Az autógyártásban mindig is fontosak voltak a hangok, hiszen egy megfelelően búgó vagy éppen hangosan zúgó motor messziről árulkodik a kocsi teljesítményéről. Egy hatásos akusztikai jel messziről jelzi a kocsi érkezését, és a vájt fülű rajongók már pusztán ez alapján is képesek meghatározni a gyártót és a típust, de akár a gyártás évét is.

Az elektromos autókkal azonban mindez megváltozott, hiszen ezek akkumulátorból és nem egy hangos belsőégésű motorból kapják az energiát. Az ilyen kocsik nem sok hangot adnak ki, ami veszélyes lehet a biciklisek és a gyalogosok számára, nem is beszélve a látássérült közlekedőkről, akik csak a hangra támaszkodva képesek észlelni a közelgő járműveket. Ez az indoklása annak az idén szeptemberben életbe lépő amerikai szövetségi törvénynek, amely arra kötelezi az elektromos autók gyártóit, hogy lassú sebesség és álló helyzet esetén is mesterséges hangjelzéssel lássák el a járműveket.

Az Európai Unióban 2014-ben fogalmaztak meg egy hasonló törvényt, amely 5 éves türelmi időt hagyott ugyanerre a gyártóknak. Európában 2021 nyarától minden újonnan regisztrált elektromos és hibrid járműnél kötelező lesz, hogy 20 km/órás sebesség alatt a rendszer 2 méteren belül legalább 56, legfeljebb 75 decibeles, folyamatos hangot adjon ki.

A gyártók számára az új szabályozás egyúttal lehetőséget is jelent arra, hogy új módon tegyék egyedivé járműveiket. A gyártók élnek is ezzel, a Lincoln például a detroiti szimfonikusokat kérte fel a hangok megkreálására új utcai terepjáróihoz. A BMW Vision M Next hangjait Hans Zimmer komponálta, aki igen akciódús hangokat adott a járműnek. A Volvo mérnökei pedig már hat évvel ezelőtt is napokat töltöttek egy svéd erdőben, hogy hangmintákat gyűjtsenek. Ezalatt több száz gallyat törtek ketté, amelyek mintául szolgáltak a cég új elektromos autója, XC40 Recharge irányjelzője számára.

20–25 km/órás sebesség felett az elektromos autók kerekei és légellenállása is elég hangot generál ahhoz, hogy ezek észrevehetők legyenek. Ennél lassabb sebességnél azonban a járművek gyakorlatilag némák, ezért is van szükség a szabályozó szervek szerint a közlekedést biztonságosabbá tevő hangokra.

A „hanggyártók” egyik éllovasa a HARMAN International nevű cég, amely jármű hangrendszerek tervezésével foglalkozik. Jonathan Pierce, a vállalat egyik vezetője elmondása szerint az autógyártók jobbára nem konkrét ötletekkel keresik meg őket, hanem csak nagy vonalakban vázolják az elvárásokat. Például gyakran futurisztikus hangzásvilágot kívánnak, vagy azt mondják, legyen a jármű hangja olyan, mint egy űrhajjóé.

A HARMAN a kívánságok könnyebb megfogalmazása érdekében egy 40 „hangképből” álló gyűjteményben fogta össze az általuk kínált lehetőségeket, olyan bejegyzésekkel, mint a Porsche agresszív bőgése vagy különféle futurisztikus, pulzáló hangok. Pierce elmondása szerint egy teljesen új nyelv megalkotására van szükség, amelyet ráadásul tudományos alapokra kell helyezni, nem elég, hogy pár embernek tetszik-e egy-egy hanghatás vagy sem.

A HARMAN eddigi legnagyobb kutatásában 2018-ban egy hangstúdióban az autó vezetőüléséből és a kocsitól különböző távolságokban, a járókelők szemszögéből felvett hangokat játszottak le a résztvevőknek. Az alanyoknak értékelniük kellett, hogy a hang az adott hangerő és összeállítás mellett kellemes, sima, fáradt vagy éppen idegesítő.

Az elektromos autók hangjainál a hangerőn túl az is fontos,  hogy a mesterséges hangok mennyire olvadnak bele a háttérzajba, A norvég SINTEF kutatói ezt vizsgálták tavalyi kutatásuk során, amelynek keretében nyolc alanyt (köztük három vak személyt) kértek meg arra, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha közeledni hallanak egy járművet. (A látók szemét bekötötték a kísérlet idejére.) A tesztjármű egy Nissan e-NV200 volt, amely egy elülső hangszórón keresztül adott ki különféle hangokat, miközben a kutatók egy másik hangszóróból különféle minőségű és hangosságú városi háttérzajt is közvetíttettek.

Az eredmények azt mutatták, hogy jármű figyelmeztető hangjainak hatásossága nagyban függ a háttérzajtól, és például városi környezetben a legforgalmasabb órákban erősebb járműhangokra van szükség, mint mondjuk éjszaka, egy kertváros utcáin, ahol az előző hangerő túlságosan is zavaró lehet.

A szakértők ennek megfelelően azt mondják, hogy az autók hangerejének törvényi szabályozásában tükröződnie kellene annak is, hogy éppen milyen környezetben halad a jármű, mivel egyetlen kijelölt tartomány nem lesz jó minden helyzetre. A hatásos hangerők és hanghatások belövésére pedig átfogó tanulmányokra lenne szükség. És akkor arról még nem is esett szó, hogy a gyártók szeretnének választási lehetőségeket is kínálni a vevőknek, akik bizonyos márkák esetén valószínűleg nagyon is ragaszkodni fognak a hagyományos, belsőégésű motorhangokhoz az elektromos járművek esetén is.