Shop menü

MORTAL KOMBAT X – BRUTALITY!

Az új Mortal Kombatban igencsak elszállt a fejlesztők fantáziája itt-ott, de a lényeg még mindig szinte tökéletes. Fight!
Svindler ^2
Svindler ^2
Mortal Kombat X – Brutality!

I. oldal

A japánok által dominált verekedős játékok piacán csak egyetlen olyan nyugati játéksorozat van, ami immár több, mint 20 éve képes lázba hozni szinte minden, a téma iránt érdeklődő gamert. Természetesen a Mortal Kombatról van szó, aminek ha nem számítjuk a spin-offokat és az újrakiadásokat, most jelent meg a 10. része, innen a szép nagy X a nevében. Az új epizód közvetlen folytatása a 2011-ben megjelent, szimplán Mortal Kombat névre hallgató játéknak. Míg a PS2 érában csak úgy ontotta magából a NetherRealm Studios a játékokat, addig az előző generációnak be kellett érnie egyetlen Mortallal, de az legalább brutál jól sikerült. A sztori módja végre nem volt olyan kis bénácska, és bár kicsit erőltetett volt itt-ott, azért mégiscsak kaptunk vele egy közel tíz órás, hangulatos filmet. Közben pedig leverhettük mindenki veséjét és összetörhettük a csontjaikat. A játékmenet tökéletesen hozta azt, amit a sorozattól elvártuk, a tipikus Mortal Kombatos irányítás és kombórendszer is megvolt, ami szöges ellentétje például a Tekkenesnek. Az egyetlen dolog, ami kicsit gyengécske lett, az a multi, a netkód eleinte nagyon nem volt a toppon, úgyhogy reménykedtünk benne, hogy az elmúlt pár évben felszedtek pár megfelelő programozót a NetherRealmnél.

Galéria megnyitása

Gonosz leszek, nem árulom el már az elején, hogy sikerrel vették-e ezt az akadályt, de bevallom egy kicsit bajban is vagyok, hogy mivel kezdjem az MK X bemutatását. A legtöbb verekedős játéknál a történet huszadrangú lenne, de az előző résznél én annyira élveztem a rebootolt sztori módot (leszámítva az end boss harcot, amitől hülyét kaptam), hogy csak azért is azzal nyitok. Ezúttal is fejezetekre van osztva az egész, és mindegyik egy-egy karakterhez van rendelve, úgyhogy a játék végére meg lehet tippelni, hogy ki veri majd le a főellenfelet. Most viszont nincs több fő sztori ív, mint az előző részben, ami olyan volt, mintha három rész történetét is elmesélte volna. Az X-ben csak egy fő történeti szál van, ami bár hosszabb, mint egy fő fejezete az előző résznek, azért 6-7 óra alatt végig lehet menni rajta, tehát a 2011-es Mortal ezen a fronton tartalmasabb volt, bár több volt benne a töltelék harc.

Persze a jók most se ölnek meg senkit, hiszen akkor hogy harcolhatnánk velük még vagy ötször, de hát ez valahol érthető sajnos. Én személy szerint az előző rész sztori módját jobban szerettem, de volt, akinek a szerkesztőségben meg az új jött be, úgyhogy elég szubjektív a dolog. Zavarni igazából csak egy-két dolog zavar az újban. Például, hogy Johhny Cage-nek csak egy modellt készítettek, így már az intróban mutogatott is úgy néz ki, mint a 20 évvel későbbi változata, csak nem ősz hajjal (én azt is hittem a játék elején, hogy már a „jövőben” járunk). Egyébként a nagy időbeli ugrás miatt felbukkantak mindenkinek a gyerekei: van itt fiatal Cage lányka, Briggs lányka, Kenshinek meg lett egy fia, és mivel már az eredeti szereplőgárdában is voltak kapcsolatok, lassan mindenki köthető lesz valakihez.

Ha már a karaktereknél tartunk, ezúttal egy kicsit kevesebbet kaptunk belőlük, indulásként 23+1+1 áll rendelkezésre. Egy jár a sztori végigviteléért, Goro pedig a speciális MK csomagokhoz van, szóval az alapjátékkal maximum 24 játszható harcosunk lehet. Az új arcok között vannak érdekesek is, mint például Ferra/Tor, aki tulajdonképpen egy kettő az egyben csomag, vagy Takeda, aki apjával ellentétben nem kardot használ, hanem pengés láncokat (látszik ki tanította). A sztoriban aztán felbukkannak mások is, így annyira nem volt meglepetés mikor bejelentették, hogy DLC formájában érkezik például egy régi ismerős Tanya. Rajta kívül jön még új karakternek Tremor, valamint vendégszereplők is lesznek a kissé túlárazott Kombat Packben: felbukkan majd a játékban Jason Voorhees (Péntek 13 filmsorozat) és egy predátor is, úgyhogy filmrajongók előnyben.

II. oldal

A kevesebb karakternek egyébként megvan az az előnye, hogy mindenki kapott egy-két személyes mondatot a többiekhez. Bár ezek egy része így is csak egymás melletti elbeszélés, azért vannak egész jók is, a családtagoknak néhol vicces beszólásai vannak. A harcrendszer fejlődése nagyon szépen végigkövethető a NetherRealm játékainál, így igazából nem is az előző Mortalból kell kiindulnunk, hanem az InJustice-ből. Interakcióba léphetünk ezúttal is a háttér bizonyos elemeivel, például hogy bevigyünk némi extra sebzést, vagy gyorsabban közlekedjünk a pályán. Hasznos tud lenni, hogy ha sarokba szorulunk, a legtöbb helyszínen van rá lehetőség, hogy kiszabaduljunk és pikk-pakk egy fél képernyővel arrébb legyünk.

Visszajöttek a különböző stílusok is, de ezeket nem bunyó közben változtatgathatjuk, hanem már a karakterválasztásnál el kell döntenünk, hogy az adott karakter három változatából melyiket preferáljuk. A kombók és speckók nagy része közös, a választásunk főleg a fegyverünket változtathatja meg, és ad egy-két extra speciális mozdulatot is.

Aztán persze nincs Mortal Kombat kivégzések nélkül, és azt kell mondjam, ezúttal egy kicsit elszállít a fantáziája a készítőknek. Vannak nagyon ötletesek (mint például Cassie Cage szelfis kivégzése, vagy Kenshi My puppetje), de néhány szimplán csak indokolatlanul brutális lett. Ennek (és a 20 évnyi Mortalozásnak) köszönhető, hogy cserébe a többi kivégzés már néha laposnak, unalmasnak hat, lehettek volna kreatívabbak is a tervezők. A kivégzéseken felül ugyanis csak a néha elég nehezen kivitelezhető Brutalytik vannak alternatívaként. Egy egyszerű feltétel rendszer egy Brutalityhez kb. így néz ki: legyen 50% felett az életerőd, állj ugrásnyi távolságra az ellenfeledtől és így vidd be az utolsó sebzést a megadott speciális mozdulattal. Leírva talán nem hangzik annyira nehéznek, de az állandóan mozgó ellenfeleknél nem olyan egyszerű garantálni, hogy pl. ugrásnyi távolságra legyünk. Nehezebb fokozaton, vagy élő játékos ellen szinte lehetetlen. És akkor ez még egy könnyű brutality volt…

Személy szerint nekem nagyon hiányoztak az egyéb „kivégzési” módszerek, mint például a babality vagy a friendship, utóbbit igazán visszahozhatnák már. Helyettük kapunk Faction kivégzéseket, amikben nincs semmi extra. Na de mik is azok a frakciók? Az új Mortal Kombat azzal fűszerezi meg az alapokat, hogy első induláskor választanunk kell egy oldalt, amihez csatlakozunk. Teljesítményünk erősítheti az USA különleges alakulatát, Sub Zero Lin Kuei klánját, a Fehér Lótuszt shaolin rendet, a Fekete Sárkány terrorszervezetet vagy az Árnyak Testvériségét. Külön Faction menüpont is van a főoldalon, amiben megtekinthetjük a háború aktuális állását, a napi küldetéseket, amikért extra tapasztalati pontot kaphatunk, illetve ha épp van valami történés, akkor itt szállhatunk be a buliba (boss harcok, torony építés, stb.). Hetente győztest hirdetnek a frakciók között és mindenki, aki kivette a részét a harcból, jutalomban részesül (használhat extra kivégzéseket, kap némi Koint, stb.).

Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy a legtöbben a Lin Kuei-be léptek be, így konstansan az élen áll, míg a Special Forces a sor végén kullog. Mivel lehet bármikor frakciót váltani, félő, hogy idővel ezért még többen másznak át Sub Zero klánjába, és akkor aztán teljesen felborul az erő egyensúly, tehát valamit kezdeniük kell ezzel a fejlesztőknek.

III. oldal

Rengeteg játékmód került a Mortal Kombat X-be, de sajnos a legtöbb régi ismerős, vagy annak egy variációja. A szimpla meccs, tanító mód, test your luck (random módosítók a harcban) és sztori mód mellett ezúttal is tornyokon verekedhetjük magunkat végig, mint az ős Mortalok óta szinte mindben. A Traditional Towers részlegben négy féle torony vár ránk. A Klassicban 10 ellenfelet kell lenyomnunk, boss harccal a végén, és némi sztorival, mint a régi szép időkben. Ezen felül szétverhetjük a drágán megvett kontrollerünket a Test Your Might toronyban, és van két végtelenített mód, amik között csak annyi a különbség, hogy az egyikben mindig újratöltődik az életerőnk, a másikban viszont egy csíkkal kell átverekednünk magunkat a lehető legtöbb ellenfelen. A Living Towersben már meghatározott időközönként cserélődő tornyok vannak, a Challenge Towersben pedig különböző véletlenszerűen generált kihívásokat teljesíthetünk, amikkel aztán kihívhatunk másokat is, hogy próbálják meg überelni az elért pontszámunkat. Sajnos tehát ez a Challenge Tower nem olyan, mint régen, hogy több száz előre elkészített, sokszor elég kreatív kihívás elé állít minket.

Ezzel ki is fújt az egyjátékos mód, a legtöbben valószínűleg a sztorira és a Klassic toronyra fognak rámozdulni, ezekkel azért elég sokáig el lehet lenni, aztán ha nálunk van egy barátunk már indíthatjuk is a kétszemélyes mókát. Itt nem túl nagy a kínálat, az alap gyakáson kívül test your luck, beállított modosítokkal játszott meccsek és test your might torony van, ahol köthetünk fogadásokat arra melyikünk kontrollere mondja be először az unalmast. Egy kieséses alapú tournament mód még jól jött volna ide, de ne legyünk telhetetlenek, a papír-ceruza kombó ezt képes kiváltani.

Ha pedig nincs kéznél senki akivel játszhatnánk, akkor felmerészkedhetünk online és… sajnos megint itt kezdődnek az igazi problémák. A szerverek borzasztóan lassúak, és akkor még finoman fogalmaztam. Connecting… ez a felirat rá fog égni a retinánkra, komolyan mondom egy mini-játékot kéne berakni a várakozási időkre, olyan sok van belőlük. Sikerült felcsatlakozni a szerverre? Nagyon jó, válasszunk egyet a millió játékmódból (sima meccsek, tournamentek, szobák, king of the hill) hogy aztán nézhessük a párkereső ablakot. A szintekre nem nagyon figyel a rendszer, így nekem például az első meccsem nem tartott túl sokáig, kaptam egy olyan játékost, aki valószínűleg energiaitalokon él, mióta megjelent a Mortal Kombat X.

Szerencsére a bunyó után nem kell végigmenni az egész tortúrán újra, a játék megkérdezi: keressen új ellenfelet? Hajjaj, ide vele! Oké, akkor automatikusan ki a főmenübe, connecting… majd párkeresés… Mi van? Érthetetlen, komolyan, ha anyámat beíratnám hétvégén egy programozói gyorstalpalóra, jobb netkódot írna. A meccsek alatt egyébként én nem tapasztaltam semmi problémát, nem volt lag, szóval ha egyszer eljutunk addig, hogy játszhatunk is, akkor minden rendben lesz, csak néha idegőrlő tud lenni a várakozás, és akkor még nem is mondtam, hogy az is simán előfordulhat, hogy nincsenek épp szerverek. Főleg a Faction szerverek szoktak eltűnni, és akkor azt se tudjuk megnézni, mi lenne az aznapi extra, amiért plusz pontokat kaphatunk (olyanok szoktak lenni, mint pl. ugrálj sokat, nyerj x karakterrel hármat, stb.).

IV. oldal

Eddig tehát hozta a kötelezőt a Mortal Kombat X egy gyengélkedő multival, de lássuk mi vár még ránk. Ezúttal is van kripta, ami komplexebb, mint az előző részben. Itt-ott belefuthatunk egy-egy karakter tárgyaiba, és ezek kellenek ahhoz, hogy továbbjuthassunk a térkép bizonyos részeire. Például, hogy a legegyszerűbbet említsem, Kung Lao kalapjával szakíthatjuk le egy híd tartóköteleit, hogy aztán átmehessünk a túloldalra. Véletlenszerű támadások „áldozatai” is lehetünk, amiknél ha gyorsak vagyunk, akkor némi Koin is ütheti a markunkat. Erre szükség is lesz, mert egyébként a játék borzasztóan szűkmarkúan méri a kiosztott Koinokat. A sztori mód első végigvitele még viszonylag szépen fial, de minden más katasztrófa.

Az egyetlen lehetőségünk a kapott pénz növelésére az, hogy átalakítjuk az ikonunkat, ami három részből áll. Ezek külön-külön cserélhetőek, és szintek lépkedésével (van sima szintünk és frakció szintünk), valamint towerek, sztori mód, stb. végigvitelével nyithatunk ki hozzájuk új képeket. Mindegyik más extrát ad, így természetesen vannak olyanok is, amik győzelem esetén plusz pénzt. De még így is, ha végigviszünk egy tornyot, kapunk pár ezer aranyat, miközben a kriptában 1000-10000 Koinba kerül feltörni valamit.

Persze van megoldás! Szeretnéd, ha egyből ki lenne nyitva minden extra koncepció rajz, kivégzés, fan art, stb.? Nem gond, hat ezer forint lesz a „bótban”. Ahol ezúttal már kapható extra kosztüm és könnyű kivégzés vagy csata átugrási lehetőség is. Az utóbbi a legjobb… ha akarjuk, elkölthetünk egy csomó pénzt arra, hogy ne játsszunk a drágán megvett játékunkkal. Beköszöntött tehát a mikrotranzakciók kora az MK-ban is, remélhetőleg a következő részre valaki végrehajt rajta egy Brutalityt. Az egy gombos kivégzések ellen semmi kifogásom, de mint minden ilyennek, ennek is kicsit pénz lehúzó szaga van. Az acsivadászok meg készüljenek fel arra, hogy kimaxolni ezt a játékot egy fél élet (vigyél végig mindent mindenkivel, verj meg sok-sok ellenfelet, stb.).

Szeretném azt mondani, hogy és most akkor jöhetnek az egyéb extrák, de azok sajnos nincsenek, pedig a PS2-es időkben milyen jó móka volt, hogy mini-játékokkal pakolták meg a Mortal Kombatokat. Ezt is kicsit hiányolom. Volt például vicces autóversenyzős, és kővarázslószerű is. Mivel elég nagy az esély arra, hogy ez a generáció több részt is kap, így talán a későbbiekben visszatérnek ezekhez, szerintem sok pluszt adtak a játékhoz. Nélkülük ugyanis a Mortal Kombat X csak egy új sztori néhány új karakterrel, valamint verekedés közben a 60 fps-t fixen tartó motorral. Félreértés ne essék, az alapokat tekintve ez még mindig egy nagyon minőségi Mortal, és a jelen generációra az egyetlen. Ráadásul élveztem minden percét amíg játszottam vele, csak egy kicsit többet vártam az X-től, és nem DLC-k formájában.

Galéria megnyitása

Platformok: PC, PS3, PS4, Xbox 360, Xbox One

Tesztelt platform: PS4

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére