Mikroszálas cellulóz csomagolóanyag

Száz nanométer vastagságú farostok jelenthetik a megoldást jövő csomagolóanyagának létrehozására, ha a norvégiai SINTEF kutatói és a projekten dolgozó kollégáik sikerrel járnak.

Mikroszálas cellulóz csomagolóanyag

Száz nanométer vastagságú farostok jelenthetik a megoldást jövő csomagolóanyagának létrehozására, ha a norvégiai SINTEF kutatói és a projekten dolgozó kollégáik sikerrel járnak. Cellulózból nagy nyomáson a szálak szétválasztásával létrehozható a mikroszálas cellulóz (MFC) nevű anyag, amely mikrométeres hosszúságú, 100 nanométer átmérőjű mikroszálakból áll. Az anyag külső megjelenésére magas viszkozitású, átlátszó gél. A szálak hosszúsága miatt alkalmas lehet a biológiai úton lebomló műanyagok helyettesítésére, és az MFC-ből alkotott membránok nem engedik át az oxigént, így az ételek védelmére is használható.

A legtöbb napjainkban használt műanyagot kőolajból állítják elő, ehelyett igyekeznek a kutatók környezetkímélőbb megoldást találni. Ilyen alternatíva lehet a bioplasztik és az MFC. A cél tehát olyan anyagok létrehozása, amelyek minél kevésbé terhelik a környezetet, és előállításuk nem hat a légkör hőmérsékletére. Az olajkészletek fogyásával pedig előbb-utóbb mindenképpen más alapanyag után kell nézni, mondta el Åge Larsen programmenedzser. Céljuk annak bizonyítása, hogy létezik jól működő alternatív műanyag-előállítási mód.

„Az újrafelhasználás is hasznos dolog, de a gyakorlatban általában rosszabb minőségű eredményt produkál az eredeti anyagénál. Úgy gondoljuk, hogy az MFC-szálak bioplasztikkal kombinálva magas minőségű, környezetbarát csomagolóanyagokat eredményezhetnek” ‒ folytatta Larsen.

A SINTEF korábban nanotechnológiával igyekezett növelni a csomagolóanyagok légmenetességét, hogy így az ezekbe csomagolt ételek hosszabb ideig fogyaszthatók maradjanak. Ez utóbbi kutatás eredményeinek is nagy hasznát veszik a mostani projektben, amelyen márciusi kezdéssel egy 15 fős kutatócsoport fog dolgozni.

A program hátterében az áll, hogy az EU az egészségesebb élelmezés érdekében több halat és tengeri eredetű élelmiszert akar eljuttatni a piacokra. A hosszabb elállást biztosító csomagolás hozzájárulhat a termékek népszerűségéhez a vásárlók körében, és ezzel párhuzamosan lecsökkenti a kidobott ételek mennyiségét is.

Norvégiában a Borregaard a program egyik legfontosabb szállítója, itt készülnek ugyanis a mikroszálak. Az első „prototípus” pár éven belül elkészülhet. A NanoBarrier program teljes büdzséje 9,9 millió euró, ebből 7,2 millió az EU-támogatás. A kutatók között megtalálhatók a görög, portugál és svéd csomagolóipar szakértői is.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward