenne feltűnő, ha a fél konyhánk eltűnne és egy matrac valamint egy fél szék maradna csak a házban, nem igaz? Tehát okosan kell bánnunk a játék ezen részével is.
Miközben a nagy menekülésre készülődünk, összefutunk hozzánk hasonló csodabogarakkal is. Velük csereberélhetünk, barkácsolhatunk nekik tárgyakat (az erdőből hazahozott fából asztalt készítünk s jó pénzért eladjuk pl.) vagy épp megvehetünk tőlük olyasmit, ami a felkészüléshez szükséges lesz. Kisállat csapdákat, fémet, üveget, fát, műanyagot, csalit, a helyi szupermarketben ételt és így tovább.
Ahogy kereskedünk, egyre jobb kapcsolatunk lesz a helyi prepper közösséggel és újabb felszerelések, nyersanyagok megvásárlása vagy újabb jól jövedelmező szívességek elvégzése válik elérhetővé számunkra.
Szükségünk is lesz rá, ugyanis a barkácsolás, nyersanyag kinyerés életünk sava borsa és komoly mértékben befolyásolja a Preparedness mérőnket, ami egyfajta egészségi állapotnak is nevezhető – persze az energiaszintünk és a alvás mennyisége is számít, ezeket is menedzselnünk kell pihenéssel, energiaitallal, ennivalóval, de minél alacsonyabb a Preparedness, annál nagyobb erőfeszítésünkbe telik csinálni valamit.
A játék szatíraként, humoros túlélő szimulátorként aposztrofálja magát és mint ilyen jól is működik. Senkit ne zavarjon, hogy egy disztópikus világban játszódik vagy, hogy a prepperek tűnnek normálisnak. Teljesen természetes, hogy az idős néni „herbalista” vagy az, hogy az erdőben megbúvó kis faházhoz érve 6-8 farkas támad le minket – és persze baseball ütővel le is csapjuk mindet.
A Mr. Prepper a végletek és a szarkasztikus humor játéka. Leveleket kapunk „sorstársainktól” és érdekes párbeszédeket folytathatunk velük. Ezen kívül azonban éjt-nappallá téve készülünk, fúrunk-faragunk, nyersanyagokat halmozunk fel és igyekszünk mindent megtenni, hogy leléphessünk ebből a rémálomból. A siker pedig csak rajtunk múlik, igaz? Vagy már a társaink is Ügynökök lettek idő közben? Amíg az erdőben jártunk bejutottak a bunkerbe? A heti ellenőrzés is kamu? Igazából egy Mátrixban lebegünk és ez csak szimuláció?