Előszó

Manapság egyre nagyobb szerephez jutnak a légtisztító és légmosó készülékek, amelyek gyártói azt ígérik, az eszközök segítenek az adott helyiség levegőjének megtisztításában és folyamatos üzemeltetésükkel a levegő tisztán tartásában is. Az efféle eszközöket eddig főként az allergiában szenvedőknek ajánlották, ugyanis megfelelő szűrőrendszer segítségével nemcsak a por, de az allergének is eltávolíthatóak a levegőből, sőt, még a kellemetlen szagok száműzésére is van mód, de ehhez is megfelelő szűrőrendszer szükséges.

Mióta a COVID-19 felütötte a fejét, a légtisztítók is nagyobb szerepet kaptak, ugyanis megfelelő szűrőrendszer segítségével a baktériumok és a vírusok is eltávolíthatóak a szoba levegőjéből, ami főként az őszi-téli időszakban jöhet kiemelten jól, akkor ugyanis fokozódik a felső légúti megbetegedések száma. Egyes eszközök segítségével a vírusok és a baktériumok ellen is lehet védekezni, ezáltal csökkenthető a fertőződés veszélye, de teljesen elkerülni természetesen így sem lehet. Arról, hogy a COVID-19 elleni küzdelemben mennyire hatásos egy-egy légtisztító, még nem igazán készültek tanulmányok, de a jövőben ilyen témájú kutatások is megjelenhetnek majd.

A levegőtisztítók nagy általánosságban nem kifejezetten a baktériumok és a vírusok elleni harcra koncentrálnak, hanem arra, hogy semlegesítsék a kellemetlen szagokat, kiszűrjék a levegőben lebegő port és egyéb anyagokat, például penészgomba-spórákat, allergéneket, háziállatok által elhullajtott szőrt. A hatékony feladatvégzéshez persze megfelelő szűrőrendszer szükséges, így a termékek kiválasztásakor érdemes utánajárni, mi mindent képes kiszűrni az adott eszköz a levegőből, ugyanis szűrési képességek alapján eléggé szerteágazó a kép – és ezt többnyire az árszintek is tükrözik.

Az egyes készülékek között teljesítmény tekintetében is vannak különbségek, azaz érdemes szem előtt tartani a kiválasztás során azt is, mekkora helyiségbe, vagy helyiségekbe szánjuk, ugyanis ehhez mérten kell megfelelő teljesítményű eszközt választani. A gyártók jellemzően megadják a termékek maximális légszállítási teljesítményét és azt is, hogy mekkora alapterületre ajánlják.

Mi minden lehet a szoba levegőjében?

Mielőtt rátérnénk a légtisztítók és a légmosók általános képességeinek feltérképezésére, érdemes tisztába tenni, mekkora és milyen részecskék lebeghetnek a szoba levegőjében, ez ugyanis segít elképzelni, mi mindent szűrhet ki hatékonyan egy adott termék az adott szűrővel. Természetesen később a szűrőtípusokra, illetve azok tulajdonságaira is kitérünk, ám előtte nem árt tisztában lenni a részecskék típusával és hozzávetőleges szemcseméretükkel sem.

Összehasonlításképpen a konyhasó esetében általánosságban 100 mikron a szemcseméret, míg a finom homoknál 60 és 200 mikron közötti szemcsemérettel találkozhatunk – így a lentiekhez már van némi viszonyítási alap.

A fentiek persze csak iránymutatások, hogy könnyebb legyen elképzelni a levegő összetételét. A fentiekkel szemben a légtisztítók megoldást kínálhatnak, még akár a VOC vegyületekkel szemben is, ezeket ugyanis kémiai úton lehet semlegesíteni, fotokatalitikus oxidáció keretén belül – néhány légtisztító erre is képes. Erre még visszatérünk a szűrők ismertetésénél.

Mi az a légtisztító? Milyen funkciói vannak?

A konzumerpiacra szánt megoldások jellemzően egyszerű felépítéssel rendelkeznek, ugyanis tartalmaznak egy vagy több darab ventilátort, amelyeknek köszönhetően az adott helyiség levegőjét egy szűrőn keresztül tudják átmozgatni. A szűrő, vagy szűrőrendszer – attól függően, milyen típusú szűrőbetéteket használ – képes csapdába ejteni a különböző apró porszemeket, valamint a levegőben található egyéb anyagokat is, mind például a dohányszagot, a penészgomba spóráit, a különböző baktériumokat és vírusokat, de még akár a különböző vegyianyagok részecskéit is, amennyiben a szűrő erre lehetőséget ad.

Ugyanígy a házi kedvencek levegőbe kerülő szőrét is képes összegyűjteni a légtisztító, valamint egyes modellek a szoba relatív páratartalmának szabályozásában is részt vehetnek – itt páramentesítésre, illetve párásításra kell gondolni, amennyiben szükséges. Amennyiben a szűrőrendszer ezt lehetővé teszi, akkor illékony szerves vegyületek (VOC) szűrésére is van mód. Ebbe a körbe tartozik a mérgező formaldehid, a benzol, a sztirol, a toluol, illetve a vinil-klorid is.

Egyes modelleket még UV lámpával is felszerelik annak érdekében, hogy a penészgomba-spórák, a baktériumok, illetve a vírusok semlegesítését hatékonyan elvégezhessék, valamint ionizátort is tartalmazhatnak. Utóbbi negatív ionok – anionok – kibocsátásával segít a levegőben lebegő részecskék megkötésében és felfogásában, valamint „friss” érzetet is biztosít, ugyanis segít a szoba negatív ionkoncentrációjának növelésében.

Az ionizátor körül elég sok a kérdés, ugyanis egyes kutatások szerint a működés során valamekkora mennyiségű ózon is keletkezik, ami bizonyos koncentráció felett káros az élő szervezetekre – ráadásul a koncentráció kisebb légterű, nem szellőző zárt helyiségben idővel emelkedésnek indul, ami problémákat is okozhat. Erre nyilván odafigyelnek a légtisztító-gyártók, így a bevizsgált és minden engedéllyel rendelkező modelleknél csekély az esélye az egészségkárosodásnak, de kisebb helyiségeknél kiemelten érdemes odafigyelni a légcserére is, ha van erre lehetőség – vagy inkább mellőzzük az ionizátor használatát, abból baj nem lehet.

A háztartási célra készített légtisztítók jellemzően könnyen hordozható, kompakt kivitelben érkeznek, a modernebb darabok akár okostelefonos appon keresztül is vezérelhetőek, tartalmazhatnak akár pormennyiség-mérőt is, amivel karöltve akár automatikusan is működhetnek, a ventilátor fordulatszámát, és így a légszűrés teljesítményét az adott igényekhez igazítva. A modernebb eszközök a szűrő-élettartamot is képesek visszajelezni, méghozzá az üzemórák mennyisége és a levegőben lévő pormennyiség elemzése alapján, kalkulált módszerrel. Ahol ilyesmi nem áll rendelkezésre, ott manuálisan is meggyőződhetünk a szűrő működéséről: ha csökken a szállított levegő mennyisége, akkor eljött a csere ideje, illetve akkor is, ha kellemetlen szagok áradnak a készülékből, igaz, utóbbihoz már extrémebb elhanyagoltságra van szükség.

Léteznek légmosók is, de ezek párás környezetbe nem valóak

Érdemes még említést tenni azokról a speciális termékekről is, amelyek nem klasszikus szűrőbetétet használnak, hanem egy tartályt, amit vízzel kell feltölteni. Ebben a tartályban jellemzően egy ezüstrúd is helyet kap, hogy segítsen a vízben elszaporodó mikroorgaznizmusok és baktériumok kordában tartásában. Ezeknél a készülékeknél a ventilátor közvetlenül egy forgó tárcsarendszerre fújja a levegőben található részecskéket, a tárcsákról pedig közvetlenül a víz mossa le azokat, így nem a szűrőt kell cserélni, hanem a tartályt kell időnként tisztítani. Persze a tárcsákat is tisztítani kell, akár sima műanyagtárcsáról, akár szűrőkkel ellátott tárcsáról van szó.

A légmosóknál rendszerint nincs szűrőcsere-költség, maximum az ezüstrudat kell cserélni, amennyiben letelik a megadott időintervallum, viszont van egy fontos szempont is, amit érdemes szem előtt tartani: a légmosók egyben párásítóként is funkcionálnak, így olyan környezetben nem érdemes használni őket, ahol eleve magas a relatív páratartalom, mert csak tovább rontanak a helyzeten a tartályban lévő víz természetes párolgása miatt.

A víztartályt a felgyülemlő kosz miatt néhány naponta tisztítani kell és friss vízzel kell feltölteni, és esetenként vízkő-mentesítésre is szükség lehet. A légmosóknál gyakran rendelkezésre áll aromaterápia-funkció is, azaz különböző illoolajok is tölthetőek a tartályba. Amennyiben hosszabb ideig szeretnénk mosás és tisztítás nélkül használni a légmosót, érdemes nagyobb tartályos kivitelt választani, ott lassabban koszolódik el a víz.

Vannak olyan légmosók is, amelyek ionizátorral is rendelkeznek, így anionokat bocsátanak ki, amelyek frissebb levegő érzetét kölcsönözik, valamint egyes állítások szerint a levegőben lebegő részecskék megkötését is segíthetik, amelyeket aztán – felépítéstől függően – fémlemezek ejthetnek csapdába, így ezekről később eltávolíthatóak.

És mit kell tudni a szűrőkről?

A légtisztítók két fontos alkatrészből állnak, amelyek a lényegi munkát végzik: ventilátor(ok)ból, illetve szűrőrendszerből – a ventilátort és a különböző funkciókat vezérlő elektronika sem elhanyagolható komponens, de ez most ebben a bekezdésben nem lényeges. A ventilátor fordulatszáma, lapátkiképzése és átmérője dönti el, mekkora légtömeget tud megmozgatni és azt milyen gyorsan teszi, míg a szűrők a funkcionalitást adják, vagyis rajtuk múlik, mi mindent tudunk kiszűrni a szoba levegőjéből.

A szűrőket alkalmazhatják önálló betétként, rétegenként, de többnyire inkább egybeépített, minden szűrőréteget tartalmazó szettet használnak a gyártók – az adott modell esetében döntés előtt mindenképpen érdemes megnézni, mi mindent szűr és azt milyen hatékonyan teszi, valamint azt is feltétlenül nézzük meg, átlagosan mekkora szűrő-élettartamra számíthatunk. És kifejezetten fontos az is, hogy a szűrőszett árát is szemügyre vegyük, azt ugyanis bizonyos időközönként mindenképpen cserélni kell majd, így az üzemeltetési költség jelentős részét adja.

Nyilván az majd az adott környezettől, a használati módtól, illetve a levegő szennyezettségétől függ majd, hogy a szűrőszett ténylegesen mennyi ideig tudja ellátni feladatát, de egyes légtisztítók a hátralévő élettartamot úgyis közlik velünk – akár beépített kijelzőn, akár mobilappon keresztül. Amennyiben ilyen funkció nem áll rendelkezésre, szemrevételezéssel és a távozó légáram ellenőrzésével gyaníthatjuk, ha a szűrő már nincs a helyzet magaslatán – a műszeres mérés a konzumerpiacon nem életszerű elvárás.

Mosható szűrők? Aktívszén-szűrő?

A légtisztítók többnyire nem mosható, azaz mindenképpen cserélendő szűrőbetéttel dolgoznak, maximum egy mosható durva porszűrő is rendelkezésre állhat egyes modelleknél a szűrőcsomag előtt – erről mindig érdemes tájékozódni a gyártói adatlapról, vagy a sok esetben a gyártói weboldalról is letölthető felhasználói kézikönyvből.

Az aktívszén-szűrő egyébként elsősorban a szagmentesítésről gondoskodik, míg a többi részecskét jellemzően a HEPA szűrők fogják fel. Egyes gyártók aktívszén-szűrő helyett titánium-apatit tartalmú szűrőt is használnak szagtalanításra, illetve különböző részecskék semlegesítésére.

Vannak még egyéb speciális szűrők is, azokról is rövidesen említést teszünk, most azonban nézzük a HEPA szűrőkkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Minden HEPA szűrő ugyanazt tudja?

A levegőben lévő részecskéket a HEPA szűrők tudják foglyul ejteni, ezek a szűrők típustól függően 85% és 99,95% közötti hatásfokkal rendelkeznek, már ami a 0,3 mikronos, vagy annál nagyobb méretű részecskék kiszűrését illeti. Az viszont közös tulajdonság, hogy az összes HEPA szűrő képes az 1 mikronos, vagy annál nagyobb részecskék 100%-os szűrésére.

A HEPA szűrők osztályozása a 0,3 mikronos, illetve ennél kisebb részecskék szűrési képessége szerint – minél magasabb az érték, annál több apró részecskét tud elcsípni a szűrő.

Az EPA szűrők főként a por és a durvább szemcsék kiszűrésére valók, míg a HEPA szintű változatok a finomabb részecskéket, így például a polleneket is képesek felfogni. Az ULPA szűrők ezzel szemben a kifejezetten tiszta, részecskéktől lehetőleg minél inkább mentes helyiségekben használatosak, például félvezetőipari tisztaszobákban, kórházakban, steril helyiségekben, illetve minden egyéb olyan helyen, ahol muszáj a lehető legjobban megszűrni a levegőt.

Az illékony szerves vegyületeket is lehet szűrni? 

Igen, természetesen lehet, ehhez viszont megfelelő légtisztítóra van szükség, ami támogatja ezt. A VOC vegyületek fotokatalitikus szűréshez jellemzően UV fényre és titán-dioxidot tartalmazó szűrőre is szükség van. A folyamat során a levegőben lévő párát felhasználva a H2O-ból OH gyökök képződnek, amelyek a környezetükben található minden szerves anyagot eloxidálnak, így víz és széndioxid keletkezik az illékony szerves vegyületekből. A folyamat hatásfoka sok mindentől függ, érdemes a gyártó által készített hivatalos méréseket is átböngészni, amennyiben azok nyilvánosak.

Milyen extra funkciókkal számolhatunk?

A legtöbb modern légtisztító mellé már járhat mobilapp, amelyen keresztül vezérelhetjük a működést, akár távolról is elindíthatjuk vagy leállíthatjuk az eszközt, valamint megfelelő beépített, vagy külön csatlakoztatott szenzorral a levegő paramétereit is ellenőrizhetjük, vagyis a hőmérsékletet, a relatív páratartalmat és esetenként a PM2,5-ös részecskeszintet is. Ezek a funkciók persze nem minden termékhez járnak, érdemes vásárlás előtt utánajárni az adott modell képességeinek.

Azok a légtisztítók, amelyek képesek a levegő monitorozására, jellemzően automatikusan tudják szabályozni a ventilátor fordulatszámát, természetesen attól függően, mennyire tiszta a levegő, mennyire érdemes felgyorsítani a szűrést. Egyes modelleken gyerekzár funkció is lehet, így megakadályozható, hogy a gyermek kikapcsolja az eszközt, vagy módosítsa az egyes beállításokat. A szűrőkhöz kis ügyességgel akár még hozzáférhet, ha ellesi, hogyan kell cserélni őket – ezt érdemes belekalkulálni a használatba.

Ha automatikus működési lehetőség nincs, akkor jellemzően rendelkezésre állhat időzítő funkció, ezáltal megoldható, hogy akkor dolgozzon az eszköz, amikor a legkevésbé zavar. Egyes modelleknél éjszakai üzemmód is választható, ami halkabb üzemet eredményez, de a levegő szűrése ekkor is kellő hatásfokkal történhet. Az éjszakai mód nem minden esetben jelent maximálisan csendes működést, ezért érdemes a zajszintnek is utánanézni, vagy teszteket olvasni. Néhány teszttel a későbbiekben jelentkezni fogunk, azoknak ágyazunk meg ezzel a kis összefoglalóval.

Hogyan helyezzük el a készüléket?

Amennyiben a megfelelő modell kiválasztása során figyelembe vettük a felhasználási körülményeket, azaz a kiszemelt helyiség vagy helyiségek alapterületét, valamint odafigyeltünk a kényelmi funkciók meglétére is, akkor már csak egy dolog van hátra az eredményes használathoz: megfelelő helyet kell találni a légtisztító számára.

A megfelelő hely azt jelenti, hogy a légtisztító körül legalább 50-100 centiméternyi helynek kellene lennie körben, hogy a légcserét minél hatékonyabban, minél kevesebb akadályozó tényező mellett végezhesse – ha közel van a falhoz vagy a bútorokhoz, akkor romlik a légszállítási képesség, így a szűrési sebesség is, lassabban lesz tiszta a levegő.

Nyilván a szoba közepén nem kaphat helyet egy efféle készülék, vagyis a ló másik oldalára sem érdemes átesni, de egy tágasabb sarokba nyugodtan száműzhetjük, ahol körülötte legalább 50-100 centiméternyi hely van körben, lehetőleg minden oldalról.

A légtisztító mellett akkor most már nem is kell szellőztetni?

Ó, dehogyis nem! Ez egy óriási tévhit, ugyanis a levegő így is el tud használódni, a CO2 szint a kilélegzett széndioxid miatt folyamatosan növekedni fog, ennek pedig számos kellemetlen jele van: először elkezdjük kényelmetlenül érezni magunkat, nem találjuk a helyünket, csökken a koncentráció szintje. Ha nem történik beavatkozás és tovább fokozódik a CO2 szint, rossz közérzetet és akár fejfájást is okozhat a megemelkedett széndioxid-szint, így azonnal szükség lesz a szellőztetésre, vagyis a hát vagy lakás gyors, teljes légcseréjére.

A WHO és az Európai Unió egyébként iránymutatásokat és előírásokat is megfogalmazott, amelyek alapján látható, a különböző részecskék és anyagok esetében milyen határértékeket kell szem előtt tartani. A kettő között van némi különbség, ahogy az a fenti ábrákon is látszik. Relatív páratartalom terén általánosságban 40% és 60% között helyezkedik el az egészséges érték – 40% alatt már száraznak érződhet a szoba levegője, míg 70% felett az egészségre is ártalmas lehet, ha tartósan ennyire magas marad a szint.

Az aktuális levegőminőségről több weboldal is tájékoztatást ad, például ez, ez, vagy ez.

A légtisztító megoldás a párás levegőre és a penészképződésre?

Röviden és tömören: nem. A párásodást páramentesítő készülékkel lehet kezelni – a légtisztítók között nem nagyon van páramentesítővel is ellátott példány –, de ez a kezelés csak tüneti, mindig az okot kell felderíteni, különben egy soha véget nem érő szélmalomharc veszi kezdetét. Jó esetben csak a szellőztetési gyakorlaton kell változtatni és a penésszel fedett részeket elég lesz vegyszeres kezelésnek alávetni, hogy megszabaduljunk a nem csak csúnya, de az egészségre is veszélyes gombától – extrém esetben vakolatcserére is szükség lehet, de ezt többnyire úgyis szakember fogja eldönteni.

Ebben a folyamatban segíthet a légtisztító, hiszen a penészgomba levegőben utazós spóráit apránként begyűjtheti, amennyiben a szűrője megfelelő erre a feladatra. Sok esetben ablakcsere után jelentkezik a penészképződés, ugyanis míg a régi nyílászárók a vetemedés miatt kialakult réseken beengedtek némi friss levegőt, azaz volt némi szellőzés konkrét szellőztetés nélkül is, addig a modern ablakokkal szinte légmentesen lezáródik a ház vagy lakás, így a relatív páratartalom is növekedni fog, ez pedig egyenes út a penészképződéshez.

Ilyen esetekben beépíthető szellőzővel lehet orvosolni a problémát, ami lehet manuális és automata működésű is – utóbbi a helyiség relatív páratartalma alapján nyitja és zárja a szellőzőket. Vannak persze központi és decentralizált szellőzőrendszerek is, akár hővisszanyerő funkcióval is, ám ezek külön-külön is óriási témát képviselnek.

Ha viszont más okozza a penészképződést, például hőhíd vagy egyéb épületgépészeti probléma, akkor csak szakemberrel lehet majd megszüntetni a kiváltó okot – érdemes ennek utánajárni, a penész ugyanis nem játék, ne vegyük félvállról.

A légtisztító mellett kevesebbet kell portalanítani?

A már lerakódott port nem fogja eltávolítani a légtisztító, illetve a porszívózást sem váltja ki, így továbbra is muszáj lesz rendet tartani a lakásban vagy házban. Azzal, ha a takarítás nincs elhanyagolva, a légtisztító szűrői is hosszabb életűek lehetnek, ugyanis egy tiszta lakásban jellemzően kevesebb a szálló por is, így kevesebb részecskét kell csapdába ejteniük.

Ha viszont kifejezetten poros környezetben lakunk, például nagy forgalmú út mellett, esetleg nagyvárosban, vagy valamilyen ipari létesítmény közelében, amely nagy mennyiségben enged részecskéket a levegőbe, akkor az a légtisztító munkáját is nehezíti, mert ha máskor nem, egy-egy rövid szellőztetés alkalmával újra felveheti a harcot a kintről beáramló finom porral és egyéb részecskékkel szemben. Ilyen környezetben rövidebb ideig bírják majd a szűrők, erre fel kell készülni, viszont sokkal „érezhetőbb” lesz a légtisztító áldásos munkája.

A hatásosságát persze műszeresen is lehet mérni, ami egyszerű, ha az adott modell levegőminőség-mérőt is tartalmaz, de ha nem áll rendelkezésre ilyesmi, akkor egy otthoni mérőeszköz sem vállalhatatlanul drága, ami legalább a PM2,5 szintet képes mérni.

Az allergiások is fellélegezhetnek, ha beszereznek egy légtisztítót vagy légmosót?

A megtisztított levegőnek köszönhetően csökkenhetnek az allergiás reakciók, legalábbis akkor, ha a tisztított levegőjű helyiségben tartózkodunk, így az allergiásoknak kimondottan ajánlott lehet egy légtisztító vagy légmosó beszerzése.

Arra persze itt is érdemes kiemelten figyelni, hogy a termék teljesítménye megfeleljen a szoba vagy szobák alapterületének – ha a szükségesnél nagyobb az adott eszköz teljesítménye az nem probléma, viszont ha kisebb, akkor nem lesz igazán tiszta a levegő, még csúcsra járatott ventilátorral sem...

És mi a helyzet a fogyasztással?

Modelltől és teljesítménytől függően elég széles skálán mozog egy-egy légtisztító fogyasztása. Alacsony fordulaton akár 5 W körül, illetve ez alatt is elketyeghet egy-egy szerkezet, ám ha maximális fordulatszámra van szükség ahhoz, hogy a helyiség levegője gyorsan tiszta legyen, akkor a 60-80 W körüli, de még 100 W alatti fogyasztás sem rendkívüli a nagyobb modellek esetében. Ekkora fogyasztásra az esetek többségében csak rövid ideig kell felkészülni, azt viszont érdemes szem előtt tartani, hogy a légtisztító valamilyen szinten emelni fogja a villanyszámlát, ennek pontos mértéke azonban az adott modelltől és a felhasználói szokásoktól függ.

Az UV fényt is használó modellek többet fogyaszthatnak, ám az kérdéses, megéri-e ilyesmiben gondolkodni, ugyanis a tényleges fertőtlenítő hatáshoz viszonylag nagy teljesítményű lámpára van szükség, mivel rövid idő alatt kell sok sugárzást kapniuk a baktériumoknak, vírusoknak, illetve a penészgomba spóráinak – a légcsere viszonylag gyorsan történik, így nem sokáig maradnak UV fényben a részecskék, de ez már egy másik téma.

Ha kevésbé tiszta a környezet és sűrűn újra részecskék jutnak a levegőbe – sok mozgás, járkálás, nyílászáró-nyitás, rosszul szigetelő ablakok és ajtók, illetve egyebek miatt –, akkor szinte folyamatosan mennie kell a légtisztítónak, csak így tudja hatékonyan elvégezni a dolgát, ám a szinten tartás jellemzően kevesebb energiába és kisebb fordulatszámba kerül, erre a kisebb fogyasztásra viszont folyamatosan szükség lehet. Pontos képet mindig az adott modellről készített tesztek adnak majd, amelyekben lehetőség szerint fogyasztásméréssel kapcsolatos adatok is szerepelnek – érdemes vásárlás előtt utánajárni az adott modell fogyasztásának.

Végszó

A légtisztítók és a légmosók összességében hasznos kellékek lehetnek, ha tiszta levegőre vágyunk – akár allergiásként, akár kisgyermekesként, akár csak azért, mert fontosnak tartjuk, hogy legalább a lakásban tiszta levegő várjon minket egy hosszú nap végén. A légtisztítók mellett persze továbbra is fontos a szellőztetés, hogy a felhalmozódott CO2 távozhasson, valamint a takarítást és a portalanítást sem ússzuk meg, maximum utóbbit valamivel ritkábban kell végezni, mint általában.

A száraz levegőjű szobákon egy párásító funkcióval ellátott légtisztító segíthet, a túlzott párásság ellen azonban nem tudnak küzdeni, ahhoz első körben a páraképződés okát kell feltérképezni és ennek megfelelően kell meghozni a következő lépést. Szobában tartott házi kedvencek mellé is jól jöhet egy légtisztító, ugyanis segít a levegőben szálló szőrmennyiség csökkentésében. 

A későbbiekben teszttel is jelentkezünk a témában, ám előtte úgy gondoltuk, egy általános alapozóra szükség lehet, hogy a teszt alkalmával már ismerősek legyenek a leggyakrabban használt kifejezések és az alapvető tudnivalók mindenki számára, akit érdekel a téma.

Az összefoglalót a későbbiekben új tartalmakkal bővítjük, hogy minél részletesebb és pontosabb képet mutathassunk a légtisztítókkal és a légmosókkal kapcsolatos tudnivalókról.