Az új vakcina 77 százalékos hatásosságot mutat a klinikai vizsgálatok alapján, amihez hasonlót még sosem sikerült elérni. Maláriában évente 400 ezren halnak meg a becslések szerint, és az elhunytak tetemes része gyerek. Az új vakcina, amelyet Adam Hill kutatócsoportja fejlesztett ki, a szakértők reményei szerint két éven belül engedélyt kaphat.
Az oxfordiak már meg is állapodtak az indiai Serum Institute-tal, hogy a cég engedélyezés esetén évente legalább 200 millió dózist gyárt le a vakcinából, amelynek a remények szerint komoly hatása lehet a malária okozta közegészségügyi problémára. „A malária a tavalyi évben legalább négyszer annyi embert ölt meg Afrikában, mint a COVID-19, és koronavírus okozta megbetegedés kapcsán senki sem vitatta a vakcinák gyors engedélyezésének szükségességét” – mondja Hill. A szakértő azt reméli, hogy a COVID-19 járványnak legalább annyi pozitív hatása lesz, hogy felgyorsítja az egyéb betegségek kapcsán alkalmazott védőoltások engedélyezését is.
Az első malária elleni védőoltást 1910-ben kezdték fejleszteni, az első klinikai vizsgálatokra azonban csak az 1940-es években került sor. Azóta 140 védőoltás jutott el az emberi kipróbálásig, de igazán hatásos oltóanyag kifejlesztése nagyon nehéznek bizonyult a kórokozó összetettsége és a sok különböző variáns miatt. Az első és eddig egyetlen védőoltást csak 2015-ben engedélyezték, ennek hatásossága csecsemőkben 26–50% közötti. Hill maga 1994 óta foglalkozik olyan maláriavakcinákkal, amelyekre a jelenlegi oltóanyag is épül, de ahogy mondja, „bár mi magunk még nem tartunk 111 évnél, időnként annyinak tűnik.”
Az Egészségügyi Világszervezet saját célkitűzéseinek keretében 2030-ra remélt kifejleszteni egy legalább 75 százalékos hatásosságú vakcinát, az oxfordi oltóanyag azonban máris megüti ezt a szintet, ami óriási eredmény. A jelenleg klinikai fázisban tartó egyéb vakcinajelöltek közül az eddigi legjobb 55 százalékos védettséget ad a betegséggel szemben.
Az új vakcina a malária parazitikus kórokozója által kibocsátott egyik fehérjét (CSP) tartalmazza, és ennek szervezetbe juttatása révén vált ki erős immunreakciót. A klinikai vizsgálatot 450 résztvevővel Burkina Fasoban végezték 5–17 hónapos gyerekeken. A placebokontrollos, kettős vak vizsgálat során két csoport kapta meg az oltóanyagot, az egyik alacsony, a másik magas dózisban, míg a kontrollcsoport veszettség elleni oltást kapott. Az oltásokat 2019 nyarán adták be, a legintenzívebb maláriaszezon kezdete előtt.
12 hónapos utánkövetéssel a nagyobb dózis kapó csoportban 77 százalékos, az alacsonyabb dózist kapónál 71 százalékos hatásosságot mértek az eredményeket ismertető, lektorálásra váró tanulmány szerint. A vakcina kapcsán súlyos mellékhatást vagy szövődményt egyetlen esetben sem jelentettek. „A malária a magas gyermekhalandóság egyik vezető tényezője Afrikában. Burkina Fasoban egy sor új vakcinajelölt kipróbálásában vettünk részt, és az adatok alapján úgy tűnik, hogy ezeknek köszönhetően a következő években egy nagyon hasznos új vakcina kerülhet piacra” – mondja Charlemagne Ouedraogo az ország egészségügyi minisztere.
