Miért szeretjük a horror játékokat?

Megjelent a legújabb felkavaró horrorjáték, az Agony. Kínnal, szenvedéssel, torz testekkel és véres rettenetekkel teli játékot kaptunk, így jogosan merül fel a kérdés: kiket vonzanak a horror játékok és miért?

Miért szeretjük a horror játékokat?

Pár nappal ezelőtt az Agony még a színfalak mögött lapulva várt ránk, mostanra azonban mindenki nyakig elmerülhetett a pokolbéli rémálmok véres forgatagában. Kínnal, szenvedéssel, torz testekkel és véres rettenetekkel teli játékot kaptunk, és jogosan merül fel a kérdés: kiket vonzanak a horror játékok és miért?

Egy kis biológia

Testünk ösztönösen reagál a minket fenyegető veszélyekre, és nehezen tesz különbséget egy, az utcán felénk rohanó kést szorongató támadó és a képernyőnkön lopakodó Alien vagy szörnyeteg között. A félelem hatására az agyunkban egy láncreakció indul el, ami automatikusan végigfut, vagyis nem tudatos, kontrollált folyamat. Az agyi területek együttműködése azonosítja a félelmet és kialakítjaa válaszreakciónkat.

  • A talamusz eldönti, hogy a beérkező érzet információkat a test mely része felé továbbítsa.
  • A primer érzőközpont kiértékeli az információt.
  • A hippokampusz az emlékek tárolásáért és előhívásáért felelős, így az érzetek feldolgozásakor kontextusba helyezi őket.
  • Az amigdala felméri a lehetséges veszélyforrásokat és letapogatja az érzelmeket (elemzi a helyzetet), és közben eltárolja a félelem-emlékeket.
  • A hipothalamusz beindítjaa harcolj vagy menekülj választ.

A testi folyamatainkat a pszichénk és az akaratunk felülírhatja, hiszen jó eséllyel a moziból és a monitor elől sem rohanunk el minden 5 percben. Sőt, egyesek szánt szándékkal teszik ki magukat ilyen helyzeteknek, és nem azért, hogy a testüket halálra rémisszék.

Horror és pszichológia

Az élménykereső személyiségűek az izgalmas, adrenalinnal fűtött helyzetek nagy kedvelői, leggyakrabban az extrovertált típusba tartoznak. A veszélyérzet, a „pörgés” és a sok féle inger számukra az élet sója, ami feltölti őket,a horror mellett az extrém sportok is jó példa erre. A kockázattal, feszültséggel teli helyzeteket feloldott, katartikus állapot követi, ami szintén jutalomként jelenik meg számukra. Hasonlóképpen érdekes és izgalmas lehet a horrorok azon jelensége, hogy olyan társadalmi normák kerülnek megszegésre, amikre a valóságban nem igen van példa. Külön érdekesség, hogy vannak, akik nem magukat a horrorokat vagy a szörnyűségeket élvezik, hanem az utánuk következő „de jó, hogy vége van” érzést, ami pozitív, felszabadult állapotot eredményez.

A horrorok vonzerejét növelheti az is, hogy segítségükkel valós veszély nélkül tehetjük próbára magunkat.

Főként a fiataloknál megfigyelhető jelenség, hogy nagyon érdekli őket ez a stílus, mert egyszerre ijesztő, taszító, érdekes és ártalmatlan. Mindez azonban olyan valós helyzetekre is felkészít, ahol ijesztő helyzetbe keveredünk esetleg. A játékok és filmek előnye az, hogy átélhetjük a szörnyűségeket, de közben tisztában vagyunk vele, hogy egyszer vége lesz, túl fogjuk élni bármi is történik a monitoron, és az életünk tovább folytatódik.

Ez a kontrollált élmény azonban csak a képlet egyik fele. Tisztában kell ugyanis lennünk azzal, hogy amit látunk nem a valóság és nem történhetne meg. Egyelőre idegen lények, démonok, szellemek és zombik sem fenyegetnek minket, viszont két érdekes kísérletet is elvégeztek annak bebizonyítására, hogy a kontroll és a hamis valóság mennyire fontos része a horror élménynek.

Kontroll és valóság

Az egyik kísérletben egy moziban lejátszott horrorfilmet kellett végignéznie a résztvevőknek. Egy részük kontrollereket kapott a kezébe, és habár semmiféle hatásuk nem volt a filmre, mégis úgy érezték kevésbé voltak kiszolgáltatva a történéseknek. A videojátékok oldaláról ez a komponens mindig adott, hiszen ott szorongatjuk az egeret vagy a kontrollert a kezünkben (és erősebben nyomjuk le a tűzgombot, ha nagyobbat akarunk lőni!).

A másik kísérletben a mozivásznon ijesztő, de valós eseményeket mutattak be. A résztvevők élő majmok agyának kioperálását láthatták, valamint műtétre felkészített gyerekeket, akiknek az arcát sebészi úton „lehámozták”. Talán mondani sem kell, a nézőtérről elég sokan kimentek, ugyanis tisztában voltak vele, hogy amit látnak, az nem egy ügyesen összerakott játék vagy film, hanem a valóság. Ez is megerősíti azt az elméletet, hogy hiába szabdalnak, szeletelnek és trancsíroznak fel embereket a képernyőkön, amíg tudjuk, hogy mindez egy megrendezett ál-valóság, addig el tudjuk viselni azt.

Még egy jellemző maradt a végére, ami szót érdemel. Ugyanis ha valami megnöveli az átélt félelmet, akkor az a játékbéli karakter iránt érzett empátiánk. Minél inkább testre szabható az adott szereplő és minél több beleszólásunk van a döntéseibe, annál inkább azonosulunk vele. Ezáltal közelebb érezzük magunkhoz és az őt ért hatások is erősebb érzelmeket váltanak ki belőlünk.

A horror játékoknak is megvan tehát a maguk haszna, érdekessége és működési elve. Gondoljunk csak bele hány féle szerepbe, világba csöppenünk bele a játékok segítségével. Mennyi érdekes gondolatot, dilemmát és fejtörőt kapunk az itt eltöltött órák során. Ha pedig azzal gyanúsítanak meg minket, hogy nem is élünk igazán, arra is meg van a válaszunk.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward