Az MIT kutatói beszámolójuk szerint függőlegesen elrendezett szén nanocsövekből, vagyis mikroszkopikus szénszálakból készítették el az anyagot. A nanocsöveket klórral vésett alumíniumfólián növesztették, és a végeredményként kapott réteg a labortesztek során a beeső látható fény 99,995 százalékát nyelte el.

Aki esetleg a napokban New Yorkban jár, maga is megtekintheti az új anyagot, azt ugyanis a New York-i tőzsdén állították ki. Az alkotás (The Redemption of Vanity) Diemut Strebe, az MIT saját alkalmazású művésze, és Brian Wardle asztronautikaprofesszor együttműködése révén jött létre. A kiállított tárgy egy 2 millió dollár értékű, 16,78 karátos, nagyon ritka, sárga gyémánt, amelyet az új ultrafekete anyaggal vontak be. Így az értékes ásvány helyett egy gyémánt alakú semmit látni. Az alkotók a kapitalizmus és a kapzsiság hiábavalóságát akarják demonstrálni az „eltűnő” gyémánttal.

A művészeti projekten kívül az újfajta fekete anyagnak komoly gyakorlati haszna is lehet, többek közt éppen az asztronautikában. Az ultrafekete anyagok kiemelten érdekesek az optikai és űrkutatási projektekben, mondja Wardle, ez az új anyag pedig 10-szer feketébb minden korábbi anyagnál. A legfeketébb fekete persze egyelőre mozgó célpont, teszi hozzá a szakértő, vagyis biztosan lesz valaki a jövőben, aki ennél is feketébbet hoz létre, amíg végre megértünk minden mögöttes mechanizmust, és meg tudjuk alkotni a lehető legfeketébb anyagot.

Az új anyag kifejlesztése ugyanakkor más művészek számára is jó hír lehet, az előző rekorder, a 2014-ben kifejlesztett, a látható fény 99,96 százalékát elnyelő Vantablack kizárólagos művészeti jogait ugyanis egy szobrász, Anish Kapoor szerezte meg a gyártótól, és nem engedi, hogy a színt mások is használják. Kapoor ezt ráadásul előszeretettel dörgöli a kollégák orra alá, tavaly például egy kiállításon egy padlóba vájt lyukat festett ki az anyaggal, amibe aztán "bele is esett" valaki, mivel a rendkívüli feketeség miatt a mélyedés egy földre festett korongnak tűnt.

Wardle és társai anyagát egyelőre nem övezi hasonló dráma, viszont már több művész és tudós is érdeklődik az új fekete iránt. Köztük van az MIT Nobel-díjas asztrofizikusa, John Matter is, aki az új anyagot űrtávcsövek árnyékolására szeretné használni.