Egy költséghatékony konfiguráció alapjai

A nagy Raven Ridge tesztünkben megígértük, hogy visszatérünk még az új AMD APU-k integrált grafikus egységeire. A fórumban szinte vérre menő vita alakult ki arról, hogy Pentium + GT 1030 párost vagy egy új Ryzent érdemesebb-e venni, úgyhogy a mai napon nem csak a két integrált VEGA teljesítményét vesézzük ki alaposabban, hanem a GT 1030-asét is. Mielőtt azonban belevetnénk magunkat a tesztekbe, fussunk át a versenyzők specifikációin, kezdve a processzorokkal.

Nos, itt egy pillanatig sem kérdéses, hogy a Ryzenek vannak előnyben. Az eddigi processzortesztjeinket alapul véve a Pentium G4560 csak addig tarthatja az iramot velük, amíg maximum két szálon fut a feldolgozás (akkor körülbelül a 2200G szintjén van). Ahogy jobban párhuzamosítható feladat elé állítjuk a versenyzőket, a Ryzenek elhúznak, mert hát a négy mag azért négy mag. Viszonyításképpen érdemes az előző írásunkban a Core i3-7100 eredményeit nézni, az a legtöbb tesztben bő 10%-kal gyorsabb, mint a Pentium (szándékunkban áll később Pentiumokkal is bővíteni a processzortesztünket, de még várunk az Intel következő generációs megoldásaira).

Grafikus vezérlők frontján már egy kicsit vegyesebb a kép, de a 2200G-vel hasonlítgatva alapvetően a GT 1030 felé billen a mérleg a számok alapján. A maximális boost órajele ugyanis még tuning nélkül is elérheti az 1600 MHz-et, így nagyobb a számítási kapacitása, mint a Vega 8-nak, és akkor még nem beszéltünk a memória-sávszélességről. Ez persze papíron alig magasabb, szinte elhanyagolható a különbség, de ne feledjük, hogy az integrált grafikus vezérlők esetében a processzor is ugyanazt a memóriát használja. A Vega 11 a nyers teljesítményét tekintve jóval előttük van, de már az eddigi tapasztalatainkból is tudjuk, hogy az esetek nagy részében lefogja a memória, így tuningolva a Vega 8 is képes beérni. Na de erről majd egy kicsit később beszélünk részletesebben is, most nézzük meg, mennyibe kerülne a két konfiguráció alapja.

Ha azonos árból akarjuk kihozni a két konfigurációt, akkor a Ryzen esetében belefér egy jobb processzorhűtő, vagy egy fejlettebb, B350-es alaplap, amin lehet akár M.2-es PCI-E foglalat, valamint USB 3.1 Gen 2 port is. Ráadásul jelenleg olyanok a memória árak, hogy a 3200 MHz-es példányok körülbelül ugyanannyiba kerülnek, mint a 2933-3000-es KIT-ek. Ha vásárláskor ezt látjuk, akkor értelemszerűen érdemes a magasabb órajelűt választani, mert teljesítmény javulást hoz a Ryzenek esetében (erre később még visszatérünk). G.Skill, HyperX és Corsair memóriákkal eddig jók a tapasztalataink a Raven Ridge mellett, de főleg ha magasabb órajelre törekszünk, érdemes megnézni a választott alaplaphoz tartozó kompatibilitási táblázatot a gyártó honlapján, hogy ne érjen otthon minket kellemetlen meglepetés (a támogatott feletti órajel használata tuningnak számít a memória esetében is).

Most pedig következzen az, amiért mindenki jött, a tesztek!

Tesztkonfiguráció

Alaplapok: ASUS TUF B350M-PLUS (AM4) és Gigabyte GA-Z270-HD3P (LGA-1151)

Processzorok: Ryzen 3 2200G, Ryzen 5 2400G, Pentium G4560

Grafikus vezérlők: ASUS PH-GT1030-O2G és az integrált Radeonok

Memória: Corsair DDR4-3000MHz KIT (a Ryzenek esetében 2933 CL16-on, a Pentiumnál 2400 MHz-en), G.Skill DDR4-3200 CL14 (tuninghoz)

Háttértár: Samsung 840 Pro 128GB és Samsung 850 EVO 500GB SSD

Operációs rendszer: Windows 10 Home x64 minden frissítéssel

Driverek: GeForce 390.77 (GT 1030), februári Raven Ridge driver

Megjegyzés: a GT 1030-at lemértük a Pentium mellett a 2200G-vel is, mert kíváncsiak voltunk, hogy találunk-e olyan játékot, ami nagyon ráfekszik a processzorra (spoiler: találtunk). Az ASUS GT 1030-asunk gyárilag tuningolt volt, de mivel alig húztak rajta valamit, és szinte lehetetlen olyat venni, amin ne lenne egy minimális OC, ezért nem állítottuk vissza referencia órajelekre.

Szintetikus és játéktesztek

A Fire Strike általában jó indikátor, hogy a régebbi címekben hogy megy egy kártya, míg a Time Spy a modern játékokhoz lehet iránytű. Ez alapján a GT 1030-nak azért van bő 20% előnye az olcsóbb Vegához képest. Mindjárt kiderül a gyakorlatban is így van-e.

Ahogy az az első néhány tesztből is látszik, általában teljesül a papírforma, de nagyon sokat számít a felbontás, és a beállítások. A Vega 8 a tapasztalataink szerint kisebb felbontáson és magasabb minőségi beállításokon egyre közelebb kerül a GT 1030-ashoz.

A Final Fantasy XV és a GTA V a tökéletes példa arra, amikor két processzormag egyszerűen kevés. A GTA általában kifejezetten fekszik a GeForce-oknak, de a Pentium még a GT 1030-ast is lefogja normal beállítások mellett. Felcsavarva az opciókat (és búcsút intve a 60 FPS-nek) már helyreáll a rend, csak az FPS szám jobban ugrál a Pentium mellett. A Final Fantasy egy modernebb motort használ, és még Lite beállítások mellett is elég látványos tud lenni. Sajnos 1080p-ben mindkét konfiguráción játszhatatlan, de 720p-ben még van remény. A teszt készültekor a teljes verziós játék még nem állt rendelkezésünkre, így a benchmarkot használtuk, ami ennél jobban nem engedi piszkálni a beállításokat.

Játéktesztek 2/3

A DirectX 12-es Hitman megöli a GeForce-ot, a Radeonok sokkal jobban teljesítenek, még 1080p-ben is játszható velük a játék 30 fps-sel (a stabil 60-at viszont 720p-ben még teljesen lecsavart beállításokkal sem lehet elérni, szóval kár küzdeni érte). A GT 1030 a DirectX 11-es renderert használva ennél sokkal jobban teljesít, átlagban úgy 50%-kal, de mivel a Ryzenekről nem volt DX11-es mérésünk, így nem tartottuk volna fairnek ezeket az értékeket használni (aki ki tudja próbálni, megírhatná a fórumon, hogy a Ryzenek is gyorsulnak-e).

A többi játékban nagyrészt teljesül a papírforma, de itt-ott látszik, hogy a magasabb minőségi beállításokkal a Vega 8 közelebb hozza magát a GT 1030-hoz. Persze nem mindegy, hogy milyen opciókat tekerünk fel, mert amik a sávszélességet gyilkolják, azok akár tovább is ronthatják a Radeonok szereplését.

Játéktesztek 3/3

A Sleeping Dogs esetében kellemes meglepetés volt, hogy milyen jól játszható 1080p-ben is, bármelyik megoldással, a Witcher 3-nál azonban ki kellett vegyük a Pentiumos eredményeket, mert össze-vissza ugráltak. Az újratelepítés sem oldotta meg a problémát, úgyhogy inkább szanáltuk az eredményeket. Egyébként, mint sok játékban, a Witcherben is a 900p tűnik az arany középútnak. Ezen már elég jól lehet játszani, és még a részletek sem bújnak el.

A Total War esetében is ez a helyzet, és az az igazság, hogy néhány játékban kell is az extra felbontás, jobban, mint a minőségi beállítások. Tehát hiába játszható 720p-ben a Warhammer, egyszerűen kevés a pixel a sok egységhez és gombhoz.

A Wolfenstein azt mutatta meg, hogy Vulkan API mellett a Radeonok verhetetlenek. Az AM4-es rendszeren kritikán alul teljesített a GT 1030, de ott valami szoftveres gubanc lehetett, mert a teljesen nulláról újrahúzott Pentiumoson már tűrhetően muzsikált. Igazából nem gondoltuk, hogy ennyire friss játék jól fog futni, de meglepő módon még a Vega 8 mellett is valós opció az 1080p, és akár még a beállításokkal is lehet játszani.

A World of Tanks-ot nem meglepő módon a GeForce uralta, de még a Vegákkal sem lehetetlen elérni a 60 fps-t benne.

Fura eredmények, online játékok, minimum fps

Különös eredmények

Biztos sok olvasónknak feltűnt, hogy a legtöbb tesztben a Pentiummal egy bolhányit jobban teljesített a GT 1030, mint a 2200G-vel. A kivételek azok a játékok, amik kihasználták már ilyen grafikus vezérlők mellett is a több mag adta lehetőségeket. A magyarázat, hogy valamiért a GT 1030-ast használva a 2200G nem használta a boost órajelét, tehát végig 3,5 GHz-en ketyegett, pont mint a Pentium, ami azonos órajelen pár százalékkal gyorsabb egy szálon. Ez valószínűleg a kezdetleges BIOS hibája, ami olyan apróságokkal is megörvendeztetett minket, mint hogy levonta az iGPU-nak szánt memória mennyiséget akkor is, amikor kikapcsoltuk azt (ezen lehet segíteni az UEFI-ben az UMA foglalás kilövésével). 3,7 GHz-en egyébként már valószínűleg nem jelentkeztek volna a különbségek.

Overwatch és Heroes of the Storm

Az előző oldalakon főleg single player játékokkal foglalkoztunk, amiknek vannak beépített benchmarkjaik. A World of Tanks persze kifejezetten multira van, de készítettek hozzá a motor frissítésekor egy tesztprogramot, ezt használtuk mi is. Azonban kíváncsiak voltunk rá, hogy mit mennek ezek a megoldások a manapság népszerű eSport játékokban, mint az Overwatch és a HotS. Mivel ezekben random meccseket játszottunk random pályákon, így hiába készült több mérés mindegyik grafikus vezérlővel, nem tartottuk jó ötletnek bedobni a többi diagram közé, mert pályánként változik az fps, így ezek csak irányadók, hogy körülbelül hol helyezkednek el egymáshoz képest a grafikus vezérlők.

Mint kiderült, az ilyen egyszerűbb motorok (főleg alacsony beállításon) inkább a GeForce-nak kedveznek. Az eltérések körülbelül olyanok, mint a World of Tanks benchmark esetében, azzal a különbséggel, hogy a Pentium mellett 10%-kal alacsonyabb volt a minimum FPS (az Overwatch esetében 50 fps körül). Mivel ezek olyan játékok, amiknek jól áll a magas felbontás, így ragaszkodtunk az 1080p-hez náluk, főleg hogy így is teljesen jó értékek születtek. A Heroes of the Storm még magas minőségi beállítások mellett is tökéletesen játszható 60 fps-sel bármelyik megoldáson, de a Vega 8 esetén az egyik pályán minimum fps-nek 45-öt mértünk, szóval ott azért kiakadni nem fog a számláló, míg a GT 1030 minimumja pont 60 volt. Legalábbis ha erős processzort kap, mert ha a botokkal is foglalkoznia kell, akkor mint látszik a Pentium egy kicsit karcsú neki (ezen mondjuk meglepődtünk).

Az Overwatch esetében nagyobb a szórás a térképeken, ott még a GT 1030 is be tud nézni 60 fps alá, de ettől még teljesen játszható marad a játék (a Vega 8 esetében 42 volt a legterhelőbb pályán a minimum fps). Bár ezeknél a játékoknál nem árt törekedni a 60 fps-re, de ha nem sikerül elérni vagy beérjük 30-cal, akkor még a beállításokat is elkezdhetjük feltekerni. Az Overwatch még közepes/magas vegyes beállításokon sem megy 30 alá, még a Vega 8 esetében sem (mindent persze nem tekerhetünk fel).

Minimum fps

Túl sok érdekességről nem tudunk beszámolni ezen a fronton, a legtöbb játékban szép kiegyensúlyozottak voltak a méréseink, csak két kiugró eset volt. Az egyik a Metro, amiben a Radeonok néhány jelenetnél az átlag fps felét produkálták, míg a GT 1030 a harmadát (de magasabbról is indult), a másik a Hitman, aminél csak a GeForce szenvedett, de nagyon. Utóbbinál viszont DX11 alatt a minimum fps is megtáltosodik, szóval az egyetlen igazán problémás eset a Metro volt.

Tuning, jobb memória és FreeSync

Tuning, jobb memória

Az integrált Vegákat nem olyan egyszerű túlhajtani, mint egy sima videókártyát. A szokásos tuningprogramok, mint az MSI Afterburner meghülyülnek tőle, szóval két út áll az extra teljesítményre vágyók előtt jelenleg: az UEFI-ben turkálás vagy a Ryzen Master program az AMD-től. Először az utóbbival próbálkoztunk, de sajnos jelenlegi állapotában ezt nem javasoljuk senkinek. Az addig betonstabil rendszer a legkisebb módosításoktól képes volt kifagyni, ha pedig feszültségekhez is nyúlunk, úgyis újraindításra lesz szükség. Hogy mennyire jól működik a Ryzen Master, az valószínűleg nem csak a szoftvertől függ, hanem az alaplaptól is, de egyelőre nekünk rosszak a tapasztalataink, tehát irány az UEFI (BIOS). Itt gyártótól függően még egy kicsit el lehet veszni a beállítások között, mert nem mindig egyértelmű, hogy milyen feszültséget kell emelni ahhoz, hogy az iGPU több naftát kapjon. Sajnos vagy az ASUS alaplapunk, vagy a 2200G-nk nem volt partner a túlhajtásban, de ha meg akartuk tartani a rendszer stabilitását, akkor csak 1300 MHz-ig merészkedhettünk, felette néhány játékban már fagyásokat produkált a rendszer. Pedig körülnézve a neten sok felhasználónak sikerült 1400 MHz fölé is vinnie a Vega 8-at, de mi így jártunk (persze kérdéses, hogy azok mennyire voltak stabilak, mert nálunk is volt olyan teszt, ami képes volt végigmenni 1400-zal).

Lemértük a 2200G-t a megemelt órajellel és úgy is, hogy csak a jobb memóriát pakoltuk mellé, majd kombóztuk a kettőt.

A táblázatból jól látszik, hogy már attól gyorsul néhány százalékot a Vega, hogy egy kicsit jobb memóriákat pakoltunk mellé. Ráadásul a memóriát beállítani ideális esetben két kattintás és betonstabil marad a rendszer is, tehát ez a legegyszerűbb módja egy kis plusz teljesítmény kisajtolásának, de nem az egyetlen. A GPU órajelének emelésétől is nő a teljesítmény, de ha túl magasra merészkedünk, és feszültséget is kell emelni, akkor szinte biztos, hogy kevés lesz a gyári hűtő (alapfeszültségen egyébként simán vitte a Vega 11 1250 MHz-ét a Vega 8). Átlagban ezzel a nem túl combos tuninggal bő 13%-ot javultak az eredményeink a Vega 8 esetében. (Fontos: a tuninghoz ha biztosra akarunk menni, legalább B350-es alaplap kell, az A320 esetében nem minden gyártó támogatja, az AMD pedig hivatalosan nem!)

A GT 1030-ast könnyebb tuningolni, csak egy Afterburner kell hozzá, és körülbelül ki is tudtuk hozni a maximumot, amit ezekből a kártyákból lehet. A teljes boost órajel 2 GHz környékén volt, a memória pedig simán felkúszott 7 GHz-re, de fontos megjegyeznünk, hogy főleg utóbbira semmi garancia nincsen, az olcsóbb példányokon lehetnek gyengébb RAM-ok, főleg itt, a belépőszinten. Átlag 11%-os előrelépést sikerült elérni így, tehát a Radeonokban egy kicsit több a tartalék, de nehezebb előhozni.

FreeSync

Van még a Raven Ridge integrált GPU-inak egy nagy előnye, amiről még nem beszéltünk, a FreeSync. A dinamikus képfrissítési rátának hála nem gond, ha ugrál egy kicsit az FPS, és nem tudjuk tartani a becélzott 60-at. Most biztos sokan felkapják a fejüket, hogy költséghatékony gép mellett mi értelme a FreeSyncről beszélni, de érdemes körülnézni a webshopunkban, manapság már 40 ezer forint alatt is vannak FreeSynces kijelzők. Ilyet használva pedig jobb élményt nyújthat egy Vega 8 is a GT 1030-nál, hiába gyengébb egy kicsit. A GeForce esetében ugyanis törekedni kéne arra, hogy a minimum fps se menjen nagyon 60 vagy 30 alá. De fontos megjegyezni, hogy az olcsóbb monitorok FreeSync tartománya sokszor 48 Hz-nél kezdődik, így ez az előny csak akkor él, ha 60 fps környékén játszunk (Overwatchban például).

Persze az Nvidiának is megvan a saját technológiája, a G-Sync, de az jóval magasabb árkategóriákban bukkan fel először, így nem valószínű, hogy költséghatékony gép mellé G-Sync-es monitort pakolnánk.

Verdikt

Alaposan körbejártunk a témát, ideje átbeszélni a tapasztalatokat, de előtte jöjjön a szokásos összegző diánk:

Átlagosan 17%-kal volt gyorsabb a GT 1030, mint a Vega 8, a Vega 11 pedig hasonló produkcióra volt képes, mint a GeForce (3,5% a különbség köztük). A nyers grafikus teljesítményt leszámítva a Pentium + GT 1030 kombónak még annyi (néhány helyzetben nem elhanyagolható) előnye van a Ryzennel szemben, hogy a GPU nem a rendszermemóriából foglal magának területet, tehát 8+2GB-tal gazdálkodik a rendszer, míg az integrált GPU esetében a 8GB-nak elégnek kell lennie mindenre. A jó hír az, hogy általában elég is, legalábbis játékok alatt mi egyszer sem tapasztaltuk, hogy ez gátja lenne bárminek, de aki sok programot futtat a háttérben (vagy mondjuk tonnányi füllel a böngészőit, mint én), és előre lefoglal 2 GB-ot az iGPU-nak, az lehet kevésnek fogja érezni a maradék 6 gigát. 16 giga memória mellett értelemszerűen már nem túl feltűnő a dolog.

Asus GT 1030 OC

Mi a Ryzenes rendszer előnye? Egyrészt a frissessége. Az AM4-es platform még sokáig velünk lesz és olcsón lehet vele hozzájutni korszerű technológiákhoz, mint a PCI-E alapú M.2 foglalat vagy az USB 3.1 Gen2 csatlakozó. Aztán az sem éppen elhanyagolható, hogy még a 2200G-nek is jelentősen izmosabb a processzor része, mint a Pentium G4560, és az újgenerációs Pentiumok érkezésével sem fognak változni az erőviszonyok, hiszen marad a két mag, csak minimálisan magasabb órajelen. Ez pedig azt jelenti, hogy a Ryzen mellé később, ha konszolidálódnak a videokártya árak, be lehet rakni egy erősebb példányt is, míg a Pentiumban azért nincsenek olyan nagy tartalékok, mint láthattuk, még egy belépőszintű grafikus kártya mellett is képes néha kifutni a szuflából (cserébe a GT 1030 eladható, míg a Vega 8/11 külön nem). Ráadásul a processzor sebessége nem csak a grafikus vezérlő miatt számít, jótékonyan hat az egész rendszer sebességére, és vannak terhelésformák, amiknél nagyon fontos (tömörítés, videó kódolás, lásd a processzoros tesztünket). Fontos még megemlíteni, hogy ha a nulláról építkezünk és behúzunk egy FreeSynces monitort is a kosárba, akkor a dinamikus képfrissítési ráta nagy előny a Ryzen mellett, és apró PC-t is könnyebb most AMD alapokon építeni.

Az előbbiek miatt szerintünk csak akkor érdemes a Pentium G4560 + GT 1030 kombót választani, ha nem tervezünk a következő években semmilyen bővítést, és olyan játékokat preferálunk, amikben elég erős a GeForce (mint például a World of Tanks vagy Overwatch, a GTA V esetében már képes lefogni a processzor). Minden egyéb esetben a Raven Ridge lehet a nyerő, de persze még tucatnyi apróság van, amit figyelembe lehet venni, és mindenkinek mások a prioritásai. Azért reméljük, hogy ma sikerült egy kicsit segítenünk a költséghatékony gépet építőknek, hogy meghozzák a döntésüket.