Miért világítanak egyes cápafajok?

Egy belga vizsgálat eredményei szerint a cápák egyrészt álcázásra, másrészt fajtársaik felismerésére használják különleges mintákba rendeződött fénypöttyeiket.

Miért világítanak egyes cápafajok?

Nagyjából 550 ismert cápafaj él a Föld óceánjaiban, és 12 százalékuk világít. Ezek a világító porcos halak két nembe csoportosulnak, a búvárcápák, illetve a lámpáscápákközé. Meglehetősen apró, legfeljebb 50 centiméteres állatokról van szó, amelyek apró halakkal, kalmárokkal és rákokkal táplálkoznak. Másik közös tulajdonságuk apró termetükön kívül, hogy az óceán mélyebb rétegeiben élnek, ami egyben azt is jelenti, hogy nagyon keveset tudunk arról, hogyan töltik napjaikat. Bármit tesznek is azonban, kétségkívül jól megy nekik, hiszen a cápák legsikeresebb fajai tartoznak közéjük, mondja Julien Claes, a Leuveni Katolikus Egyetem kutatója.

Claes egy évtizede tanulmányozzaezeket a különleges élőlényeket, és lassacskán megfejti, hogy miért világítanak. A fény az úgynevezett fotofórákból ered, amelyek apró pöttyöket képeznek a cápák hasán és néhány esetben az oldalán. Egyelőre senki sem tudja, hogy ezek a struktúrák hogyan képezik a fényt, de Claes és kollégái egyre közelebb kerülnek a megoldáshoz.

A szakértők először is azt mutatták ki, hogy a cápák sok esetben álcázásként használják a fényt. Bár az állatok nagyon sötét mélységekben élnek, az őket alulról kémlelő ragadozók képesek meglátni körvonalaikat a felülről érkező napfényben. Ha azonban a hasunkon képződő fény pontosan egyezik ezzel a lefelé irányuló derengéssel, az állatok teljesen beleolvadnak környezetükbe, hiszen nem vetnek árnyékot, és így láthatatlanok tudnak maradni.

A kutatók azt is igazolták, hogy a vizsgált cápák egyike, a bársonyoshasú lámpáscápa figyelmeztetésként is használja saját fényét. Az állat két veszélyes tüskét hordoz hátuszonyai mögött, amelyeket egy-egy sor szokatlanul pozícionált fotofóra világít meg. A Claes által csak fénykardoknaknevezett soroknak köszönhetően a tüskék 3−4 méteres távolságból is látszanak, így időben figyelmeztetik a ragadozókat, hogy ezt a zsákmányt jobb lesz elkerülni.

A szakértők ezen kívül úgy vélik, hogy a lámpáscápák az egymás közti kommunikációsorán is használják fényforrásaikat. Bár a legtöbb világító faj csak a hasán hordoz fotofórákat, a lámpáscápák némelyikének az oldala is világít. A pöttyök mintázata fajonként eltérő, így könnyen lehet, hogy ezek fontos szerepet játszanak abban, hogy a cápák képesek legyenek azonosítani saját fajtársaikat.

Claes néhány fogságban tartott bársonyoshasú lámpáscápa esetében azt is megfigyelte, hogy az állatok képesek az oldalukon látható fotofórák villogtatására. Valójában persze egy pillanatra sem csökken fénykibocsátó pöttyök fénye, de mivel ezek nagyon keskeny fénynyalábokat bocsátanak ki magukból, a cápák testük forgatásával képesek olyan benyomást kelteni, mintha a pöttyök villognának.

A szakértőknek néhány kísérlettel azt is sikerült igazolniuk, hogy az említett cápafaj tagjai nagyobb távolságokból is képesek meglátni társaik oldalának fénymintáit. A genetikai vizsgálatok pedig megerősítették, hogy az oldalukon fénypöttyös mintákat hordozó lámpáscápák sokkal gyorsabban alakítottak ki új fajokat, mint a csak a hasunkon világító állatok. Ez megerősíti azt a feltevést, hogy az oldalsó mintázat a fajok közti kereszteződés elkerülésére szolgál, és mint ilyen, fontos kommunikációs funkciója van.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward