A világegyetem egészen korai időszakából azonosított egy fekete lyukat egy kutatócsoport, ami új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan alakulhatnak ki ilyen ősi, de hatalmas objektumok. A kérdéses fekete lyuk körülbelül 400 millió évvel az ősrobbanás – az általunk ismert világegyetem kezdete – után keletkezett, több mint 13 milliárd évvel ezelőtt. Maga az univerzum az elméletek szerint 13,77 milliárd éves. A most felfedezett fekete lyuk a GN-z11 nevű galaxisban található, amelynek mérete mindössze 1%-a a Tejútrendszerének. Az ősi fekete lyuk a galaxis magjában foglal helyet.
A fekete lyukak a világegyetem legfurcsább objektumai közé tartoznak, nagyrészt azért, mert nem látunk túl az eseményhorizontjukon – azon a határon, amelyen semmi sem léphet ki, még a fény sem. Az biztos, hogy hatalmas tömegű objektumokról van szó, amelyek erős gravitációs mezővel rendelkeznek, és a környező kozmoszból anyagot vonzanak maguk felé. A galaxisok, köztük a miénk is, szupernehéz fekete lyukak körül formálódnak. És a szupernehéz fekete lyukak felelősek a gravitációs hullámokért is, amelyek a térben terjednek, szinte észrevehetetlenül nyújtva és összehúzva a világegyetem szövetét.
A fekete lyukakról általában úgy gondolják, hogy akkor keletkeznek, amikor hatalmas csillagok gravitációsan összeomlanak. De ha a nemrég észlelt fekete lyuk a hagyományos módon keletkezett volna, akkor egymilliárd évbe telt volna a kialakulása. Mivel úgy tűnik, hogy ez az égitest csak 400 millió évvel fiatalabb az univerzumnál, a fekete lyukak keletkezésének szokásos modelljei nem lehetnek érvényesek rá.
„Nagyon korai az univerzumban egy ilyen nagy tömegű fekete lyuk léte, ezért más módokat kell feltételeznünk a kialakulása kapcsán” – mondja Roberto Maiolino, a Cambridge-i Egyetem és a Kavli Kozmológiai Intézet asztrofizikusa a kutatás kapcsán kiadott közleményben. „A nagyon korai galaxisok gázban rendkívül gazdagok voltak, így olyanok lehettek, mint egy bőséges büféasztal a fekete lyukak számára.”
A James Webb űrteleszkóp tavaly észlelt egy minden eddiginél távolabbi (vagyis ősibb) aktív szupernehéz fekete lyukat, amely körülbelül 570 millió évvel az ősrobbanás után létezett, ami megerősíti, hogy voltak ebben az időszakban ilyen kategóriájú objektumok. Maiolino reményei szerint a Webb segítségével az elkövetkező években még több hasonlóan ősi fekete lyukat fedezhetnek fel a korai univerzumból, amelyek vizsgálata révén feltárhatják, hogyan alakulnak ki és növekednek a fekete lyukak.
