Bár rengeteg furcsábbnál furcsább hold akad a Naprendszerben, összességében tekintve ezeket talán saját kísérőnk tűnik a leginkább különösnek. Már méretével is alaposan kilóg a sorból, hiszen pusztán ez alapján akár bolygó is lehetne. A Hold átmérője negyede a Földének, tömege pedig több mint ötszöröse a Plutóénak, így bolygójához képest a legnagyobb holdnak számít a Naprendszerben. A Hold valójában annyira hatalmas, hogy a kettős rendszer közös tömegközéppontja ugyan még a Föld felszíne alatt kap helyet, de csaknem 4700 kilométerre tolódik bolygónk geometriai középpontjától.

Égi kísérőnk abban is különlegesnek számít, hogy a Naprendszer más holdjaival ellentétben pályája szinte bolygószerű, és a Naphoz képest mindig konvex. Kívülről tekintve a Hold által a Nap körül bejárt utat, az leginkább egy enyhén hullámzó vonalú körpályára emlékeztet, amely azonban sosem „horpad be” különösebben központi csillagunk felé, és hurkokat sem tartalmaz, ahogy azt képzelnénk. Tehát nem ilyen:

Hanem ilyen:

Ennek hátterében az áll, hogy a Nap több mint kétszer akkora gravitációs erőhatást fejt ki a Holdra, mint a Föld. Azt is mondhatnánk, hogy a Hold Nap körüli pályáját csak nagyon kis mértékben zavarja meg a Föld jelenléte, és ha bolygónk egyszer csak eltűnne, a Hold akkor is nagyon hasonló pályán folytatná útját központi csillagunk körül. Miért nem tekintjük tehát a Holdat bolygónak, a Föld−Hold-rendszert pedig kettősbolygónak?

A kategorizálás egyetlen oka, hogy a rendszer közös tömegközéppontja a Föld felszíne alatt kap helyet. Ha a Hold 30 százalékkal nehezebb lenne, vagy mostani távolságának egyharmadával messzebb helyezkedne el, a tömegközéppont már a felszín fölött lenne, és a rendszert kettősbolygónak tekintenénk. Mivel azonban nem ez a helyzet, a Holdat a holdak közé soroljuk, hiába hordozza a bolygók számos jellegzetességét.

Az égitestek jelenlegi kategorizálásának gyakorlata egyébként roppant érdekes és sokak szerint több ponton is vitatható. Az egymásra oly sok mindenben hasonlító Merkúr, Iapetus és Pluto például három eltérő kategóriába esnek: a Merkúr bolygó, a Iapetus hold, a Pluto pedig törpebolygó. A Nap körüli keringésen kívül egymásra alig hasonlító Föld és Jupiter viszont egyaránt bolygóként kerül besorolásra.