Minden idők leggyilkosabb betegsége sújtja a kétéltűeket

A Bd nevű gomba több fajt pusztított ki, mint bármely más patogén.

Minden idők leggyilkosabb betegsége sújtja a kétéltűeket

Száz évvel ezelőtt egy globális influenzajárvány közel 100 millió ember halálát okozta, a világ populációjának 5 százalékát irtva ki. 2013-ban egy rejtélyes betegség gyakorlatilag megsemmisítette Észak-Amerika nyugati partvidékén a tengeri csillagokat. 2015-ben egy ázsiai antilopfaj, a szajga teljes populációjának kétharmada, nagyjából 200 ezer egyed pusztult egy gyors lefolyású betegségben, amelyről jelenleg úgy sejtik, hogy valamilyen bakteriális fertőzés lehetett.

Ezen brutális járványok azonban a közelébe sem kerülnek annak a pusztításnak, amit egy gombafaj, a Bd okozott az elmúlt évtizedekben, egész fajokat tűntetve el az élet színpadáról.

Brutális hatókör

A Batrachochytrium dendrobatidis, röviden a Bd békákat és más kétéltűeket öl: elpusztítja a bőrüket és végzetes szívrohamot vált ki. A fertőzés kapcsán gyakran elhangzik a riasztó adat, miszerint a gomba 200 kétéltűfaj kihalását vagy hanyatlását okozta eddig. Ez az információ azonban majdnem 20 éves, és mint egy friss publikációból kiderül, az aktuális mutatók sokkal rosszabbak.

Ben Scheele, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója és társai számításai szerint

a betegség a kétéltű fajok közül 501 hanyatlását okozta, ez a teljes fajszám 6,5 százaléka, és 90 fajt teljesen kiirtott.

Másik 124 faj egyedszáma pedig a korábbi 10 százalékára esett vissza, így annak esélye, hogy ezek túléljék, rendkívül alacsony. Eddig egyetlen más betegség sem érintette az élővilág ennyire nagy részét. Ahogy Scheele mondja, a Bd átírta, amit a vadon élő állatok körében terjedő betegségekről eddig tudni véltünk.

Galéria megnyitása

A számok ráadásul csak az ismert fertőzéseket veszik számításba, így sokkal rosszabbak is lehetnek. Annak fényében pedig még ijesztőbbek az adatok, hogy a betegség a kétéltűeket, egy rendkívül ősi, 370 millió éve diverzifikálódó állatcsoportot érint, amely elképesztő kataklizmákat élt túl, most viszont mindössze öt évtized alatt fajainak 6,5 százaléka a kihalás szélére sodródott. Képzeljük csak el, ha az emlősök kezdenének hasonló ütemben hullani: a fajok 6,5 százaléka ez esetben azt jelentené, hogy minden patás és minden tengeri emlős pusztulni kezdene, ami globális pánikot váltana ki.

A kétéltűszakértők régóta pánikolnak, mondja Karen Lips, a Marylandi Egyetem kutatója, aki szintén részt vett Scheele kutatásában. És bár egyre nagyobb figyelem irányul a problémára, a nagyközönség még mindig nem fogta fel annak teljes súlyát.

Hová lettek a békák?

Az első gyanús jelek 1970-es és 1980-as években bukkantak fel, a kétéltűkutatók arra lettek figyelmesek, hogy egykor rendkívül népes állatpopulációk tűntek el rejtélyes körülmények között. A korábbi években petékkel megrakott források üresek voltak. Az éjszakai kuruttyolás elhallgatott. Az élőhelyeken látszólag semmi nem változott meg, a békák azonban egyszer csak eltűntek. Ekkor még senki sem tudta, mi a probléma, és azt még kevésbé, mi húzódik a háttérben.

Scheele elmondása szerint vakon tapogatóztak, a probléma feltárását pedig nagyban megnehezítette, hogy  a kutatók közül sokan abban is kételkedtek, hogy tényleg gond van.

És mire a gombát 1998-ban azonosították, már késő volt: addigra legalább 60 faj végleg eltűnt, és több száz másik egyedszáma is veszélyesen kezdett zuhanni.

A Bd, mint kiderült, tökéletes békagyilkos: míg a betegségek jelentős része specifikus a gazdatestre, a gomba a kétéltűek bőrén található tápanyagokon él, így válogatás nélkül támadja a teljes állatcsoportot. Ráadásul a gazdatesttől függetlenül is képes tartósan életben maradni, és a vízen keresztül is fertőz, így ha egyetlen beteg egyed belemerül egy tócsába, annak teljes népességét rövidesen eléri a fertőzés.

Galéria megnyitása

Pangea feltámadása

A gomba persze közel sem lett volna ennyire sikeres az emberi közreműködés nélkül. Matthew Fisher (Imperial College London) genetikai vizsgálatai alapján a Bd eredetileg valahonnan Ázsiából indult, és egy kivételesen virulens és fertőzőképes törzse a 20. század elején kezdett elterjedni a világon a nemzetközi árukereskedelem világméretűvé válásával együtt. A fertőzött állatok valószínűleg kereskedelmi hajókon potyautasként utazva, illetve áru formájában, élelmiszerként, díszállatokként vagy terhességi tesztnek szánva jutottak el a világ egyik pontjáról a másikra.

(A 20. század egyik első megbízható terhességi tesztjét a dél-afrikai karmosbékák jelentették. Egy brit biológus, brit Lancelot Hogben az 1930-as években rájött arra, hogy ha a nőstény békákba terhes nők vizeletét injekciózza, azok egy napon belül elkezdenek petéket rakni. A módszer egészen az 1960-as évekig, az állatokat már nélkülöző tesztek kifejlesztéséig divatban volt, hiszen olcsó és gyors megoldást jelentett a terhesség megállapítására.)

A gomba tehát pár évtized alatt gyakorlatilag mindenütt elterjedt. Scheele és társai tanulmányukban úgy fogalmaznak, hogy

a világkereskedelem kialakulásával az emberiség gyakorlatilag újjáteremtette Pangeát.

A minden szárazföldet magába tömörítő szuperkontinens ugyan felbomlott, de mára a javak áramlása olyan mértékűvé vált a kontinensek között, hogy a távolságok a betegségek számára ugyanolyan könnyen áthidalhatók, mintha újra egyesültek volna a földrészek.

Ennek eredményeként újabb és újabb elképesztő gyorsasággal terjedő gombabetegségek bukkannak fel, amelyek többek közt a denevéreket, a kígyókat, a szalamandrákat és más állatokat is sújtanak. Ezek a gombák 150 évvel ezelőtt simán elpusztultak volna, mire a hajó, amelyre „felsettenkedtek” az Atlanti-óceán közepére ért. Azóta azonban annyira felgyorsult az utazás és a szállított javak mennyisége, hogy a fertőzések túlélése egyre inkább biztosított, mondja Scheele.

A tökéletes járvány

A helyzet sokban hasonlít ahhoz, mint amikor egy-egy távoli szigetre invazív ragadozókat, például macskákat és patkányokat hurcoltak be a hajósok, amelyek aztán letarolták a helyi állatvilágot. A Bd ugyanilyen ragadozónak tekinthető, de valószínűleg sokkal pusztítóbb annál, mint bármely invazív emlős. A gomba abban is hasonlít az említett ragadozókra, hogy ha egyszer valahol megveti a lábát, rendkívül nehéz kiirtani.

Míg a tipikus fertőzések úgy működnek, hogy járványt okoznak, majd kiégnek, hogy aztán később valamely rejtekhelyről újra előtörjenek, ha a Bd megérkezik valahová, nem tűnik el egy idő után és nem lehet eltávolítani sem. Akárcsak a szigeteket meghódító patkányok és macskák, állandó lakója lesz azoknak a területeknek, ahová benyomult.

Galéria megnyitása

Az egyetlen megoldás a fertőzés terjedésének mérséklésére, hogy megpróbálják limitálni annak mobilitását, ami a vadállatok kereskedelmének korlátozásával jár együtt. Az élővilág egyik helyről a másikra mozgatása letaglózó következményekkel járhat, és az elsődleges veszélyt nem is feltétlenül a magasabbrendű állatok jelentik. Ahogy a tanulmány szerzői hangsúlyozzák,

a legdurvább veszteségeket egy helyi élővilágban az oda betolakodó láthatatlan potyautasok, a fertőzések és a paraziták okozhatják.

Ami a Bd-t illeti, a fertőzés terjedése mostanra lelassult ugyan, de egyelőre így is csak 60 faj kezdte a helyrerázódás jeleit mutatni. Az egyelőre nem világos, hogy az eredmény a korlátozó erőfeszítések eredménye, vagy a békák és társaik lassan evolúciósan felülkerekednek a Bd-n. Az sem világos, várhatók-e újabb fellángolások. Ha a gomba eljut Pápua Új-Guineába, amely eddig Bd-mentes övezet volt, akkor biztosan, hiszen a szigeteken hemzsegnek a kétéltűek. A gomba terjedésének megállítását ugyanakkor megnehezíti, hogy a kiinduló törzs mostanra több helyen hibridizálódott, és a létrejött változatok viselkedését egyre nehezebb megjósolni.

Nincs egyértelmű megoldás a helyzetre, mondja Lips. Néhány kutató fogságban igyekszik szaporítani a veszélyeztetett fajokat, hogy időt nyerjen. Mások a gombát kutatják, lehetséges ellenszereken dolgozva, vagy a fertőzésnek ellenálló békákat próbálva létrehozni. Egyelőre egyik megoldás sem tűnik mindent egy csapásra megoldó csodaszernek, és mindegyiken sokat kell dolgozni, hogy bevethető legyen. Lips szerint sokat elmond arról, hogy mennyire ijesztő ez a betegség, hogy évtizedek közös munkájával sem sikerült működő megoldást kitalálni a gomba ellen a kutatóknak.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward