A vírusok folyamatosan változnak, ez evolúciójuk természetes velejárója. A SARS-CoV-2 is így van ez, az elmúlt egy év során többféle változata bukkant fel a világ különböző részein, és ezek olykor dominánssá is váltak a korábban elterjedt változatok helyett. A mutációkkal akkor van gond, ha ezek érdemi hatással vannak a vírus fertőzőképességére és arra, hogy mennyire betegíti meg az embert. A brit, majd a dél-afrikai változat ebben hozott változást (szemben a korábban detektált variánsokkal, amelyek gyakorlatilag ugyanúgy működtek, mint a többi, így a virológusok körein kívül szinte észrevétlenek maradtak), bár még sok szempontból nem világos, hogy mekkorát.
Ami a brit változatot (B.1.1.7) illeti, ezt először december 14-én észlelték (majd visszamenőlegesen szeptemberig azonosították a mintákban), és mivel úgy tűnt, hogy a variáns jelentősen gyorsabban terjed a korábbiaknál, a felfedezés röviddel később általános lezárásokhoz vezetett, először csak Dél-Angliában, majd az egész országban, illetve a határokon is.
A B.1.1.7 kapcsán az a furcsa, hogy 23 ponton különbözik a genomja a 2019 végén Kínában detektált vírushoz képest, ez pedig szokatlanul nagy számú mutációt jelent. A mutációk mindegyikével találkoztak már előzőleg a kutatók külön-külön a vírus változataiban, de ebben a variánsban a változások valamiért a szokásosnál sokkal nagyobb számban jöttek össze. Ez a jelek szerint valamiért nagyobb fertőzőképességet eredményez, bár pontos adatok még nincsenek, a kórokozó becslések szerint 50–70 százalékkal gyorsabban fertőz, mint a korábbi változatok.
Ugyanakkor nem úgy tűnik, hogy betegebbé is tenné a fertőzötteket, vagy halálosabb lenne elődeinél, és a szakértők egyelőre arról is meg vannak győződve, hogy a jelenlegi védőoltások hatásosak ellene. Persze a magasabb fertőzőképesség önmagában is problematikus, hiszen azt jelenti, hogy egyszerre többen lesznek annyira betegek, hogy kórházi kezelést igényelnek, ami még jobban leterheli az egészségügyi rendszert. Ezért is léptek életbe egész Angliában a szigorú lezárások, és ezért igyekeznek minél hamarabb, minél több embert beoltani.
Hogy a B.1.1.7, amely már világszerte sok helyen felbukkant, miért fertőzőbb a korábbi variánsoknál, az egyelőre rejtély. Egyes sejtések szerint talán könnyebben lép be az emberi sejtekbe, más előzetes kutatási eredmények pedig azt sugallják, hogy az ezzel fertőzöttekben a vírus több másolata cirkulál a felső légutakban.
A dél-afrikai variánst (501Y.V2) néhány nappal a brit változat után fedezték fel. Ez is egyre inkább dominánssá válik az érintett régiókban (immár több országban), amelyek egyre nagyobbak, bár a terjedést a közlekedés korlátozásával és lezárásokkal is próbálják lassítani. Az 501Y.V2 kapcsán szintén úgy tűnik, hogy gyorsabban fertőz, arra ugyanakkor egyelőre nincs bizonyíték, hogy súlyosabb betegséget okozna.
A dél-afrikai változat egy dolog miatt aggasztja jobban a szakértőket, mint brit, mégpedig azért, mert ennek mutációi jelentős változásokat okoztak a tüskefehérjében, amelyet az engedélyezett mRNS-vakcinák használnak. Így ebben az esetben elképzelhető (bár bizonyíték még nincs rá), hogy a jelenlegi védőoltások nem vagy kevésbé lesznek hatásosak. A kérdéssel kapcsolatban jelenleg is folynak a kutatások, és egy kis mintaszámú laborvizsgálat szerint az oltóanyagok hatásosnak tűnnek ellene. Pfizer és a BioNTech szakértőinek elmondása szerint, ha esetleg kiderül, hogy a mostani oltóanyag nem jó az új variáns ellen, hat héten belül át tudják szabni a vakcinát az aktuális vírusváltozatra.
