Miért olyan finom, ami édes?

Az édes és a keserű ízek által elindított jelek különböző utat járnak be az agyban, ami kulcsszerepet játszik kedvelésükben vagy elkerülésükben.

Miért olyan finom, ami édes?

A szakértők egyetértenek abban, hogy az ízlelés képessége azért alakult ki az állatvilágban, hogy az élőlények képesek legyenek felismerni az édes, magas kalóriatartalmú táplálékokat és elkerülni keserű, esetlegesen mérgező étkeket. Így nem különösebben meglepő, hogy mindannyian úgy jövünk a világra, hogy az édes ízeket preferáljuk, a keserű falatokat pedig inkább elkerüljük, bár ez a fajta ízlés ahogy felnövünk, alakítható.

De mi zajlik az agyban, amikor jónak vagy rossznak ítéljük meg egy-egy falat ízét? Ezt vizsgálja Charles Zuker, aki a Columbia Egyetem Zuckermann Intézetének munkatársa, aki évek óta foglalkozik annak kérdésével, hogyan dolgozza fel agyunk az ízingereket.

A szakértő és kollégái legfrissebb tanulmányukban arról számolnak be, hogy a ízérzet kialakulásában szerepet játszó agykérgi területről a keserű és az édes üzeneteket továbbító idegsejtek különböző útvonalakat futnak be az érzelmi reakciók formálódásában központi szerepet játszó amigdala felé haladva, és az amigdalán belül is más helyeken kötnek ki. A kutatók egereken végzett kísérletek során azt is igazolták, hogy ezen információk tudatában megszüntethetők az édes ízhez kapcsolódó pozitív és a keserűhöz kötődő negatív érzelmek.

Galéria megnyitása
Gyerekek citromot kóstolnak

Egy korábbi vizsgálat során Zuker és társai áthuzalozták az egerek agyát, mégpedig olyan módon, hogy azok „édes” idegsejtjei süljenek el, amikor az állatok keserűt fogyasztanak. A rágcsálók ennek nyomán kitörő örömmel kezdték vedelni a keserű ízesítésű vizet. Egy másik kísérlet során pedig pusztán a keserű neuronok ingerlésével sikerült kiváltaniuk a keserű ízű anyagok fogyasztása után jellemző viselkedést: bár az állatok nem ettek vagy ittak semmit, fintorogni kezdtek, és pofájukat dörgölték, hogy megszabaduljanak a kellemetlen íztől.

Mindezen eredmények megerősítették, hogy az édes és a keserű ízingerek által kiváltott jelek gyökeresen más utat járnak be az agyban, ugyanakkor könnyen manipulálhatók is. Arról azonban nem árulkodtak, hogy az édes ízt miért szeretik, a keserűt pedig miért kerülik el az egerek vagy éppen az emberi gyerekek.

A kutatók tehát tovább követték a jelek útját, egészen az amigdaláig. Ahol az is megerősítést nyert, hogy a keserű és az édes üzenetek eltérő neuroncsoportokhoz érkeznek be, és ezek agyban való ingerlésével szintén pozitív vagy negatív ízérzet váltható ki táplálékfogyasztás nélkül is. Amikor az édes idegsejteket ingerelték a szakértők, az egereket nagy lelkesen nyalogatták az eléjük helyezett üres edényt, amikor viszont a keserű neuronokat aktiválták, az egerek felhagytak a nyaldosással.

Galéria megnyitása
Édes (zöld) és keserű (piros) neuronok az agyban

Ezt követően azt is megvizsgálták a szakértők, hogy mi történik, ha az egerekben nem működnek az amigdala sejtjei. Ehhez először is betanították az állatokat, hogy jelezzék, ha édes vagy ha keserű ízt éreznek: az első esetben jobbra, míg a másodikban balra fordultak az ízlelést követően. Majd a kutatók egy hatóanyaggal átmenetileg blokkolták az amigdala működését. Az egerek ezt követően is képesek voltak megkülönböztetni az ízeket, de nem mutattak lelkesedést az édesített víz iránt, és a keserű ízeket sem kerülték el.

A vizsgálatok szerint tehát az amigdala kulcsszerepet játszik abban, hogy pozitívan vagy negatívan ítélünk meg egy-egy ízt, és hogy ennek fényében szeretjük vagy elkerüljük azt. Zuker és társai a következő években azt fogják vizsgálni, hogy mi történik a jelekkel az amigdala után, vagyis hogyan vált ki mozgásreakciókat például egy korty romlott tej vagy egy finom tortafalat.

A kutatás vezetőjét továbbá az is nagyon érdekli, hogyan kapcsolódik össze az ízérzékelés és az emlékezet. „Egyetlen falat romlott osztriga megkóstolása elég ahhoz, hogy egy teljes évig elkerüljük az ételt” – mondja Zuker. „Az erős negatív ízélmények tehát nagyon sokáig élesen megmaradnak bennünk. De vajon hol tárolódnak ezek?”

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward