Minden férfi ősatyja jóval korábban élt, mint gondolták

Amerikai kutatók új genetikai ágat fedeztek fel az emberi Y kromoszóma családfáján, amely még azelőtt különvált a fő ágtól, hogy a modern ember, a Homo sapiens kialakult volna. 

Minden férfi ősatyja jóval korábban élt, mint gondolták

Egy afroamerikai férfi DNS-e alapjaiban megváltoztathatja mindazt, amit az emberi Y kromoszóma, és fajunk evolúciójával kapcsolatban eddig gondoltunk. A nemrégiben elhunyt, dél-karolinai Albert Perry örökítőanyagának mintáját pár évvel ezelőtt egyik rokona küldte be egy családfakutatással foglalkozó cégnek. A férfi Y-kromoszómájának vizsgálata meglepő eredményt hozott: az új genetikai adatok alapján minden férfi közös őse 338 ezer évvel ezelőtt élt, vagyis kétszer olyan régen, mint azt korábban gondolták.

A férfi nemi jegyek kifejlődésében kulcsszerepet játszó Y kromoszóma nagyjából 300 millió éve, a hüllőkben fejlődött ki, és a ma élő emlősök többségében megtalálható. Az emberi Y kromoszómát vizsgáló korábbi kutatások megállapították, hogy minden ma élő férfi ugyanattól az őstől örökölte a kromoszómát. A „genetikai Ádám” valamikor 60-140 ezer évvel ezelőtt élt. Az emberi DNS-en végrehajtott eddigi vizsgálatok során tehát minden férfi genetikai állománya visszavezethető ehhez az egyetlen egyedhez, kivéve Albert Perryt. Amikor a genetikusok megpróbálták elhelyezni a tőle begyűjtött mintát az Y kromoszóma családfáján, rájöttek, hogy az gyökeresen eltér minden korábban elemzett hasonló kromoszómától.

A történet ezen pontján Michael Hammer, az Arizonai Egyetem genetikusa vette kezébe a kutatást, és további vizsgálatokat eszközölt a rendellenesen viselkedő mintán. A kutatócsoport legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy Perry nem a genetikai Ádámtól származott, sőt: Y kromoszómája annyira eltérő, hogy az eddig feltételezett közös férfiős és Perry felmenőinek vérvonala a számítások szerint nagyjából 338 ezer évvel ezelőtt válhatott szét.

Hammer és kollégái ezt követően beleásták magukat az Y kromoszómák rendelkezésre álló afrikai adatbázisába, amely pillanatnyilag közel hatezer minta adatait tartalmazza, és további 11 Perryéhez hasonló kromoszómára akadtak. Ezen minták mindegyike egyazon kameruni falu férfijeitől származik, így valószínűsíthetően Perry ősei is erről a vidékről származtak.

A felfedezés azért nagyon érdekes, mert a legkorábbi ismert Homo sapiens fosszíliák 195 ezer évesek, és a faj megjelenését pedig jelenleg körülbelül 250 ezer évvel ezelőttre teszik, az eredmény tehát azt jelenti, hogy Perry és elődei hamarabb váltak külön az emberiség többi részének evolúciójától, minthogy fajunk kifejlődött volna.

A kutatók elképzelése szerint Perry szokatlan Y kromoszómája egy azóta kihalt emberi populációtól, vagyis a Homo nemzetség egy más fajától (esetleg a neandervölgyi embertől) származik, amelynek genetikai állománya az elmúlt 250 ezer év során valamikor keveredett a Homo sapiens génállományával. Ezt a teóriát egyébként más bizonyítékok is alátámasztják. 2011-ben a kutatók egy nigériai ásatáson olyan fosszíliákra akadtak, amelyek modern és korai emberi vonások sajátos keverékét vonultatják fel. Az ásatási terület meglehetősen közel esik ahhoz a kameruni faluhoz, ahol a szokatlan Y kromoszómákkal rendelkező férfiak élnek, így a szakértők szerint a két emberi faj feltételezett keveredése Nyugat-Afrika ezen területein mehetett végbe.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward