Miért a hollandok a világ legmagasabb nemzete?

A környezeti tényezőkön túl egy új kutatás tanúsága szerint a természetes kiválasztódásnak is fontos szerepe lehet a holland népesség egyre magasabbá válásában.

Miért a hollandok a világ legmagasabb nemzete?

Akit egy kicsit is zavar saját alacsonysága jobban teszi, ha elkerüli Hollandiát, az ország lakosságának átlagmagassága ugyanis 20 centimétert emelkedettaz elmúlt másfél évszázadban. Ezzel a hollandok immár hivatalosan is a Föld legmagasabb nemzetének számítanak. A testmagasság növekedését elsősorban a jóllétnek, az egészséges táplálkozásnak és a kiváló egészségügyi ellátásnak tulajdonítják a szakértők, egy új kutatás eredményei azonban azt sugallják, hogy valami többről van szó: elképzelhető, hogy a hollandok növekedése egy jelenleg is zajló evolúciós folyamat eredménye.

A londoni szakértők által végzett vizsgálat tanúsága szerint ugyanis a magas holland férfiaknak átlagosan több gyermekük születik, mint alacsonyabb társaiknak, és utódaik nagyobb arányban érik meg a nemzőképes kort. Az eredmények alapján nagyon úgy tűnik, hogy a testmagasság növekedését elősegítő gének egyre inkább elterjednek a holland népességben, és ez valamilyen módon segíti a populáció fennmaradását, mondja Gert Stulp viselkedésbiológus, a kutatás vezetője. A tanulmány meggyőző érvekkel támasztja alá, hogy a természetes kiválasztódás milyen fontos formáló erőnek számít még napjaink emberi populációiban is, erősíti meg Stephen Stearns, a Yale kutatója.

Sok-sok évig az Egyesült Államok lakossága számított a világon a legmagasabbnak. A 18. században az amerikai férfiak átlagosan 5−8 centiméterrel magasabbak voltak a hollandoknál. Napjainkban az Egyesült Államokban a legmagasabb az elhízottak aránya, a magassági csatát viszont a 20. század folyamán elvesztették az észak-európaiakkal, köztük a dánokkal, a norvégokkal, a svédekkel, az észtekkel és persze a hollandokkal szemben.

Az ugyanakkor nem egészen világos, hogy miért váltak ilyen hirtelen ennyire magassá az északi nemzetek. A testmagasságot legalább 180 különböző gén képes befolyásolni, a környezeti tényezők ugyanakkor szintén nagy szerepet játszanak abban, hogy ki mekkorára nő meg. A Hawaiira betelepülő japánok gyermekei például jóval magasabbak szüleiknél, a szakértők szerint azért, mert felmenőiknél sokkal több tejet és húst fogyasztanak fiatal korukban.

A hollandok megnyúlásában szintén nagy szerepe lehetett a környezet és az életmód átalakulásának. A németalföldi területek a világ legfontosabb tejtermelőinek számítanak, az általános jóllét és az egészségügyi ellátás magas színvonala pedig szintén hozzájárulhatott a népesség átlagmagasságának növekedéséhez. Felmerülhet ugyanakkor, hogy a természetes kiválasztódás nem játszott-e legalább ilyen fontos szerepet a folyamatban. Elképzelhető például, hogy a magas férfiakat gazdagabbnak és egészségesebbnek látják a nők, így nagyobb eséllyel választanak magas párt maguknak, elősegítve a magasságért felelős génváltozatok elterjedését a populációban.

Stulp korábban az Egyesült Államokban igyekezett hasonló tendenciákat vizsgálni, ott azonban nem találta nyomát annak, hogy a testmagasság és az utódok száma közt összefüggés mutatkozna. Egy Wisconsinban végzett vizsgálatból egyenesen az derült ki, hogy az átlagos magasságú férfiaknak több gyermekük születik, mint a magasaknak vagy az alacsonyaknak, a nők közt pedig az alacsonyaknak lesz a legtöbb gyermekük. Mindez összességében azt eredményezi, hogy a természetes kiválasztódás az Egyesült Államok ezen részén a környezeti faktorokkal ellentétesen hat, és végeredményben egyre alacsonyabbá teszi a népességet.

Stulp, aki maga is 2 méter körüli, ezt követően azt kezdte kutatni, hogy szülőhazájában, Hollandiában mi a helyzet a testmagassággal és a szaporodóképességgel. Ennek érdekében egy olyan adatbázist kezdett vizsgálni, amely közel 100 ezer holland állampolgár adatait tartalmazza. A kutató és kollégái csak azon alanyokat vonták be a vizsgálódásba, akik 45 év fölöttiek voltak, és mindkét szülőjük Hollandiában született. A vizsgált minta így is több mint 42 ezer főt számlált, az eredményekpedig nagyon érdekesen alakultak.

Az elemzés alapján a magasabb férfiaknak ugyan rendszerint később születik meg az első gyermekük, mint az alacsonyabbaknak, összességében mégis több utódjuk lesz. A legmagasabb csoport tagjai átlagosan 0,24 gyermekkel többel rendelkeztek, mint az átlag, és az összefüggés nagyon szorosnak bizonyult. A magas férfiak továbbá sokkal kisebb arányban maradnak gyermektelenek, és nagyobb eséllyel találnak párt, mint alacsonyabb társaik. Hasonló összefüggést a nők esetében nem sikerült kimutatni, úgy tűnik, hogy esetükben azok szülik a legtöbb gyermeket, akik közel átlagos magasságúak.

A tendenciák eredményeként a holland népesség az amerikaival ellentétben egyre magasabbá válik, mondja Stulp. Ennek persze több oka is lehet. Elképzelhető, hogy úgy van, ahogy a kutatók sejtik, és a holland nők a magasabb férfiakat preferálják, mivel úgy érzik, hogy ők jobb jövőt tudnak biztosítani gyermekeiknek. Az is lehetséges ugyanakkor, hogy a magas férfiak jobban ellenállnak a betegségeknek. Vagy egyszerűen csak gyakrabban válnak el, és alapítanak új családot, növelve az utódok számát. Érdekes kérdés lehet az is, hogy miért járhat reprodukciós előnyökkel a nagy testmagasság Hollandiában, és az Egyesült Államokban miért nem társulnak hozzá ilyenek.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward