A Motorola napjainkra eléggé eltűnt a mobilpiacról, és itt most nem arra gondolok, hogy ne gyártanának telefonokat, sokkal inkább arra, hogy eléggé felejthető a felhozatal. Kivételt képezhet talán az újraélesztett razr sorozat, ami sokaknak dobogtatta meg a szívét, a való életben azonban az sem egy kiemelkedő mobil. Mai tesztalanyunk, a Motorola defy is középszerű versenyző lehetne, viszont a cég megfűszerezte kicsit a dolgokat, és strapatelefonként definiálta újra a készüléket, így képes kitűnni a tömegből.
A doboza teljesen átlagos kék borítást kapott, amin látható a mobil, illetve annak pár főbb specifikációja. Amennyiben mélyebbre ásunk, megpillanthatjuk magát a telefont, egy használati útmutatót, a töltőkábelt, illetve egy 20 Wattos hálózati adaptert. Ezen felül pedig érkezik egy egészen egyedi kiegészítő is a csomagban, ami nem más, mint egy óriási, kézre erősíthető szövetpánt. Ez nagyon jó minőségű, így biztosak lehetünk abban, hogy nem fogjuk kiejteni a mobilt a kezünkből.
A készülék meglehetősen stílusos, megvan a maga karaktere. Egy igazán vagány mobil, szépnek viszont nem mondanám. Kívülről egy igencsak vaskos gumírozott műanyag borítást kapott, aminek köszönhetően akár 1,8 méter magasból is leejthetjük. Természetesen nem dobáltam a mobilt a ház egyik sarkából a másikba, viszont ésszerű keretek között azért ezt a tulajdonságát is leteszteltem, és azt kell mondjam, röhögve állta a próbát. A mobilon a szokványos fő és hangerő szabályzó gombokon kívül találunk egy egyedi programozhatót is, aminek én mindig nagyon örülök. Ezen felül szereltek rá jack portot és USB-C bemenetet is.
Az előlapon is megtörtént a kellő védelem, ugyanis itt Gorilla Glass Victus védi a kijelzőt, ami jelenleg a legerősebb megoldás. Természetesen a mobil víz- és porálló, IP68-as szabvány szerint, így akár 35 percig is lenn lehetünk vele a víz alatt, 1,5 méter mélyen. Ezen felül kettős szigetelést kapott, ami dupla védelmet jelent a külső behatások ellen.
A gyártó szerint tisztítani nyugodtan tudjuk szappanos vízzel vagy akár fertőtlenítővel is, amit szintén kipróbáltam, és a telefon ugyanúgy működött tovább. Mindezen védelmek felett ott áll a legkomolyabb sztenderd, amivel rendelkezik a készülék, ez pedig nem más mint a MIL SPEC 810H.
Ez egy katonai szabvány, amely mobilunkra levetítve annyit takar, hogy ellenáll a durva hőmérséklet változásnak -30°C és +75°C között, kibírja az erős vibrációt akár 30 percig, illetve ellenáll a nedvességnek és a sós párának is.
Úgy gondolom, hogyha valaki igazi extrém sport őrült, vagy nehezebb fizikai munkát végez, esetleg veszélyes környezetben dolgozik, akkor ez a készülék ki fogja szolgálni az igényeit strapabíróság téren.
Az előlapon találjuk a 6,5 colos, HD+ felbontású IPS LCD kijelzőt, amivel nekem több problémám is akadt. Az elsőt szerintem mindenki kiszúrja, akár már messzebbről is, ez pedig az elképesztően vastag káva, ami a megjelenítőt veszi körbe. Nem is tudom hány éve láttam utoljára ekkora kereteket, főleg az alsó az, ami igazán vaskosra sikeredett. Persze ezt is lehetne intézni annyival, hogy: "Jó, de ez egy strapatelefon, nem egy csúcskészülék."
Ez részben jogos felvetés, viszont a második bökkenőre már kevésbé akad magyarázat, ami a kijelző felbontása: ez 100 000 Ft-ért pedig nagyon karcsú, ugyanis ennyi pénzért már elvárás lenne a Full HD. Azt se felejtsük el, hogy a megjelenítő csak LCD és nem Amoled. A panel ezen felül egyébként jól használható, szépek a színei, egészen világos , viszont van még egy dolog ami hiányzik belőle, vagyis inkább alóla, ez pedig az ujjlenyomatolvasó. Ez ugyanis a készülék hátuljára került, ami sokkal kevésbé praktikus mintha az előlapba lenne integrálva.
A motorháztető alatt a Qualcomm Snapdragon 662-es lapkája dolgozik, ami mellé 4 GB RAM és 64 GB belső tárhely jár, utóbbi MicroSD kártyával bővíthető. Ez a konfiguráció bőven elég a mindennapos tevékenységek elvégzésére, azonban hozzá kell tenni, hogy ennyi pénzért már sokkal erősebb készüléket is tudunk venni, ha számunkra fontos a teljesítmény.
Hála a gyenge hardvernek, és a középszerű kijelzőnek, a mobil simán kibír két napot is anélkül, hogy töltőre kellene raknunk. Nálam átlagosan kettő és három nap között mozgott ez az érték, a háromhoz viszont kevesebbet kellett használni. Szerencsére a töltés egy olyan szám, amivel végre nem kell szégyenkeznie a Motorola-nak, ugyanis ez 20 Watt, ami nagyon gyorsan képes feltölteni a telefon méretes, 5000 mAh-ás akkumulátorát.
Szoftvert illetően eléggé közel állunk a gyári Androidhoz, ami alapvetően jó, én legalábbis szeretem a rendszer egyszerű letisztultságát. Azonban hiányoltam a Motorola hozzáadott funkcióit a mixből, jó lett volna látni valami egyedi megoldást. A rendszer az esetek túlnyomó többségében nagyon jól teljesített, viszont a kamera-alkalmazásban néha tapasztaltam röccenéseket, vagy az elvártnál hosszabb gondolkozási időt.
A kamera nem kéne hogy fő szempont legyen egy ilyen készüléknél, viszont ha már ennyi pénzt teszünk le az asztalra, akkor elvárjuk, hogy kapjunk is érte valamit. Nos, a Motorola esetében ez sajnos nem jött össze, merthogy a kamerák legjobb esetben is csak középszerűek.
A főkamera egy 48 megapixeles széles látószögű szenzor, f/1,8-as rekeszértékkel. Ez egy tökéletes példa arra, hogy a számok nem mindig takarnak valós értéket. A képeink ugyan nem rosszak, színhelyesek, optimális fényviszonyok esetén pedig egészen sok részletet kapunk, de egy ekkora szenzor általában jóval szebb fotókat készít.
A második kameránk egy 2 MP-es makró szenzor, f/2,4-es rekeszértékkel. Ez tipikusan az a szenzor, amely rengeteg fénnyel elfogadható, egészen szép színekkel rendelkező és viszonylag éles képeket készít. Amennyiben viszont nincs meg a számára szükséges mennyiségű fény (ami nagyon sok esetben előfordul), akkor a végeredmény bizony vetekszik egy kaputelefonéval.
Zárásképpen kapunk még egy 2 MP-es mélységérzékelő szenzort, ami teljesen felesleges, illetve az előlapon egy 8 MP-es szelfi kamerát, f/2,2-es rekeszértékkel, és átlagosan kinéző fotókkal.
Összességében azt tudom mondani, hogy egy igencsak túlárazott mobil. Szinte az összes specifikáció kategórián aluli, a strapabíróság viszont eléggé kevés pluszt ad ahhoz, hogy megmentse ezt a telefont. Még tavaly volt szerencsém két CAT telefonhoz (CAT S42 és CAT S62 Pro), amik strapa terén ennél jobb munkát végeztek, egyikük pedig a Motorola alá is lett árazva, így ha ilyen kategóriában gondolkodunk, akkor mindenképpen érdemes őket is szemügyre venni.
