Egy új kutatás most közzétett eredményei tisztább képet adnak arról, miért gyakoribbak a megfázásos és influenzás megbetegedések télen. Az eredményekről beszámoló tanulmány szerint a szakértők bizonyítékot találtak arra, hogy az orrunkban a veleszületett immunválasz alacsonyabb hőmérsékleten gyengébb, ami egyes vírusoknak és baktériumoknak jobb lehetőséget biztosít arra, hogy az orrban való megtelepedés után megfertőzzék a szervezet többi részét is. Az eredmények számos légúti betegség szezonalitására kínálnak biológiai magyarázatot.
A vizsgálatot a Northeastern University, valamint a Harvard orvosi karához tartozó egyik oktatókórház (Mass Eye and Ear) kutatói végezték. A szerzők közül 2018-ban többen is részt vettek egy másik kutatásban, amely szerint a szervezet rendelkezik egy különleges első védelmi vonallal az orron keresztül belélegzett, potenciálisan veszélyes baktériumokkal szemben. Megállapították, hogy az orrnyílások közelében lévő sejtek képesek extracelluláris vezikuláknak nevezett, folyadékkal teli zsákokkal elárasztani az orr belsejét borító nyálkát, amelyek aztán „meglepik” a kórokozókat. Ezek a zsákok a jelek szerint az orr többi részébe is antimikrobiális fehérjéket szállítanak, segítve a többi sejt védelmét a mikrobákkal szemben.
A most megjelent tanulmányban a szakértők arról számolnak be, hogy az orrnak van-e hasonló védekező mechanizmusa a vírusokkal szemben. A kutatás során egészséges emberektől és műtéten átesett betegektől vett mintákat vizsgáltak, és úgy találták, hogy az orrsejtek a vírusfertőzésekre válaszul is extracelluláris vezikulákat vetnek be. Amikor három náthát okozó vírusnak (két rhinovírusnak és egy „hétköznapi” koronavírusnak) tették ki a sejteket, azok elkezdték árasztani magukból a vezikulákat. A kutatók azt is megállapították, hogy ez a védekezés más útvonalon indult be, mint a baktériumok elleni vezikulák termelése. A vírusok elleni extracelluláris vezikulák ráadásul csaliként is működnek: olyan receptorokat hordoznak, amelyekhez a vírusok kapcsolódni tudtak, így nem a sejtekhez kapcsolódnak.
Számos légúti fertőzésre jellemző, hogy az év hidegebb időszakában gyakoribbá válik. Ennek a szezonális tendenciának feltehetően több oka is van, többek között az, hogy az emberek a meleg miatt összezsúfolódnak a lakásokban és más helyeken. A kutatócsoport azonban azt is szerette volna megvizsgálni, hogy maga a hideg hatással lehet-e erre a védekező mechanizmusra.
Ehhez egészséges önkénteseket kértek meg, hogy töltsenek 15 percet hideg környezetben, majd megmérték az orr belsejében a hőmérséklet változását, és megállapították, hogy az körülbelül 12 ºC-kal csökkent. Ezt követően sejteket hűtöttek le hasonló mértékben, és a normális hőmérsékletű állapothoz képest jelentősen gyengébb immunválaszt tapasztaltak, vagyis a sejtek átlagosan kevesebb extracelluláris vezikulát termeltek.
Az eredményeket más kutatásokkal is alá kell támasztani, mielőtt elfogadottá válnának, és ahogy említettük, a légúti vírusok szezonalitása mögött valószínűleg több tényező is áll. Az influenzával kapcsolatos vizsgálatok szerint például a páratartalom jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében: a meleg és párás, illetve a hideg és száraz körülmények együttállása optimális a vírus terjedéséhez. Egyes náthavírusok pedig nyáron a leggyakoribbak.
Az eredmények ettől függetlenül fontosak. „Hagyományosan úgy gondolták a szakértők, hogy a megfázás és az influenza azért a hűvösebb hónapokban tetőzik, mert az emberek többet tartózkodnak a lakásban, ahol a levegőben terjedő vírusok könnyebben terjednek” – mondja Benjamin Bleier, a tanulmány vezető szerzője. „Tanulmányunk azonban egy biológiai gyökerű okra mutat rá a felső légúti vírusfertőzések szezonális ingadozásával kapcsolatban.”
Ha ezek az eredmények megerősítést nyernek, új stratégiát kínálhatnak a légúti fertőzések ellen védelemben. A kutatócsoport tagjai szerint elképzelhető, hogy egy napon olyan orrsprayket fejlesztenek ki, amelyek télen képesek felerősíteni az orr extracelluláris vezikulákkal való ellátottságát.
