A Földön minden negyedik ember tbc-vel fertőzött, és a bakteriális fertőzés egyike a 10 vezető haláloknak a bolygón. Egy új kutatás azt vizsgálta, hogyan válhatott ennyire elterjedtté a betegség. A Wisconsin-Madison Egyetem kutatói ehhez a tbc kórokozója, a Mycobacterium tuberculosis genomját vizsgálták, és eredményeik alapján úgy tűnik, hogy a patogén egyik variánsának világhódítása szorosan összeköthető a Római Birodalom felemelkedésével.

A tbc többnyire a tüdőt támadja meg, és azoknál a betegeknél, akiknél jelentkezik a betegség, kezelés nélkül 50 százalékban halálos. A fertőzöttek 90 százaléka szerencsére tünetmentes és nem is fertőz, az érintettek 10 százalékában azonban a lappangó baktérium egyszer csak birokra kel az immunrendszerrel, és a harcból győztesen kerül ki, halott fehérvérsejtek csomót hagyva hátra a tüdőben. Ezek a gümők aztán akadályozzák a szerv normális működését.

Világszerte hét nagyobb bakteriális törzse ismert a tbc kórokozójának, és ezek mindegyike Afrikából származik, ahol néhány tízezer évvel ezelőtt jelent meg először a betegség. Az amerikai kutatók több mint 550 mai betegből vettek mintát Afrikában és Eurázsiában, hogy felvázolják a baktérium családfáját és terjedésének történetét. A DNS mutációs rátája alapján a kutatók azt is képesek voltak megállapítani, hogy melyik törzs mikor hagyta el Afrikát.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy 4000–6000 évvel ezelőtt a tbc még csaknem kizárólagosan Afrikában fertőzött. Az ezt követően kialakuló hét nagy törzs közül három sosem jutott messzire, a másik négy viszont igen. A legelterjedtebb baktériumtörzs felbukkanása és robbanásszerű elterjedése például az 1. századra tehető, amikorra a rómaiak teljes Földközi-tengert uralmuk alá vonták, olyan népességeket hozva kapcsolatba egymással, amelyek addig sosem érintkeztek. A terjedéshez valószínűleg nagyban hozzájárultak a katonai táborok és az egész kontinensen elterjedő fürdőkultúra is, hiszen a tbc cseppfertőzéssel terjed.

Az persze, hogy a betegségek a kereskedelmi útvonalak vagy a katonai műveletekkel együtt terjednek, önmagában nem meglepő. A római példa azonban szépen demonstrálja, hogy történelmi események és a kulturális szokások hogyan befolyásolhatják a betegségek elterjedését, ami a tbc mai megfékezésében is segítséget jelenthet.