Egy norvég egyetem kutatói fáradságos munkával miniatűr méretekben építették meg a Pac-Man nevű játékból ismert labirintust, majd azt élő Pac-Manekkel és szellemekkel népesítették be. A teljes struktúra átmérője nem haladja meg az egy millimétert, és míg a címadó karaktert ostoros moszatok, illetve csillósok „alakítják”, az őket kergető – és idővel jó eséllyel elfogyasztó – szellemek szerepében kerekesférgeket találunk.

A kísérlet a jópofa volta mellett tényleges tudományos haszonnal is bír, hiszen a labirintus nagyon jó modellje az említett organizmusok tényleges élőhelyének. A struktúra ugyanis sokkal élethűbben utánozza a mohák és zuzmók járatrendszereit, mint egy Petri-csésze kétdimenziós alja, ahol a mikroszkopikus élőlényeket általában vizsgálják a szakértők. A kerekesférgek a vadonban is hasonló, összetett alagútrendszerekben űzik zsákmányukat, így a Pac-Man-labirintusban sokkal élethűbb interakciókat tanulmányozhatnak a kutatók az organizmusok között, mint a hagyományos laborkísérletek során.

A projekten dolgozó Erik Andrew Johannessen és kollégái továbbá azt is remélik, hogy a jól ismert játékra hajazó struktúra és kísérleti elrendezés segít felkelteni a nagyközönség érdeklődését ezen szabad szemmel nem látható, ám roppant izgalmas lények iránt. A szakértők kísérleteik során számos érdekes dolgot megfigyeltek a kerekesférgek vadászati stratégiájával kapcsolatban. Kiderült például, hogy a férgek az idő múlásával egyre ügyesebben navigálnak a labirintusban, vélhetően annak köszönhetően, hogy vegyi jeleket hagynak hátra az általuk bejárt útvonalakon.

Johannessen és munkatársai a projekt következő szakaszában azt kívánják tanulmányozni a labirintus révén, hogy van-e bármiféle logika abban, hogy milyen rendszer szerint választanak útirányt a férgek, miközben a mikroszkopikus Pac-Maneket kergetik. Azt ugyanakkor sajnos nem árulták el a szakértők, hogy jelenleg melyik ostoros moszat vagy csillós rendelkezik a legtöbb ponttal a játékban.